+6° - +20°
Kettős front

Mennyire voltunk piszkosak régen?

Kiss Gréta

A régi korokban élő emberekre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint akik koszosak és ápolatlanok. Tény, hogy a személyes higiénia fenntartása nem mindig tartozott elődeink legfontosabb elfoglaltságai közé, de azt azért el kell ismerni - és erről meg is győződhetnek, ha elolvassák cikkünket -, hogy az esetek többségében, lehetőségeikhez mérten törődtek magukkal. Ráadásul már az ókorban is rendkívül kreatívak voltak, ha tisztálkodási módszerekről volt szó!

A higiénia görög eredetű szó, az egészség, a tisztaság és a közegészségügy istennőjének, Hügieiának a nevéből származik. Hügieia a görög mitológiában Aszklépiosz és Épióné lánya, a betegségek megelőzésének és a jó egészség megőrzésének megtestesítője. Szent állata a kígyó, amely a megújuló életerő szimbóluma. Az ókori művészet szép fiatal lányként ábrázolja Hügieiát, aki egy teste köré tekeredő, vagy kezében tartott kígyót csészéből itat (a gyógyszertárak elterjedt jelképe egyébként egy kehely, amelynek a szárára egy kígyó tekeredik).

Szex a középkorban: nem olyan volt, mint hisszük

Gondolta volna, hogy bár a középkorban bűnnek tartották az önkielégítést, sok orvos kifejezetten ajánlotta bizonyos esetekben? És azt, hogy meg voltak győződve róla, egyes puffasztó ételek erekciót okozhatnak? Már ebből a két példából is jól látható, hogy a középkori szexuális élet jóval összetettebb és izgalmasabb volt, mint sokan hiszik. Cikkünkben további érdekes történetek segítségével adunk mélyebb betekintést ennek az időszaknak az intim titkaiba.

Egy fém eszközzel kaparták le magukról a piszkot

Kevesen gondolnák, de a (személyes) higiéniával már Kr. e. 1550 körül is foglalkoztak. Mivel a Tóra, vagy keresztény néven Mózes öt könyve - a bibliai Ótestamentum első öt könyve - higiéniával és betegségmegelőzéssel kapcsolatos utasításokat is tartalmazott, az ókori izraeliták figyeltek a tisztaságra. Az ókori egyiptomiak is rendszeresen fürödtek, ezt feljegyzések bizonyítják. Az egyik legősibb gyógyászati iratban, a Kr. e. 1550 körül keletkezett Ebers-papiruszban például az áll, hogy állati és növényi olajok, valamint alkáli só keverékéből készítettek egy szappanszerű anyagot, amelyet bőrbetegségek kezelésére, valamint mosakodásra, mosásra használtak. És ha már szappan - a legrégebbi szappan-, vagy legalábbis arra hasonlító maradványok Kr. e. 2800-ból származnak, és az ókori mezopotámiai város, Babilon feltárásánál bukkantak rájuk különféle agyagedényekben.

Persze, ha fürdésről van szó, akkor nincs kétség afelől, hogy az ókori görögök az "ászok". Kr. e. 600 körül ők álmodták meg és hozták tető alá a nyilvános fürdőket, amelyek mintájára később az ókori rómaiak is megépítették saját fürdőiket, az úgynevezett thermákat. Amíg azonban a görögöknél a sportolás utáni tisztálkodás tere volt a fürdő, a rómaiaknál a pihenés és a feltöltődés napi helyszínévé vált, sőt: a létesítményeknek közösségi funkciójuk is volt, kiváló lehetőséget biztosítottak a kapcsolatok ápolására, politikai kérdések megvitatására. Érdekesség, de a görögök és a rómaiak fürdésnél szappan helyett illatos olajat használtak, amelyet egy strigil nevű, első látásra elég ijesztő fém eszközzel kapartak le magukról.

A királynő, aki egész életében csak kétszer fürdött

A folyamatos tisztálkodás szükségességét - bármily meglepő - a középkorban sem vitatták, sőt: az orvosok a higiéniára való odafigyelésre buzdítottak, különösképpen a reggeli kéz- és arcmosásra, valamint a napközbeni gyakori kézmosásra. A fürdést gyógymódként is javasolták különféle betegségek, például megfázás esetén. A legrendszeresebben a tehetősebbek ültek vízbe, akik megadták a módját a pancsolásnak: egyesek külön helyiséget jelöltek ki erre a célra, mások hatalmas kádban mártóztak meg, amelyet a szobájukba hozattak. A vízbe parfümöket, illatos olajokat, virágszirmokat kevertek. Persze kivételek mindig vannak, akik erősítik a szabályt: a középkorban a hitbuzgó keresztények számára a tisztálkodás a világi hívságoknak való behódolást jelentette, így a legelszántabbak igyekeztek kerülni ezt az "ördögtől" való szokást. Ilyen volt Kasztíliai Izabella spanyol királynő (1451-1504) is, aki mindössze kétszer fürdött életében, a születése és a házassága napján.

A mai kor embere jobban odafigyel a személyes higiéniájára, mint Kasztíliai Izabella spanyol királynő.

A mai kor embere jobban odafigyel a személyes higiéniájára, mint Kasztíliai Izabella spanyol királynő.

Fotó: Getty Images

A kevésbé vagyonos házaknál fakádban fürödtek, a kézmosáshoz pedig kancsót is használtak. A legszegényebbeknek azonban csak a melegebb hónapokban volt esélyük megmártózni, és akkor is csak a közeli folyókban, tavakban. Egyébként vízzel benedvesített ronggyal "mosakodtak", és ha szerencséjük volt, némi szappan is a rendelkezésükre állt. Ami pedig a hajmosást és a szájüreg, valamint a fogak tisztán tartását illeti, aki megtehette, ezekkel ugyancsak foglalkozott időnként. A hajmosáshoz általában hamuval és illatos gyógynövényekkel dúsított vizet használtak a középkorban, víz, ecet és menta keverékével öblögettek, a fogakat pedig tiszta ruhával dörzsölték át.

Az önmagunkkal való törődés új formája

Érdekesség, de a 18. század elejére, közepére a gazdagok többsége újra felvette azt a rossz szokást, hogy csak ritkán fürdött. Néha megmosták ugyan az arcukat és a kezüket, de leginkább azzal tartották magukat tisztán, hogy lecserélték az alsóneműjüket. XIV. Lajos, a Napkirály (1638-1715) például - Izabella királynő nyomdokaiba lépve - felnőtt életében kétszer ült fürdővízbe, az orvosai javaslatára. A király szörnyű fejfájástól szenvedett, a szakemberek pedig úgy gondolták, a fürdés enyhíthet a panaszokon. Mivel azonban Lajos nem lett jobban, a csalódott dühében inkább soha többé nem ült vízbe. Szerencsére a tisztasághoz való viszony a 18. század végére fokozatosan megváltozott: a vagyonos réteg tagjai például az önmagukkal való törődés egy új formájaként tekintettek rá, és érték lett számukra az, hogy ápolt a testük.


A 19. század közepére a rendszeres időközönkénti fürdés és kézmosás egyre általánosabb lett, köszönhetően az ipar, a tudomány és az építészet folyamatos fejlődésének. A személyes higiénia szempontjából sokat számított az is, hogy 1857-ben megindult a vécépapír nagyüzemi gyártása - ezt megelőzően sajnos kevésbé kifinomult (és higiénikus) módszerekkel kellett beérniük az embereknek. Az ókori görögök a kövekre és a kerámiadarabokra esküdtek, míg a rómaiak közösen használtak egy olyan botot, aminek a végére szivacsot vagy szövetdarabot kötöttek. A későbbi korokban pedig a gazdagok gyapjút, kendert vagy különböző textíliákat használtak, a szegényebbek jobb híján vagy a folyóban mosták meg magukat "odalent", vagy levéllel, papírral, fűvel, gyümölcsök héjával tisztálkodtak. 

A szappan egyre elterjedtebbé és népszerűbbé válása ugyancsak lényeges szerepet játszott abban, hogy a tisztaság vágyottá, követendő példává váljék; az, aki igényes volt, jóval több megbecsülést kapott a társadalomban. A 19. század végére a tisztaság és az egészség közötti fontos kapcsolatot is felismerték az emberek, hiszen számos korabeli vizsgálat bizonyította, hogy minél koszosabb egy város, annál nagyobb az esélye a betegségek terjedésének. Elkezdődött a különféle fürdőszoba-felszerelések gyártása, és a 20. század beköszöntével már egyre több lakásban volt fürdőszoba is - először természetesen a gazdagabb családok engedhették meg maguknak ezt a luxust, később azonban az alsóbb osztály otthonaiba is "beépült" a hasznos helyiség.

A kínosan tiszta 21. századi ember

Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy mára a személyes higiénia a "csúcsra járatódott". Általánosságban elmondható, hogy a 21. század embere kínosan ügyel arra, hogy tiszta, ápolt legyen (a koronavírus-járvány pedig, ha lehet, még tovább fokozta az erre való törekvést). Ami pedig a fürdőszobákat illeti: amilyen kezdetlegesek voltak régen, olyan felszereltek és modernek ma. Demi Moore amerikai színésznőé például inkább hasonlít egy nappalira, mivel kanapé és asztal is van benne. Moore pedig saját bevallása szerint a háza összes helyisége közül itt szeret a legjobban dolgozni. 

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+15, +20 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a Dunántúlon gyengén felhős, másutt változóan felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag