Kiderült: minden öröklődik, amin keresztülmegyünk

Meglepő eredmény rázta fel a tudományos életet: egy olasz kutatás szerint bármit teszünk életünkben - ahogy gondolkodunk, eszünk vagy amilyen anyagoknak vagy sugárzásoknak vagyunk kitéve -, azt információként átörökítjük, befolyásolva ezzel leszármazottaink egészségét és DNS-ét.

Mindez a klasszikus genetika számos eddigi alapvetőnek vett megállapításával megy szembe, egyrészt azzal, hogy a szerzett tulajdonságok öröklődnek, másrészt azzal is, hogy a genetikai információ átadásához nem évezredekre van szükség, hanem gyakorlatilag "valós időben" történik az információk átörökítése biológiai rendszerekben.
A klasszikus genetika alapját képező ún. Mendel-szabályok kimondják: a generációk közti jellemvonások átörökítése csak szaporodás révén történhet, ugyanis az információátadás spermiumok és petesejtek segítségével történik, nem pedig testi sejtekkel (ilyen pl. az idegsejt, a hámsejt vagy a fehérvérsejt). Ezen nézet szerint a genetikai változás több száz vagy ezer generáció elmúlta után jelentkezik csak.

Miért jobb a génhibát kezelni?

Minden daganat génhiba eredménye. Ha ismerjük a hibás gént, akkor innovatív gyógyszerrel lehetővé válik célzottan, a gén hibás információtermelését - osztódj és szaporodj! - blokkolni, aminek következtében visszahúzódik vagy teljesen megsemmisül a daganat. A kemoterápiát hamarosan kiváltó, igen biztató eredményeket felmutató kezelés, a célzott vagy személyre szabott daganatterápia óriási áttörés előtt áll.

Az új kutatás azonban azt mondja ki: létezik egy mechanizmus testünkben, amely révén a genetikai információ a testi sejtekből közvetlenül az örökítő csíravonalba jut el. Mindez az ún. exoszómák segítségével történik - ezek olyan apró sejtrészecskék, amelyekben RNS- és DNS-molekulák is találhatóak.

Emiatt a felfedezés miatt a kutatás ellentmond az ún. Weismann-korlátnak is, amely azt mondja ki, hogy az örökletes információk az ivarsejtektől mozognak a testi sejtek felé, de visszafelé soha. A Weismann-korlát nagyon fontos az emberi génterápia szempontjából. Ha ugyanis az derül ki, hogy az áthidalható, akkor a testi sejtek genetikai kezelésével elért változtatások átörökíthetők lennének, és így nem csak egyedek, hanem az emberi faj tekintetében lehetne géntechnológiai változásokat elérni.

Mindezt hétköznapi nyelvre lefordítva azt is jelentheti, hogy ha egy örökletes emlőrák génhibáját jelen időben "kikezelik" az orvosok, akkor az már - jó eséllyel - nem fog tovább öröklődni.

Minden öröklődik, amin keresztülmegyünk

Minden öröklődik, amin keresztülmegyünk

Az elmúlt időszakban a Weismann-korlátot egyre többször kérdőjelezték meg kutatások, ugyanis számos bizonyíték akadt arra, hogy az epigenetikai génkifejeződés (az, hogy egy gén információja hogyan kerül át egyik generációból a másikba), úgy átöröklődhet pár generáció alatt, hogy ehhez a DNS-szekvenciának nem kell megváltoznia.

Ilyen volt például az az egérkísérlet, mely "a tanult félelem átörökítését bizonyítja, csak azt nem tudni, ez hogyan is lehetséges. Ebben a kísérleti egereket áramütésekkel tanítottak meg arra, hogy féljenek a cseresznyevirág illatától; a jól ismert pavlovi reflex hamar ki is alakult náluk, amikor befújták a ketrecükbe a fájdalommal asszociált szagot. Ami viszont egészen váratlan: ez a kondicionálás annyira erősnek bizonyult, hogy még az elektrosokkolt példányok kölykeinél is jelentkezett. Bár ők maguk soha nem kaptak negatív ingert a szaghoz, mégis, a szüleikéhez hasonló félelemmel reagáltak az illatra" - számolt be a kutatásról az index.hu.

A kutatók rámutattak: ha étrendi, környezeti, életstílusbeli, vagy akár gondolkodási folyamataink kihatással vannak a testi sejtekre, akkor az exoszómákon keresztül ezek genetikus információja átjuthat a DNS-be az ivarsejteken keresztül. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy elméletileg minden döntésünk, viselkedésünk, tapasztalataink és még az is, hogy mit eszünk, milyen méreganyagokkal találkozunk, kihatással van gyermekeinkre, az ő gyermekeikre és az összes leszármazottunkra is.

Az exoszómakutatás révén új megvilágításba kerülhet a gyógyászati célból történő ételfogyasztás is: egy nemrégiben publikált kutatás szerint a gyömbérben, grapefruitban vagy a szőlőben is olyan exoszómák vannak, amelyek az emésztést követően az emberi vérbe jutva képesek a gyulladásért felelős csatornákat gyengíteni, ezzel bizonyítva a néphit szerinti gyógyászati hasznukat, mindezzel szintén erősítve leszármazottaink egészségét.

Forrás: Plos.org
Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+18, +25 °C
Minimum:
+7, +12 °C

Hazánkban pénteken délelőtt a napsütést fátyolfelhők szűrik, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag