A nyelvről régóta köztudott, hogy öt alapízt - édeset, savanyút, sósat, keserűt és umamit - érzékel az ízlelőbimbókban lévő receptorsejtek által. A philadelphiai Monell Kémiai Érzékelő Központ kutatóinak tanulmánya szerint azonban a nyelvben az eddig feltételezettnél több olyan izom van, amely az íz megállapításához szükséges, és a receptorsejtekben léteznek szagot érzékelő fehérjék is.
Furcsa megoldás az elhízás elleni harcban
A felfedezés új megvilágításba helyezi az ízérzékelést, valamint megkérdőjelezi az eddigi nézetet, miszerint az étel ízét és illatát különállóan érzékeljük a szájban és az orrban, és ezek csak az agyban kapcsolódnak össze. A kutatók ennek ellenére nem azt állítják, hogy ha kinyitjuk a szánkat, akkor érezzük az illatokat, az új ismeretek viszont az egészségesebb táplálkozás iránymutatói lehetnek.
Ha például nagyon kis koncentrációban olyan illatot adnánk az ételhez, amelytől úgy érezzük, hogy az a valósnál édesebb, akkor kevesebb cukrot fogyasztanánk. Ezzel felvehetnénk a harcot az elhízással - véli Mehmet Hakan Ozdener kutató.
Az illatokra is reagál az ízlelőbimbó
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ozdener és munkatársai a tanulmányban leírják, hogyan használtak genetikailag módosított egereket az íz- és illatérzékelő receptorok megtalálásához. Utána az emberi ízérzékelő sejtekben megtalálták azokat a fehérjéket, amelyekről köztudott, hogy fontosak más, szagokat érzékelő sejtekben.
Felfedezték, hogy az emberi ízérzékelő sejtek az illatokra is reagálnak. Bizonyítékot találtak arra, hogy az ízérzékelő sejtekben lehetnek illat- és ízérzékelő receptorok is, amelyek kölcsönhatásba lépnek a hasonló molekulákkal. Az azonban még nem világos, hogy az íz- és illatérzékelő receptorokból érkező ingerületek közvetlenül az agyba jutnak-e, vagy az információ először egyesül-e a szájban - magyarázta a kutató.
Legjobban: