Március 16-án rekordot döntöttek a fővárosi mentők: 4369 riasztáshoz vonultak ki és 27 ezer koronavírustesztet végeztek el - írta meg közösségi oldalán az Országos Mentőszolgálat. Az egészségügyi dolgozók számára azonban ez a márciusi nap is csak egy volt a sok közül, hiszen a járvány kitörése óta extrém terhelésnek vannak kitéve. A beszámolók alapján nem ritka, hogy a mentősöknek 15-20 órán át kell megfeszített tempóban dolgozni úgy, hogy rövid időt tudnak csak étkezésre és pihenésre fordítani. Testi és lelki egészségüket az idén tízéves Pszichológiai és Mentálhigiénés Csoport munkatársai felügyelik. A szakemberek szerint majdnem minden második dolgozót fenyeget valamilyen mértékben a kiégés veszélye, az elmúlt hónapok nagyon kimerítették őket. A csoport krízisvonal üzemeltetésével és egyéni terápiákkal próbál enyhíteni a nyomáson, illetve egy alapítványt is létrehoztak, hogy külső források bevonásával segíthessék a dolgozókat.
Az Országos Mentőszolgálaton belül működő Pszichológiai és Mentálhigiénés Csoport 2011 óta fokozatosan épült fel, 2019 óta már az egész ország területén biztosít pszichológiai, mentálhigiénés segítséget a mentőszolgálat dolgozói részére. A jelenleg kilenc fős csoportban pszichiáter, pszichológus, mentálhigiénés szakemberek, illetve rekreációért felelős mentőtiszt is dolgozik. Egyéni és csoportos terápiákat és tréningeket is tartanak, illetve állandó figyelemmel követik a mentődolgozók pszichés állapotát.
"Speciális terhelés a sürgősségi ellátásban - így a mentőmunkában is - az akut, súlyos, érzelmileg megterhelő esetek ellátása. A frontvonalban dolgozók a nulladik pillanatban érkeznek meg kritikus helyzetekbe, ahol nagy stressz mellett rövid idő alatt kell jó döntéseket hozni" - mondta el a HáziPatika.com megkeresésére dr. Csucsai Borbála pszichiáter, a Pszichológiai és Mentálhigiénés Csoport vezetője. Mint mondta, a csoport korábban évente egy-két nagyobb felmérést végzett a dolgozók aktuális mentálhigiénés állapotáról, a járvány kitörése óta azonban mind a három hullám alatt kérdőívekkel vizsgálták őket. A kapott eredmények nagyjából megegyeznek az egészségügyben tapasztalt állapotokkal - vagyis nem túl jók.
Minden hullám egyre nehezebb helyzetbe hozta a mentősöket
A szakemberek szerint a mentődolgozókat ért terhelés az elmúlt egy évben változó volt. Az első hullám idején a betegellátást tekintve valamelyest csökkent. Amikor az egész ország leállt, az emberek csak a valóban súlyos esetekhez hívtak mentőt, így a nem annyira sürgős hívások elmaradtak. Ugyanakkor a járvány kezdetén új szakmai protokollok és adminisztrációs feladatok jelentek meg a munkájukban. A második és főleg a harmadik hullámban a betegek számát tekintve fokozatosan nőtt, majd megsokszorozódott a terhelés, hiszen nem csak a mentés, de a tesztelés jelentős része is az Országos Mentőszolgálatra hárult.
"Az első hullámban a dolgozók jelentős mértékben tapasztaltak különböző stressztüneteket: többek között a hangulat romlását, szorongást, alvászavart . A mentődolgozók nagy része élt át aggodalmat családjával kapcsolatban, és sokak számára nehézséget jelentett meghúzni a határt a munka és a magánélet között. Az első időszak tapasztalatait felhasználva a második hullámban egyéni szinten több kontrollt éltek meg a dolgozók, és megtanultak alkalmazkodni bizonyos helyzetekhez. A betegek száma azonban ebben az időszakban kezdett el rohamosan növekedni, miközben a mentődolgozók közül is sokan elkapták a vírust, és ezekben a hónapokban számos veszteség is nehezítette a helytállást. Az őszi hullámban pedig előtérbe került a betegek állapota és elvesztése miatti aggodalom. Emellett azonban nagyobb figyelem hárult a testi-lelki egészség fenntartására, és ezért egyre többet tettek a dolgozók egyéni szinten is. A munkánk szempontjából pedig kiemelten fontos, hogy a pszichés terhelés növekedésével párhuzamosan nőtt az igény a pszichológiai támogatásra" - magyarázta Gerzonné Losonczki Bernadett pszichológus.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A szakemberek szerint a kiégés veszélye a mentőszolgálat dolgozóinak körében jelentős, 20-40 százalék közé tehető az érintettek aránya. Ugyanakkor a kiégés egy nagyon összetett folyamat, amelynek több fázisa van és minden fázisnak megvannak a jellegzetes tünetei. A pályafutás különböző szakaszaiban más és más nehézségek növelhetik a kockázatát. Míg egy pályakezdő számára az első halálesetek vagy a szakmai bizonytalanságok jelenthetnek fokozott kockázatot, egy több évtizede a pályán lévő mentődolgozó már inkább az érzelmi megterheléstől, a kiüresedettség érzésétől szenvedhet. Az egyén pályafutása során akár több alkalommal is elindulhat a kiégés útján, de a szakemberek szerint ez a folyamat a legtöbb esetben megfelelő beavatkozásokkal visszafordítható.
Évtizedek múlva is emlékeznek az első halott gyermekre
A mentősöknek létrehozott krízisvonalon a csoport munkatársai a nap 24 órájában várják a hívásokat, de e-mailen is kérhetnek segítséget a dolgozók munkahelyi, vagy akár magánéleti problémák esetén. A kiemelten súlyos esetek után a csoport tagjai telefonon keresik a mentésben résztvevők állomásának vezetőit, de előfordul az is, hogy egy dolgozó környezete (például a felettese) jelzi, hogy problémát észlel. Szerencsére csak nagyon ritkán fordul elő, hogy a mentődolgozó pszichiátriai segítségre szorul, ekkor általában külső orvosi segítséget vesznek igénybe.
"Tapasztalataink szerint a mentődolgozók számára a legnagyobb nehézséget a gyermekek súlyos állapota, halála és újraélesztése jelenti, és azok az esetek, amelyekben saját kollégát, ismerőst, rokont kell menteni, újraéleszteni. A személyes érintettség vagy a saját élettel vonható párhuzam mindig növeli a személyes bevonódás és az érzelmi sérülés kockázatát" - magyarázta Kovács Petra pszichológus. Az érzelmileg megterhelő esetek a szakember szerint mélyen bevésődnek, sokan évtizedekkel később is ugyanolyan élénken emlékeznek például az első gyermekhalott arcára. "Fontos, hogy ezek a történetek elmesélhetők legyenek, mert ez része a gyógyulásnak és a poszttraumás stressz tünetek megelőzésének. A nagy horderejű eseményeket követően csoportos krízisintervenciót ajánlunk az esetben érintett dolgozók részére" - tette hozzá a pszichológus.
A járvány ideje alatt sok súlyos állapotú, esetenként haldokló beteget kell ellátni, és a szolgálat alatt most sokkal kevesebb idő marad a regenerálódásra, továbbá a védőruhában eltöltött órák is megterhelik a szervezetet. A mentődolgozók elmondása szerint a mostani helyzet nehézsége, hogy míg például egy baleset felszámolását követően az eset fejben lezárható, addig most nincs kilépés, mert az elhúzódó krízishelyzet ugyanúgy része a hétköznapoknak is.
Színházjegyeket és masszázst is felajánlottak
Az Országos Mentőszolgálat mindent megtesz a mentődolgozók testi és lelki egészségének megóvásáért: az elmúlt időszakban OMSZ SE néven sportegyesületet alapítottak, ahol többféle módon támogatják a mentődolgozók egészséges életmódját, rekreációját. Meggyőződésük, hogy az életmentés során a megfelelő fizikai erőnlét nélkülözhetetlen, ráadásul a mentőmunkával együtt járó lelki feszültség és stressz feldolgozásához is hozzájárul a testmozgás.
A Pszichológiai és Mentálhigiénés Csoport munkatársai egy alapítványt is létrehoztak a mentődolgozók megsegítéséért. "Az Országos Lélek-Mentők Alapítványt csoportunk tagjai hívták életre 2018-ban azzal a céllal, hogy külső forrásokat is be tudjunk vonni munkánkba, hiszen a mentődolgozók rekreációja költségigényes, és a bajtársak nem mindig engedhetik meg maguknak az aktív pihenést" - mondta Ivánkovits László, az alapítvány elnöke. Az alapítványon keresztül befolyó támogatásokból kulturális és csapatépítő programokat, kirándulásokat szerveznek a mentődolgozók részére, valamint az ország több pontján ingyenes fogászati ellátást és gyógymasszázst is felajánlottak nekik az elmúlt időszakban. Sok vendéglátóhely ingyenes hétvégi szállásokat is biztosított a mentősöknek és családjuknak, illetve több színház is jegyeket ajánlott fel az előadásaikra.
Ez is érdekelheti
A járvány ideje alatt az alapítvány a koronavírusos betegek kórházi tartózkodását is igyekezett megkönnyíteni. Az első hullám ideje alatt például támogatói segítséggel tableteket adományoztak a kiskunhalasi járványkórháznak azért, hogy a súlyos állapotú betegek így tudják tartani a kapcsolatot hozzátartozóikkal. A második hullám ideje alatt pedig az orvos-beteg kommunikációt szerették volna megkönnyíteni úgy, hogy a védőruhára rögzíthető fényképeket készítettek a kórházi dolgozókról, a betegek így a maszk és védőfelszerelés mögött álló embert is megláthatták.
Legjobban: