Szülne úgy, hogy közben kétszáz ember nézi?

Kiss Gréta

Sokáig úgy hitték, ha az anya majmokra gondol, szőrös gyereket fog szülni. Ahhoz is kellett egy kis idő, míg felismerték, mennyire fontos, hogy az orvos kezet mosson, mielőtt segédkezik egy szülésnél - főleg, ha korábban boncolt. És szerencsére ma már nem kell úgy szülni, mint Marie Antoinette francia királynénak: kétszáz ember tekintetének kereszttüzében. Cikkünkben a szülés történetével foglalkozunk.

Bármennyire is csodálatos életet adni egy gyermeknek, azt valószínűleg egyetlen anya sem tagadja, hogy a szülés rendkívüli fájdalmakkal jár. Ennek szakemberek szerint az emberi evolúció (is) az oka. Olyan majomszerű lényektől származunk, amelyek négy lábon jártak, az idők folyamán azonban két lábra emelkedtünk, ez pedig számos testi változást eredményezett: a medencénk például fokozatosan kisebb lett, az agyunk, és így a fejünk viszont megnőtt. A fej és a medence méretének ilyen aránya felelős azért, hogy a szülés finoman szólva is embert próbáló tevékenység.

Tudta?

Sokáig hitték, hogy bizonyos módszerekkel befolyásolni lehet a születendő gyerek nemét. Egy 1000 körül élt orvos például a következőt tanácsolta azoknak, akik fiút szerettek volna: a férfi öljön meg egy mezei nyulat, vegye ki a méhét és a szeméremajkait, amelyeket szárítson meg, majd zúzzon porrá. A port keverje össze borral, és igya meg. A nőnek ugyanezt kellett tennie a nyúl heréivel, illetve, ha elmúlt a menstruációja, össze kellett bújnia a férjével.


A híres görög tudós és filozófus, Arisztotelész (i.e. 384.-i.e. 322.) szerint a lánycsecsemők csak valamilyen rendellenesség következtében születhettek. Emellett úgy vélte, nagyobb valószínűséggel jön a világra fiú utód, ha a leendő szülők akkor szeretkeznek, amik déli szél helyett északi fúj.


Az 1700-as években olyan elképzelés terjedt, hogy a férfi jobb heréje és a nő jobb petefészke felelős a fiúcsecsemők születéséért. Ezért gyakran előfordult, hogy a nemes cél érdekében néhány szerencsétlennek eltávolították a bal heréjét vagy a petefészkét.

Egy másik hipotézis szerint a szülés még nehezebbé vált, miután az emberek elkezdtek gazdálkodni. Ezzel kapcsolatban először akkor ébredt fel a gyanú a régészekben, amikor a vadászó-gyűjtögető csoportok temetkezési helyein feltűnően kevés csecsemőcsontvázra bukkantak, a gazdálkodó közösségek azonban az ásatásokon találtak alapján jóval több kisbabát temettek el. A szénhidrátban gazdag étrend miatt a gazdálkodással foglalkozók alacsonyabbak és kövérebbek voltak, ellentétben azokkal, akik vadászatból, gyűjtögetésből éltek, és táplálóbb, egészségesebb étrendet követtek. Mivel a gazdálkodó nőknek az idők során még kisebb lett a medencéjük, illetve a magzat is kifejezetten nagy súlyú volt már az anyaméhben is, a szülés nehéz volt, és gyakrabban fordult elő, hogy a baba és/vagy az anya meghalt közben.

Számos ősi kultúrában készítettek egyébként olyan szobrokat, amelyek terhes nőket mintáztak. Az, hogy pontosan milyen jelentőségük volt az alkotásoknak, és hogyan használták azokat, még most sem világos teljesen - bár a női test olyan eltúlzott ábrázolásai, mint amit a sokak által ismert Willendorfi Vénusz (körülbelül 29 500 évvel ezelőtt készült) esetében is láthatunk, arra utalnak, hogy a szobrok a női termékenységgel és a terhességgel hozhatóak kapcsolatba. Az akkori emberek talán úgy hitték, hogy a szobrok olyan szellemek lakhelyei, amelyek a termékenység elősegítése mellett az élet más fontos aspektusainak alakulásában is nagy szerepet játszanak. Néhány kutató azt feltételezi, hogy a nők amulettként vagy talizmánként hordták maguknál ezeket a szobrokat, abban a reményben, hogy védelmet nyújtanak a terhesség és a szülés alatt.

Szőrös gyerek, boszorkányság, végrendelet

Mivel férfiak nem léphettek a szülőszobába, a leendő édesanyákat a 18. század előtt más nők segítették: vagy hozzáértő rokonok, barátok, vagy szülésznők, akik hivatásból asszisztáltak. Érdekesség, de már a Biblia is említ szülésznőket, akik Jézus születésénél segédkeztek, illetve az ókori Egyiptomból is maradtak fent olyan feljegyzések, amelyekben szó esik róluk. Ismereteik generációról generációra szálltak: a szülésznők tudták, melyek azok a gyógynövények, amelyek terhesség alatt, szüléskor hatékonyan orvosolhatnak bizonyos problémákat, valamint tisztábban voltak vele, szüléskor hogyan kell elrendezni egy szobát, hova kell feküdnie a leendő anyának, és mit kell tenni akkor, ha a gyerek nem megfelelő helyzetben fekszik az anya hasában. Adtak azonban olyan tanácsokat is, amelyek jelen tudásunk tükrében egész egyszerűen nevetségesek voltak. Óva intették például az anyákat attól, hogy a terhesség alatt majmokra gondoljanak, úgy tartották ugyanis, hogy ebben az esetben a kicsi szőrösen fog megszületni. Mentségükre szóljon, hogy ezen javaslatok olyan korokban terjedtek, amikor egy rosszul végződő szülésnél a szülésznőt nemes egyszerűséggel boszorkánysággal vádolták meg.  

A szülésznők erőfeszítései ellenére sajnos a szülés mind az anya, mind a baba szempontjából jó ideig kockázatos volt: a középkorban például 3-ból 1 nő nem élte túl gyermeke világrajöttét. A leggyakoribb halálokok között szerepeltek a különféle fertőzések, a szülés utáni csillapíthatatlan vérzés, a szülésznők, orvosok tapasztalatlansága, illetve a problémás vajúdás is. Mindezek tükrében nem véletlen, hogy miután biztossá vált a terhesség, a legtöbb nő megírta a végrendeletét. A 18. század közepétől egyébként már nemcsak otthon, hanem kórházakban is szülhettek a nők. Nagy-Britanniában például az 1740-es évektől kezdve vált ez jellemzővé; az 1790-es évekre Angliában a szülések harmada-fele orvosok ellenőrzése mellett zajlott. 

A szülés történetében sok érdekes részlet van.
A szülés történetében sok érdekes részlet van. Fotó: Getty Images

Érdemes néhány szóban megemlékezni arról is, hogyan szültek a korábbi évszázadokban az arisztokraták, hiszen a felső osztály berkeiben sem szűkölködtek furcsa módszerekben. A Tudor-kori (1485-1603) Angliában például beszámolók szerint a jómódú családban élő terhes nőket szülés előtt és után is hetekre bezárták egy privát szobába. Ez már önmagában sem kellemes, ha azonban hozzávesszük, hogy a helyiségben állandóan sötétség uralkodott - ezzel kívánták utánozni az anyaméh közegét -, még elborzasztóbbnak tűnik a helyzet. Férfiak egyáltalán nem látogathatták a nőket, a szülésznők azonban csak úgy nyüzsögtek körülöttük, és folyamatosan imádkoztak, hogy semmi baj ne legyen a szülésnél. Japánban, a Heian-korban (794-1185) a szülőszobának, amelyet fehérbe öltöztettek, minden esetben a ház északi részén kellett lennie. A szülés egyfajta látványosság volt, a várva várt gyermek rokonok, ismerősök tekintetének kereszttüzében jött világra. Hasonló körülmények között szült évszázadokkal később Marie Antoinette francia királyné is, akinek 1778-as szülésén kétszáz ember vett részt. Úgy hírlik, mindez olyan rosszul érintette, hogy elájult szülés közben. 

Az életmentő "horroreszköz"

A 17-18. században feltalálták az úgynevezett szülészeti fogót, amely, bár kinézetét tekintve bármelyik horrorfilm kelléktárában azonnal helyet kapna, valójában mind az anya, mind a baba számára életmentő lehet, és máig használják. Segítségével szüléskor a baba fejét a megfelelő pozícióba irányíthatják, valamint lehetőség nyílik a kicsi fejétől eltartani a szülőcsatorna falát, és ezáltal csökkenteni annak ellenállását. A szülészeti fogót követően egyre több olyan eszközt készítettek és alkalmaztak, illetve egyre több olyan módszert dolgoztak ki, amelyek nemcsak megkönnyítették, de biztonságosabbá is tették a szülést.

Tudta?

Egy 1508-ból származó angol végrendeletből az derült ki, hogy a nők akkoriban ezüsttel és jázminnal varrott öveket viseltek, hogy enyhítsék a terhesség kellemetlenségeit és a szülés fájdalmát. Az ugyancsak jellemző volt, hogy szüléskor borostyánt és más köveket tettek a testükre, illetve különleges ruhákat vettek fel annak reményében, hogy így kevesebbet szenvednek majd. Speciális mixtúrákkal is próbálkoztak: az 1800-as évek közepéig például vajúdás közben alkohol és zab keverékével csillapították kínjaikat.

A 19. század közepétől kezdték megérteni az érzéstelenítők működési mechanizmusát is, felfedezni használatuk előnyeit. Az orvosok megtanulták, hogyan kell különféle, a szervezet számra idegen anyagok segítségével csillapítani a fájdalmat, ami műtétek során különösen hasznos volt. Kezdetben persze - különösen a keresztény kultúrában - sokan ágáltak az ellen, hogy szüléskor is szükség lehet érzéstelenítésre. A Biblia szerint ugyanis a szülés közben tapasztaltfájdalomIsten büntetése volt, amiért Éva evett a tiltott gyümölcsből - általánosan elfogadott nézet volt tehát, hogy a nők kötelessége, hogy kínok között adjanak életet gyermeküknek. Szerencsére a hozzáállás idővel változott. Viktória brit királynő (1819-1901) például kloroformot (egy olyan vegyület, amelynek gőze kábító, narkotikus hatású) lélegzett be egyik gyereke születésénél 1853-ban. Később így írt erről: "az az áldott kloroform...megnyugtató és mérhetetlenül kellemes élmény."

A kézmosás fontossága

Az 1860-es évekhez köthető Louis Pasteur korszakos felfedezése, amelyet a betegség csíraelméleteként ismerünk. Lényege, hogy a fertőző betegségek mindig mikroorganizmusokkal kapcsolatosak, és afertőzésa mikroorganizmus átjutása a beteg szervezetből az egészségesbe. Az élő kórokozók felfedezése vezetett el a sebészi antiszepszis (csíraölés) és aszepszis (csíramentesség) elvéhez és gyakorlatához, és egyben igazolta Semmelweis Ignác (1818-1865) klóros kézmosásának igazságát.

Az egyik leghíresebb magyar orvos, Semmelweis Ignác, akit az anyák megmentőjeként emlegetnek, ugyanis már jóval Pasteur előtt rájött egy fontos dologra. Mint arról korábbi cikkünkben írtunk, a 19. században Európa-szerte a gyermekágyiláznéven ismert, de kevéssé megértett fertőzés számított a vezető haláloknak a szülészeti osztályokon fekvő kismamák körében. Semmelweis az 1840-es években felismerte, hogy a fertőzést az orvosok terjesztik, akik műtétek és boncolások után kézfertőtlenítés nélkül mentek át megvizsgálni a várandós nőket. Miután elrendelte a klóros kézmosást az orvosok, orvostanhallgatók és az ápolószemélyzet számára, a halálesetek száma csökkenni kezdett a szülészeti osztályon. Akkoriban sokan szkeptikusak voltak az egyébként sem túl népszerű intézkedés hatékonyságával kapcsolatban, így Semmelweis sem kapta meg a megérdemelt elismerést. 1875-re azonban bevett gyakorlattá vált a kórházakban az eszközök fertőtlenítése, illetve a rendszeres kézmosás. Ilyen körülmények között már császármetszést is nagyobb biztonsággal végezhettek, korábban ugyanis csak akkor került sor az eljárásra, ha szinte biztos volt, hogy az anya meg fog halni, vagy már el is hunyt. 


Biztonságosabb, mint valaha

A 20. században a "szülésznőség" háttérbe szorult, és egyre kiforrottabbá vált az orvostudomány egyik szakága, a szülészet, amely a terhességgel, a szüléssel és a gyermekággyal foglalkozik. Az 1950-es évekre a szülések 88 százaléka kórházban történt, orvos felügyelete alatt, ápolók segítségével. Ráadásul örökre leszámoltak azzal az elavult nézettel, mely szerint orvos csak férfi lehet.

Tévhitek, amelyekkel édesanyákat szédítenek

A babavárás - minden nehézségével együtt - az egyik legszebb állapot egy nő életében, az örömöket pedig csak tetézi a gyerek megszületése. Az édesanyákra ez alatt a néhány hónap alatt információk, tanácsok, tippek, jóslatok garmadája zúdul különböző forrásokból. Ezek legtöbbjének azonban jóval kevesebb az igazságtartalma, mint azt sokan hiszik. Szülész-nőgyógyásszal és neonatológussal beszélgettünk a leggyakrabban előforduló tévhitekről a várandóssággal, szoptatással és csecsemőgondozással kapcsolatban. Részletek!

Az elmúlt évtizedeket a szülészet fejlődése és az új technológiák elterjedése határozta meg. Az ultrahang és más képalkotó eljárások például abban segítenek, hogy kiderüljön a magzat neme, illetve, hogy időben felismerjék a terhesség során fellépő rendellenességeket. Vannak kifejezetten terhes nőknek szánt vitaminkészítmények, amelyek nemcsak az ő egészségükhöz, hanem a magzat normális fejlődéséhez is hozzájárulnak. Ezek és más újítások jelentősen csökkentették az anyák és a babák halálozási arányát szerte a világon. 

Az 1970-es évektől kezdtek elterjedni az olyan alternatív szülési módok, mint a vízben vagy a fájdalomcsillapítás nélküli szülés. Ezek főleg azon nők körében voltak népszerűek, akik nagyobb részt akartak vállalni a szülésük irányításában, és személyesebbé szerették volna tenni az élményt. Ma már még több lehetőség közül választhat az, aki el kíván térni a megszokottól: van, aki fiziológiás labdán, vagy éppen zenét hallgatva, sétálva vajúdik.

Összességében elmondható, hogy bár a szülés még mindig komoly megpróbáltatás az anyák számára, sokkal biztonságosabb, mint korábban bármikor, ráadásul a csecsemők is jóval nagyobb valószínűséggel érik meg a felnőttkort. Azt pedig, hogy ami a szülés után jön - vagyis a gyerek felnevelése - mennyiben egyszerűsödött le az elmúlt évszázadokhoz képest, talán jobb, ha mindenki maga dönti el.

A cikk elkészítéséhez az alábbi forrásokat használtuk fel: birthinjuryhelpcenter.org ; mother.ly ; theconversation.com ; mentalfloss.com

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+5, +10 °C
Minimum:
-5, 0 °C

Hazánkban hétfon délelőtt kevés fátyolfelhő jelenik meg az égen, emellett sok napsütésre van kilátás.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag