Nagy-Britanniában évente 300 ezer beteget diagnosztizálnak rosszindulatú daganatos betegséggel, és a felük ennek következtében hal meg. Évtizedek óta ismert, hogy számos vírus közreműködhet egyes daganattípusok kialakulásában, azonban eddig úgy gondolták, hogy csupán az esetek 10-20 százaléka jön szóba. Azonban a legújabb kutatások olyan daganatokat is kapcsolatba hoztak a vírusokkal, melyek esetén ez korábban nem merült fel. A felfedezés azért is fontos lehet, mivel a kórokozó elleni védőoltás segítségével megelőzhető lenne az érintett daganat kialakulása.
A vírusfertőzés miatt kialakuló daganat legismertebb példája a hepatitis B és C vírus okozta májrák, illetve a humán papillómavírus (HPV) okozta méhnyakrák, de a Merkel-sejtes bőrrák kialakulásában a poliomavírusnak, a vér- és nyirokrendszer daganataiban az Epstein-Barr vírusnak, míg a prosztatarák kialakulásában az XMRV nevű vírusnak lehet szerepe. A Karolinska Egyetem (Stockholm, Svédország) munkatársai a múlt héten arról számoltak be, hogy egy viszonylag gyakori gyermekkori agydaganatnál, a medulloblasztómánál találtak vírusérintettséget.
Az 1980-as években a későbbi Nobel-díjas, Harald zur Hausen felfedezése jelentett áttörést: kimutatta a méhnyakrák és a HPV közötti kapcsolatot, valamint felvetette, hogy számos más daganat (például bőrrák, emlőrák, vastagbélrák és tüdőrák) esetén lehet szerepe vírusoknak. Mindazonáltal még sok időbe és tőkébe telhet, mire kifejlesztik a vírusellenes védőoltásokat.
A folyamat lépései nem teljesen tisztázottak, ugyanis a behatoló vírus arra készteti a gazdasejtet, hogy saját fenntartása helyett inkább a vírus reprodukcióját segítse elő, ami végeredményben a sejt pusztulásához vezet. Az elpusztuló sejtből viszont nem alakul ki daganat. Egy elmélet szerint a daganatot okozó vírus éveken keresztül rejtve marad, és megakadályozza, hogy a sejt javító rendszere korrigálja a genetikai állomány ezalatt kialakuló hibáit.
Animáció: HáziPatika.com