Jelek, hogy túlhajtottuk magunkat (x)

Reggeltől estig be van osztva minden percünk? Tele a naptárunk a teendőkkel? Csak legyintünk, ha egy-egy határidő miatt alig van pár óránk az éjszakai pihenésre? Az idejét sem tudjuk már, mikor olvastunk végig egy könyvet, vagy hallgattunk elmélyülten zenét? Fel sem tudjuk idézni, mikor éreztünk utoljára felszabadult örömöt? Ha van is időnk aludni, akkor is csak forgolódunk az ágyban? Vigyázat! Ha túlhajtjuk magunkat, annak akár visszafordíthatatlan következményei is lehetnek!

Kötelességeinknek gyakran annyira meg akarunk felelni, hogy szinte semmire sincs időnk. Nem tudunk nyugodtan enni, egymásra figyelni, percről percre be vagyunk táblázva. Már gyerekkorunktól kezdve ott sorjáznak a feladatok. Nyomasztanak a határidők, elvárás elvárást követ a munkahelyen, és otthon a családban is. Tisztában vagyunk azzal, hogy stresszes az életünk, mégsem szánunk időt pihenésre, feltöltődésre. A túlterheltség egy idő után idegességhez, szorongáshoz, majd kimerüléshez vezet.

Ha ezen nem változtatunk, nagy az esély rá, hogy valamilyen betegség fog megálljt parancsolni a mindennapok feszített tempójának. Ám a szervezetünk bölcs, még mielőtt ez bekövetkezne, jeleket küld számunkra, amelyeket időben felismerve, elkerülhetjük a maradandó károsodásokat.

Stressz

A feszült idegállapottal kezdődik minden. Persze nem az izgulásról, drukkról van szó. Szokták ezt eustressznek is említeni. Egy vizsgahelyzet vagy nyilvános szereplés esetén pont a "jó stressz" szükséges a teljesítményhez. Ám ha ezt napi szinten éljük meg a munkahelyen, az iskolában vagy otthon, számolnunk kell a káros hatásaival. Megnő a szívinfarktus esélye, mert szűkülnek az erek és nagy mennyiségben termelődnek a szervezetünkben gyulladást okozó hormonok, amelyek gyorsítják az érelmeszesedés folyamatát. Az immunrendszerünk pedig legyengül, nem tudja hatékonyan felvenni a küzdelmet sem a külső, sem a belső ártalmakkal szemben.

A túlterheltség hosszú távon kimerüléshez vezet
A túlterheltség hosszú távon kimerüléshez vezet. Fotó: Getty Images

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgy tartja, hogy a 21. században a stressz a legveszélyesebb egészségkárosító tényező. De mi is történik pontosan a testünkben? Ha egy szituációt valamiért ijesztőnek érzünk vagy tartunk tőle, a hipotalamusz, azaz a köztiagy vegetatív működésekért felelős központja, hormonokat kezd el termelni. Ezek gyorsan eljutnak a mellékvesékbe, ahol annak kéregállományában a kortizolnak nevezett hormon képződését váltják ki. A stressz hatására a mellékvese velőállományában pedig adrenalin termelődik, aminek hatására megemelkedik a vérnyomásunk, felgyorsul a szívverésünk és a légzésünk, hogy felkészüljünk a küzdelemre vagy épp a menekülésre. A tartósan magas kortizolszint a szervezetünkben rendkívül káros, mert negatív hatással van az anyagcserénkre, immunrendszerünkre és a keringésünkre is egyaránt. Az éveken, évtizedeken át tartó stressz miatt a mellékvese-kifáradásnak nevezett állapotba kerülhetünk.

Fásultság, szorongás, depresszió

Ha túl sok inger ér bennünket, szünet nélkül szellemi megerőltetésnek vagyunk kitéve, vagy állandóan szorongunk a jövő miatt, először folyton fáradtnak érezzük magunkat, majd elvesztjük a képességünket, hogy örömöt érezzünk. Ezt az állapotot nevezik a szakemberek idegi kimerültségnek, és ha elhanyagoljuk magunkat, a tünetek egyre súlyosabbá válhatnak.

Alvászavarok

Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy egy nagyobb feladat, vizsgaidőszak után végre szerettük volna kipihenni magunkat, de csak nyugtalanul hánykolódtunk az ágyban. Miért nem tudunk álomba merülni, amikor már rég aludnunk kellene? Egymás között azt mondjuk: túlpörögtünk. Az orvosok inszomniának , azaz alvászavarnak nevezik ezt az állapotot. A nem kielégítőalvás miatt másnap szétszórtak leszünk, nem tudunk koncentrálni, romlik a teljesítményünk, emiatt akár sorra kudarc érhet bennünket. Ha ez gyakran előfordul velünk, bekerülhetünk egy olyan ördögi körbe, amiből rendkívül nehéz kikeveredni. A minőségi alvás rendkívül fontos a szervezet regenerálódáshoz. Ma már köztudott, hogy számos betegség összefügg a nem kielégítő alvással.

Emésztési problémák

Az idegesség, a stressz az emésztőrendszerre is komolyan kihat. Érezhetjük azt, hogy "egy falat sem megy le a torkunkon" vagy ellenkezőleg, falási rohamok törhetnek ránk. Ennek következménye kóros soványság vagy épp elhízás is lehet. A magas kortizolszint hatására fokozódhat a gyomorsav termelődése, ami gyomorégést, gyomorfájdalmat, puffadást okoz. A stressz az egész béltraktus működésében zűrzavart okozhat, ami krónikus hasmenésben vagy épp ellenkezőleg, székrekedésben nyilvánulhat meg.

Megfázás

Ha túlhajtjuk magunkat és kimerítjük testünk erőforrásait, akkor gondoskodnunk is kell arról, hogy energia-háztartásunk egyensúlyba kerüljön. Amennyiben ez elmarad és csak újabb és újabb feladatok végrehajtására koncentrálunk, szervezetünk ellenálló képessége előbb-utóbb megrendül. Az immunrendszerünk pihenés nélkül működik és meggyengülésének első jele, hogy képtelen ellenállni a kórokozók támadásának. Ha azt tapasztaljuk, hogy már megint folyik az orrunk, fájdogál a torkunk, köhécselünk, hőemelkedésünk van, vegyük komolyan a jelzéseket és gondoskodjunk immunrendszerünk megfelelő támogatásról.

Mi a megoldás?

Merjünk nemet mondani! Ha túl sok a feladat, akkor közöljük bátran az érintettekkel, hogy nem fogjuk tudni elvégezni mindet, csak egy részét. Ez rövid távon kellemetlen lehet, hosszú távon azonban megéri kijelölni a határokat és csak annyit vállalni, amennyit képesek vagyunk elvégezni. Lazítsunk is! Keressük meg azokat a tevékenységeket, amelyek örömet okoznak, feltöltenek bennünket. Legyünk egy kicsit önzők és törődjünk többet magunkkal! Ha pedig nem tudunk egyedül megbirkózni a stressz testi tüneteivel, kérjünk bátran segítséget! Nyugodtan forduljunk pszichológushoz, aki a lelkünk karbantartásában mutat utat. Emellett gondoskodjunk az egészséges táplálkozásról és fizikai kondíciónk karbantartásáról. Ne feledjük a régi bölcsességet: ép testben ép a lélek. A szervezet energiatermelő funkcióit különleges étrend-kiegészítőkkel is tudjuk támogatni. Szervezetünk meg fogja hálálni a törődést: aktívabbak, ellenállóbbak leszünk és jobb teljesítményt tudunk nyújtani mind a munkahelyen, mind a magánéletben.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +17 °C
Minimum: +8 °C

A Dunántúlon eleinte napos idő várható, majd a frontális felhő- és csapadékrendszer délelőttre az északkeleti tájakat is elhagyja, így ott is csökken a felhőzet. Ugyanakkor a déli óráktól délnyugat felől erősen megnövekszik, megvastagszik a felhőtakaró, ezzel együtt nő a csapadékhajlam. Napközben kevesebb, estétől már több helyen valószínű - nagyobb eséllyel az ország északi felén - zápor, sőt egy-egy zivatar sem kizárt. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között várható, a déli, délkeleti tájakon lesz a legmelegebb idő. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Késő délután melegfronti hatás érezhető, ami a frontérzékenyek számára kellemetlen tünetekkel járhat.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra