Minden kisgyerek Einstein?

A kisgyerekek felfedezik maguknak a világot. Mindeközben váratlan dolgokra bukkannak, és ezek hosszan és intenzíven foglalkoztatják őket. A kutatók meg vannak arról győződve: az ilyen pillanatokban a kicsik ugyanúgy viselkednek, mint az elismert és tapasztalt természettudósok.

A meglepetések arra ösztökélik a kisgyerekeket, hogy jobban tanuljanak és alaposabban "utánajárjanak" a dolgoknak, azaz a jelenségek hátterét, "tudományos magyarázatát" kutassák ki. Döbbenetes, hogy egy kísérlet tanulsága szerint még a gravitációt is tesztelik!
Már 11 hónaposan célirányosan kutatják ugyanis a kicsik, hogy egy esemény miért mond ellent esetleg a saját elvárásaiknak. Vagyis még a nyelv megtanulása előtt képesek olyasmire, ami elvben a tudományos kutatók viselkedéséhez hasonló - írja két amerikai pszichológus a Science tudományos magazinban.

A kutatók már évtizedek óta tudják, hogy a kisgyerekek a váratlan eseményeknek szokatlanul nagy jelentőséget tulajdonítanak, és igencsak lekötik az ilyen dolgok a figyelmüket. Így például hosszabban figyelnek olyan képekre, amelyek optikai csalódást keltenek, mint a normális ábrákra. Ugyanakkor az eddig tisztázatlan volt, hogy mindez miként hat a tanulásra, illetve, hogy egyáltalán összefüggésben áll-e a tanulással - írja a német Focus magazin online kiadása.

Hiába beszél a gyereknek, nem hallgat Önre?
Ezek lehetnek az okok!


Mi számít egy bébi alapismeretének?

E folyamat felderítésébe vágott bele - ha tréfálni akarnánk, mondhatnánk, kisgyerekek módjára - Aimee Stahl és Lisa Feigenson. Ám a két pszichológus a világhírű Johns Hopkins Egyetemen dolgozik, az USA Maryland államában. Kutatásukhoz rafinált módszereket dolgoztak ki. Először is azt akarták tisztázni, hogy mi számít a bébik "alapismeretei" (angolul: core knowledge) közé 11 hónapos korban. Alapismeret alatt azt értették, hogy mennyire vannak általában tisztában a világ felépítésével. Arra a "tudásra" gondoltak például, hogy a tárgyak leesnek a földre.

A két kutatónő négy kísérletet végzett a 11 hónapos gyerekekkel. Arra voltak kíváncsiak, vajon a kicsik hatékonyabban tanulnak-e azokról a tárgyakról, amelyek "kihívás elé állítják" a várakozásaikat, azaz ellentmondanak azoknak. Ha ez tényleg így van, akkor az a kérdés, hogy a bébik akarnak-e többet megtudni a meglepő tárgyakról, és szeretnének-e magyarázatot találni a tárgyak furcsa viselkedésére - írja a ScienceDaily.com.

A bébiknek meglepő és kiszámítható helyzeteket egyaránt bemutattak a kísérletek során, méghozzá egyetlen tárggyal kapcsolatban. Így például a gyerekek egyik csoportja egy golyót látott legurulni egy rámpán, amelyet az útjába rakott fal látszólag megállított. Egy másik csoport a golyót szintén a lejtőn látta legurulni, de - mintha varázslat történt volna - az átjutott a falon.

A kisgyerekek tudatosan fedezik fel a világot

A kisgyerekek tudatosan fedezik fel a világot


Amikor a kutatók a "meglepetést okozó golyóról" új információt közöltek a gyerekekkel, a gyerekek szignifikánsan (vagyis statisztikailag kimutathatóan) jobban tanultak. Sőt, tulajdonképpen a gyerekek semmiféle tanulásra utaló bizonyítékot nem szolgáltattak a kiszámíthatóan mozgó golyóval kapcsolatban.

A továbbiakban kiderült: a "varázslat" esetében a gyerekek igyekeztek jobban megvizsgálni azt a golyót, amely nem a várakozásaiknak megfelelően viselkedett. Azok a vadonatúj játékok sem érdekelték őket jobban, mint az a golyó, amelyikkel a "csoda" történt. A vadonatúj játékok ugyanis a kísérletben nem viselkedtek "furcsán".

A furcsa az érdekes?!

A kutatók végül rájöttek arra, hogy a kicsik nemcsak többet akartak megtudni a varázslatos tárgyakról, hanem igyekeztek "megérteni" őket. Így például, amikor azt látták, hogy a golyó látszólag átmegy a falon, akkor megpróbálták a golyó szilárdságát tesztelni: a földhöz vagdosták azt. Amikor viszont a golyót lebegni látták, akkor a labda "gravitációját" tesztelték: leejtették a földre. Ezek az eredmények mutatják, hogy a bébik speciális hipotéziseket teszteltek a tárgyak meglepő viselkedésével kapcsolatban. (És tegyük hozzá: volt előzetes tudásuk a földre eső tárgyakról.)

Vagyis a gyerekek mélyebb reflexiókkal reagáltak a különös jelenségekre, az új dolgokra a kutatók szerint. Ezek mélyebb "kísérletek" voltak a részükről jelenségek megértésére. Vagyis megpróbálták értelmezni az elvárásaiknak nem megfelelően "működő" világot.

És szintén tegyük hozzá, bár a kutatásról szóló cikkekben ez nem szerepel: a 11 hónapos gyerekek olyan kísérleteket végeztek a tárgyakkal, amelyeket a természettudósok csak a 16-17. századtól alkalmaztak nagyobb számban. Így a gravitációt az itáliai és angol fizikusok csak ekkortájt tisztázták. A gravitációval kapcsolatos következő lépést viszont a címben szereplő Einstein tette, de meg kell jegyeznünk, hogy az ő elméletét inkább csillagászok tudják kísérletileg bizonyítani, földi körülmények között ezt nemcsak atomfizikusoktól nem várhatjuk el, hanem még a 11 hónapos kicsiktől sem.)


Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a kisgyerekek, amennyiben azt látják, hogy egy tárgy a várakozásaikkal ellentétesen viselkedik, többet tanulnak meg az adott tárgyról, és a saját sejtéseiket tesztelik, ellenőrzik annak a tárgynak a tulajdonságaival kapcsolatban.

A legmeglepőbb mindebben az, hogy ezekhez az eredményekhez nem korábban jutottak el a kutatók - véli Laura Schulz, aki a Massachusetts Institute of Technology (MIT) részéről kommentálta a kísérletet a Science magazin számára. Örvendetes és meglepő, hogy az egy éven aluli kisgyerekek az elvárásaikat megingató tárgyakat nem csupán célzottan vizsgálják, hanem ezt olyan módon teszik, ami a megfigyelt eseménnyel közvetlenül összefügg.

Mindenesetre, hangsúlyozza a kutatónő, a tanulás nemcsak az alaptudás megingatásán alapul. "Varázslat" ugyanis ritkán fordul elő. Ha csak az alaptudás megingatására épülne a gyerekek tudása, vagyis csak azt tudnák, amit ilyenkor tanulnak, akkor nagyon kevés ismeretük lenne. Ennek ellenére a meglepetések különleges alkalmat kínálnak az új tudás megszerzésére.
Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+14, +19 °C
Minimum:
+7, +12 °C

Hazánkban kedden délelőtt a ködfoltok feloszlanak, változóan felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag