A népesség számottevő részét érinti a migrén , amely kontinensünkön egyike a legjelentősebb társadalmi-gazdasági terhekkel járó agyi kórképeknek, az Egészségügyi Világszervezet pedig a legsúlyosabb életminőség-romlást és munkaképesség-csökkenést okozó betegségek között a 12. helyre sorolta. E súlyos egészségügyi probléma megoldására indították az uniós EUROHEADPAIN kutatási programot, amelyben a Szegedi Tudományegyetemnek a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott kutatócsoportjai is részt vesznek.
„Fontos megemlíteni, hogy a kelet-európai régióból egyedüli résztvevői vagyunk ennek az uniós migrénkutatási projektnek, amelyben a szakma elismert nemzetközi kutatócsoportjai a vezetők” – hangsúlyozta Vécsei László, az MTA rendes tagja, az SZTE ÁOK Neurológiai Klinikájának igazgatója, az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport vezetője.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ennek keretében állatkísérletes és humán vizsgálatok révén a migrénes fejfájás kialakulásában és súlyosbodásában szerepet játszó tényezők (biomarkerek) és mechanizmusok azonosítását tűzték ki célul. Mindez lehetőséget teremt új gyógyszerjelölt-vegyületek tesztelésére és fejlesztésére, valamint alternatív neuromodulációs technikák kidolgozására.
„A terápiás lehetőségek széles körű tanulmányozása megoldást kínálhat a migrén hatékonyabb és kevesebb mellékhatással járó kezeléséhez. A szegedi csoport feladata a migrén olyan új állatkísérletes modelljének kidolgozása és beállítása, amely alkalmas az úgynevezett kinurenin-analógok mint lehetséges új gyógyszerjelölt-vegyületek tesztelésére" — érzékeltette a program jelentőségét a magyarországi kutatásokat irányító Vécsei László.
Kutatásaik során már több esetben igazolták, hogy a kinurénsav, amely a neuroprotektív komponensek közé tartozó vegyület, képes pozitívan befolyásolni számos neurológiai betegség, például a migrén, a Parkinson-kór vagy a gyulladásos folyamatok kimenetelét. Ugyanakkor a kinurénsav hátránya, hogy nehezen jut be a központi idegrendszerbe, ami jelentősen korlátozza a vegyület alkalmazhatóságát. Ezért a kutatócsoport a Gyógyszerkémiai Intézettel együttműködésben új, kinurénsavszerű molekulák fejlesztésébe kezdett, amelyek amellett, hogy könnyebben átjuthatnak a vér-agy gáton, hatékonyabbak lehetnek a migrén és más neurológiai kórképek kezelésében.
Hogyan lehet a migrént egereknél előidézni?
A gyógyszerfejlesztés és tesztelés mellett további feladat megfelelő állatmodell kialakítása a kísérletekhez. „Nem könnyű az emberi fájdalom, konkrétan a fejfájás modellezése egy rágcsáló szervezetén úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben imitálja az emberi szervezetben lejátszódó folyamatokat, és ezáltal megfelelő gyógyszerfejlesztési alany legyen. Ezért kutatócsoportunk feladata egy új migrénmodell kialakítása és beállítása, amely több oldalról, azaz elektorfiziológiai és kémiai úton is próbál migrénszerű változásokat generálni az állat szervezetében" — mondta Vécsei László.
Legjobban: