A vidékiek dohányoznak a legtöbbet
Magyarországon évente minden ötödik haláleset összefüggésbe hozható a dohányzással. Hivatalos adatok szerint 2000 és 2014 között több százezren haltak meg a káros szenvedély következtében.
Bár a kérdéses időszakban a férfiak körében 300 ezerrel (2,2 millióra), a nőknél pedig 100 ezer fővel (1,65 millióra) csökkent a dohányzók vagy a korábban dohányzók, de már leszokottak száma, addig a fiatalok, azaz a 18-30 évesek körében nem változott a számuk.
A K&H fiatalok jóléti indexe a 19-29 éves fiatalok egészséggel, lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, családdal kapcsolatos elégedettségét és jövőbeli várakozásait vizsgálja. Az index egészségre vonatkozó részének válaszaiból kiderül, hogy jelenleg a korosztály 40 százaléka dohányzik, 10 százaléka már leszokott, 50 százalékuk viszont soha nem is dohányzott.
A 300 fiatal bevonásával készült kutatás szerint a kérdést a megkérdezettek körében szélsőségek jellemzik: valaki vagy egyáltalán nem dohányzik, vagy nagyon sokat. 2016 negyedik negyedévében voltak a legtöbben a nemdohányzók. A nemdohányzók növekedéséhez hozzájárult, hogy a diákok és a budapestiek körében magasabb, 64, illetve 62 százalékos azoknak az aránya, akik soha nem is dohányoztak.
Jól tudjuk, hogy a dohányzás rendkívül rossz hatással van a tüdőre, és számos súlyos, akár halálos kimenetelű betegség rizikóját növeli. De jó néhány kevésbé ismert, ám legalább olyan káros következménye is lehet a cigarettázásnak. Részletek!
Kedvező ugyanakkor, hogy a fiatalok 64 százaléka próbál odafigyelni a táplálkozására, 11 százalék pedig kifejezetten tudatosan étkezik. A többség a mozgásra is figyel: a fiatalok 59 százaléka azt mondta, legalább alkalmanként sportol, azoknak pedig, akik még tanulnak, közel négyötödükre - 77 százalékukra - igaz ugyanez. Bár a többség alkalmanként szívesen mozog, a rendszeresen vagy versenyszerűen sportolók aránya meglehetősen alacsony közöttük: mindössze 14 százalékos.
Forrás: InfoRádió
