3 percenként meghal valaki rákban

HáziPatika

Minden 3. percben daganatos betegségbe hal bele egy európai polgár, az országok és a régiók közötti eltérés azonban óriási.

Ki éli túl a rákot?

A nyugat-európaiak 40 százalékkal nagyobb eséllyel élik túl a betegséget, mint a kelet-közép-európai lakosok. A túlélés nagyban függ a rákkutatásra fordított állami pénzektől - összegezték a legújabb kutatások eredményeit egy rákellenes programokat középpontban állító nemzetközi konferencia előadói.

Melyik a leggyilkosabb ráktípus?

Az Egészségügyi Világszervezethez tartozó Nemzetközi Rákkutatási Hivatal (IARC) becslései szerint ebben az évben közel 10 millió ember életét követelheti a rák világszerte: azt állítják, hogy 18,1 millió új beteget diagnosztizálnak idén, év végére pedig körülbelül 9,6 millióan fognak meghalni rákban világszerte.

3 percenként meghal valaki rákban
Hárompercenként meghal valaki rákban Európában

Hatalmasak a különbségek az európai országok és régiók között a rákos betegségek előfordulásában és túlélhetőségében. Az eltérések és azok okainak pontos feltérképezése azonban egyelőre még nagy kihívást jelent - írja cikkében a Napi.hu. "Ugyanakkor a túlélési mutató javításához,  a különbségek kiegyenlítéséhez nemzetközi együttműködésre, összemérhető adatbázisra van szükség, az országok között meg kell osztani a jó gyakorlatokat, meg kell vitatni és össze kell hangolni a nemzeti rákellenes programokat" - vezette be a rákellenes programokat fókuszba helyező nemzetközi konferencia előadásait Bécsben Linda Gibbs, a programot szervező Pfizer gyógyszergyár közép-kelet-európai képviselője.

Linda Gibbs hangsúlyozta, a rákgyógyítás legfontosabb fokmérője a túlélési ráta, amely nemcsak az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságát jelzi, hanem a rákbetegek számára is fontos eredményként szolgál.

Ahol többet költenek rá, többen élik túl?

Az egyik leggyakoribb ráktípus, a mellrák esetén Európa szerte növekszik a túlélési ráta, a javulás mértéke ugyanakkor a nyugati államokban sokkal nagyobb, mint a keletiekben - fejtegette előadásában a 2000-2014 között végzett, 37 millió beteg adatait összesítő nemzetközi felmérés adataira hivatkozva Claudia Allemani professzor.


A globális elemzés során 71 ország 322 ráknyilvántartásában szereplő 37 millió beteg adataiból választottak ki 10 ráktípust és 15 millió beteget a vizsgálathoz, az eredményeket a The Lancet című tudományos folyóiratban publikálták. Az összehasonlítás során kiderült, az elemzés 14 éve alatt a mellrák túlélési ráta az európai országokban 71-89 százalék között növekedett, a javulás a nyugati államokban lényegesen világosabb volt, mint a keletiekben. Az elemzés a túlélés és a fejenkénti rákkezelésre költött nemzeti összkiadás közötti lineáris kapcsolatra is rámutatott.

"Abban az országban, amelyben már korai fázisban arányaiban többet költenek a tumor kezelésére, magasabb a túlélési arány" - részletezte a kutatás megállapításait Claudia Allemani, kiemelve, hogy ugyanakkora büdzsé esetén az erőforrások elosztása határozza meg az eredményeket.  Mint kiderült, az adatok összesítése várhatóan 1-1,5 év múlva ér véget.

Minden 3. percben rákbetegségben hal meg egy európai, ami hatalmas kihívás a kontinens országainak, különösképpen a kelet-közép-európai államoknak, miután a túlélési ráta 40 százalékkal magasabba a nyugat-európai országokban - erről már Mark Lawler, az onkológia ellátás területén kutatásokat végző professzor beszélt a konferencián. Átfogó és aktualizált nemzeti rákprogramokra van szükség, hiszen a rákgyógyításra fordított kiadások nagysága mellett azok elköltésének módja, egy alapos terv is meghatározó az eredmény szempontjából - hangsúlyozta az előadó.

Eredményesen kezelni csak megfelelő diagnózis esetén lehetséges, mindehhez hozzáférhető adatbázisra is szükség van. Példaként Észak-Írországot említette, ahol a rendkívül rossz halálozási mutatókon a stratégia egy kézbe helyezésével sikerült javítani, ezenkívül átfogó keretrendszer készült, amelyben az információk összegyűjtésétől kezdve a nemzeti rákregiszterek felállításán és az innovatív kezeléseken keresztül a kutatásokig minden lépés helyet kapott. A program eredményeként tíz év alatt mintegy 30 százalékkal csökkent a mellrákos esetek száma.

Az optimális időben megkapott diagnózis és ellátás vezethet el ahhoz a célhoz, hogy 2035-ig 70 százalékosra nőjön a hosszú távú túlélési ráta - mondta az előadó a kutatás fontosságát is hangsúlyozva. Az aktív kutatások jelentősége a vastagbélrák túlélési rátájánál - ami a kelet-közép-európai országokban különösen rossz -  jól látható. Minél kevesebb a kutatás, annál kevesebb az orvosok számára elérhető információ, ami meglátszik a hosszú távú túlélési adatokon. A klinikai vizsgálatokban aktív kórházak sokkal jobb minőségű ellátást nyújtanak a daganatos betegeknek, ez szintén javítja a túlélési esélyeket.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
-1, +4 °C
Minimum:
-6, -1 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt vékonyodik, szakadozik a felhőzet, egyre többfelé előbukkan a nap.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag