+10° - +26°
Nincs front

Így pusztítja a vírus a tudomány hitelét

HáziPatika

Hogy a tudósoknak igaza volt-e az új koronavírus-járvánnyal kapcsolatban vagy sem, az majd csak bizonyos idő távlatából derül ki. Annyi biztos, legalább akkora lehetőség a pandémia a tudomány számára, mint amekkora buktatói vannak.

Az életünk az elmúlt hónapokban a koronavírusról szól(t). A politikusok és futballbírók országából, ahogy más nemzeteknél is, az epidemológusok országává váltunk. Mindenki tudományos kutatásokat olvasott, koronavírus-tesztekről és lehetséges gyógymódokról vitázott, állást foglalt oltások mellett és ellen, arcmaszkhasználati polémiákba bocsátkozott. Soha ekkora lehetősége nem volt a kutatóknak, hogy visszaszerezzék az emberek tudományba vetett hitét, amelyet eléggé megtépázott a 20. század (atombombák, környezetszennyezés, Csernobil stb.).
Ám, amilyen gyorsan jött a vírus, most úgy tűnik, olyan gyorsan távozik is, pedig se gyógyszer, se vakcina nincs még ellene. Az Index.hu cikkében ezért nem kevesebbre vállalkozott, minthogy a tudományos világot, a kutatók járványhelyzetre adott válaszait és ezt az egész felemás helyzetet vegye górcső alá Zemplén Gábor tudománytörténésszel, az ELTE professzorával.

Nincs jó megoldás

Ám mielőtt még kitértek volna a járvány tágabb tudományelméleti tanulságaira, a prevenciós paradoxonra, azaz a "túl jó" megelőzésből fakadó ellentmondásosságra hívták fel a figyelmet. "A szakértők, például a berlini fővirológus Christian Drosten, előre figyelmeztettek, hogy ha eléggé sikeresek leszünk a védekezésben, az emberek utólag feleslegesnek ítélik majd az erőfeszítéseket: a jósoltnál kevesebb afertőzésés a haláleset, az egészségügyi rendszer mégsem omlott össze, hát akkor biztosan túlreagáltuk az ügyet. Ez a prevenciós paradoxon. (...) Ha a próféciák meggyőzőek, de az ítéletnap elmarad, a népharag a bajt megelőző prófétákat találhatja meg."

kutatók, tudományos világ, koronavírus-járvány
A tudományos világ, a kutatók nincsenek hozzászokva ilyen figyelemhez és ekkora kapkodáshoz, mint amit a koronavírus okoz. Fotó: Getty Images

Mindez jól mutatja, a koronavírus-járvány egy igazi "wicked problem", azaz ördögi probléma, mert hiába minden erőfeszítés, csak rossz és kevésbé rossz megoldás van. A kérdés csak az, hogy mennyi áldozattal és járulékos kárral sikerül kezelni a helyzetet, a tudomány renoméjára nézve is.

Mindenki a tudósokra figyel

"Most a nagyközönség tagjai úgy várják a tudománytól a válaszokat, ahogy évtizedek óta nem" - idézi a cikk a Science magazin főszerkesztőjét Holden Thorpot, aki szerint végre azt látni, hogy a klímaszkeptikus és oltástagadó nézetek után a közvélemény újra a tudományhoz fordul. A tudomány, pontosabban a tudósok és a kutatók azonban nemhogy ekkora figyelemhez nincsenek hozzászokva, de a fejlemények ilyen sebességű eszkalálódásához sem. Ez nemcsak a külső szemlélők számára teremtett kaotikus helyzetet a tudomány világában, de még a benne aktívan részvevők sem tudták néha, hová kapják a fejüket. Hatalmas a nyomás, mindenki válaszokat vár, lehetőleg minél hamarabb. Nem csoda hát, ha mindenki egyszerre kezdett koronavírus-kutatásokba. Több százan meglévő gyógyszereket tesztelnek, megint sok-sok tucatnyian újakat fejlesztenek, vakcinákkal kísérleteznek, meglévő betegek tüneteit vizsgálják, fertőzőképességet kutatnak - s még sorolhatnánk. Ezért fordulhat elő, hogy sokszor reggel az egyik kutatás még az arcmaszkok ellen, estére a másik már mellette érvel.


A hitelesség rovására megy a kapkodás

Természetesen mindenki első akart lenni a bejelentésével, így megszaporodtak a pre-print, azaz tudományos minőség-ellenőrzésen át nem eső tanulmányok, így pedig elkerülhetetlenül a hibák is, emlékezzünk csak a hidroxi-klorokin körül kialakult bonyodalmakra, s végül a világhírű The Lancet tudományos folyóirat kínos ügyére egy tanulmány visszavonásával.

"Ennek biztosan lesznek innovációs hozadékai, de a nagy sebességből járulékos károk következhetnek: egyes kórházakban olyan gyógyszereket próbálnak ki, amelyeket korábban mellőztek volna, és a kényszerítő helyzetben nem mindig érvényesülnek a bizonyítékalapú orvosi kutatás alapszabályai. Egyes vegyületeknél utólag derülhetnek ki a problémák" - sorolta Zemplén Gábor. Mindez pedig könnyen a tudomány hitelének rovására mehet, holott most volna arra lehetőség, hogy az embereket a tudományos eredmények megértésére, a hiteles forrásokon alapuló cikkek fogyasztására edukálják, hiszen soha ekkora erőkkel nem zárt még össze a közösségi média és a magára valamit is adó sajtó a tudományos világ mögött, fellépve az álhírek ellen.

Koronavírus: ezek a legmeredekebb tévhitek

Még mindig sok veszélyes egészségügyi tévhit és "jó" tanács kering az interneten a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban. Lássuk a leghajmeresztőbbeket és azok cáfolatait is. Kattintson a részletekért.

Tiszta kommunikáció kell(ene)

Akárhogy is, ezek most bizonytalan idők, a tudomány számára is. S ha mindehhez hozzávesszük, hogy a végén a tudományos javaslatok közül a politikusok választanak, s ők hozzák meg a döntést, akkor nem csoda, hogy még most sem látjuk tisztán valaminek az elején vagyunk vagy épp a végén.

Az erőfeszítések ellenére ráadásul a kommunikáció is akadozik, pedig a szakértők szerint az volna mindennek az alfája és omegája, hogy az emberek felé egyértelműen, tisztán és érthetően fogalmazzák meg az üzeneteket, láthassák milyen információk alapján hoztak meg döntéseket. A cikk szerint azonban Magyarországon sem ez volt a jellemző, elég csak az operatív törzs online sajtótájékoztatóira, a random válogatott kérdésekre gondolni. "Nem lett volna nehéz beavatni az embereket a döntések hátterébe, és növelni a tudományos írásbeliséget, ehelyett tipikusan túlegyszerűsített kérdésekkel küzdenek hetekig: véd-e a maszk? Igen vagy nem? Egy-két mondattal sokkal világosabbá lehetett volna tenni a döntések hátterét. Az operatív törzs ehelyett állandó jelenidejűségben kommunikál, hogy ma mi történik, ebbe beleférhetne valamennyire a szakértői álláspont értelmezése is vagy néhány grafikon" - véli Zemplén Gábor.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+21, +26 °C
Minimum:
+10, +16 °C

Hazánkban kedden délelőtt a sok napsütés mellett fátyolfelhők is megjelennek az égen, de csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag