Meglepő felfedezés az állatok ásításáról

A Nature Communications című tudományos lapban megjelent tanulmány eredménye alátámasztja azt az elméletet, amely szerint az ásítás az agy hűtőmechanizmusaként alakult ki. A néhány éve felállított elmélet szerint a hideg levegő belélegzése és a szájüreget körülvevő izmok egyidejű összehúzódása a hidegebb vér agyba áramlását segíti. Mivel a nagyobb agyaknak nagyobb energiaigényük van, és az agy hőmérséklete részben a hőtermelés révén befolyásolja az idegi aktivitást, az elmélet szerint a nagyobb agyú állatoknak hosszabb ideig kell ásítaniuk , hogy azonos mértékű hűtő hatást érjenek el.

Vannak olyan, a természetre vagy éppen az állatvilágra vonatkoztatott, tudományos, vagy legalábbis annak hangzó állítások, amiket az emberek többsége valamiért automatikusan igaznak gondol - pedig nem azok. Ezek is éppen ilyenek.

A madaraknak elég egy rövidebb ásítás

A vizsgálat során a kutatók ásító emlősökről és madarakról készített videófelvételeket elemeztek: összesen 101 fajhoz tartozó 697 állat 1291 ásítását vizsgálták. Megállapították, hogy az emlősök lényegesen hosszabban ásítanak, mint a hasonló agy- és testtömegű madarak. Ez a kutatók szerint a madarak magasabb maghőmérsékletével magyarázható. A környezet és a test között nagyobb a hőmérsékletkülönbség, ezért a madaraknak elég egy rövidebb ásítás is ahhoz, hogy jelentős hűtő hatást érjenek el.

A kivétel erősíti a szabályt

Ez is érdekelheti

állatvilág

Voldemortról neveztek el egy frissen felfedezett állatfajt

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Katalin hercegné

Újra üzent Katalin hercegné és Vilmos herceg

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

Az egyetlen kivétel a csupasz turkáló vagy csupasz vakondpatkány (Heterocephalus glaber), amely nagyon kicsi agya ellenére olyan hosszan ásít, mint egy jaguár. Ennek oka a szakértők szerint az lehet, hogy a vakondpatkányok - egyedül az emlősök között - hidegvérűek .