Felnőtt sejteket alakítottak vissza őssejtekké

A szaklapban megjelent kutatásból azonban az is kiderült, hogy a technika daganatok kialakulásához vezetett az egerekben. Az őssejtkutatók szerint a kísérlet biztató, de sokkal kontrolláltabbá kell tenni a technikát ahhoz, hogy terápiává lehessen fejleszteni.

Amikor embrió fejlődésével azonban ez a flexibilitás elveszik. A felnőtt szövetek embrionális állapotba történő visszaalakítása révén viszont olyan kezeléseket lehetne kifejleszteni, amelyekkel regenerálhatnánk a meggyengült szívet, a szem fényérzékelő sejtjeit, vagy akár az agyat egy stroke után.

Az átalakítást először laboratóriumban végezték bőrmintákon vegyi anyagok keverékének felhasználásával, illetve génmódosítással. A madridi Spanyol Országos Rákkutató Központ munkatársai most egy állat testében érték el ugyanezt az eredményt. A szöveteket sikerült visszaalakítani az embrionális állapotba, de további szabályozás hiányában gyors ütemben tumorokká alakultak át.

A spanyol kutatók elmondták, hogy a regeneratív orvoslástól természetesen nem ez várható, ezért az a cél, hogy kontrollált módon lehessen visszaforgatni az időt, és ehhez további kutatásokra lesz szükség.

Jelenleg Magyarországon az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben szabályozzák az embriókutatással kapcsolatos kérdéseket. Az embriót, ivarsejtet kizárólag meghatározott kutatási célok érdekében lehet felhasználni. Fontos kitétel, hogy embrió kutatási célból nem hozható létre, kutatáshoz csak a mesterséges megtermékenyítési eljárások során létrejött embriót szabad felhasználni. Ugyanakkor a kutatáshoz felhasznált embriót nem lehet az emberi szervezetbe visszaültetni, illetve a kutatás során felhasznált embrió - a kutatás tartamát figyelembe véve - legfeljebb 14 napig tartható életképes állapotban. Az embrió sejtjeit szétválasztani kizárólag a születendő gyermek valószínűsíthető megbetegedésének, az embrió károsodásának megállapítása érdekében lehet. Ebből az következik, hogy Magyarországon kutatásra csak a mesterséges megtermékenyítés során létrejött embrió használható fel, és az embrióból csak diagnosztikai célból lehet sejtet kinyerni.

Ez is érdekelheti

DNS

Boldogkői Zsolt molekuláris genetikus: „a génjeinket sokan a sorsszerűséggel azonosítják, a helyzet azonban nem ez”

génszerkesztés

„A genetikai meghatározottság nem végzetes sors” – Falus András a gyógyítás egyik legígéretesebb lehetőségéről

Daganatok

Már alig kapott levegőt a nő, egy 32 kilós tumor volt a testében

telefonálás

Okozhat agytumort a hosszas telefonálás?