1970-ben, amikor az orvosok a görög-amerikai Yiannis Karimalisnál gyomorrákot diagnosztizáltak, csak néhány hónapra becsülték a hátralévő idejét. Akkor a beteg úgy döntött, hogy visszatér szülőhelyére, Ikaria szigetére. Úgy gondolta, hogy sokkal olcsóbban megoldható a temetés ott, és legalább honfitársai közt nyugodhat.
De visszatérése után mégsem halt meg, még vagy negyven évet élt. Mikor egyszer visszalátogatott Amerikába, megtudta, hogy már az összes orvosa meghalt.
Az Égei-tenger keleti partjainál fekvő 99 négyzetmérföldnyi területű görög sziget lakosai önelégülten mesélgetik a történetet, mellyel alátámasztják azt, amit ők mindig is tudtak: Ikarián az emberek hosszabb ideig élnek, mint a világ bármely más táján. A Hellén Nemzeti Kutatási Alap tanulmánya felfedezte, hogy a szigeten tízszer annyi 90 éven felüli ember él, mint az európai átlag.
Miért fontos ez? A legtöbb tudós egyetért abban, hogy egy átlagos embernek meg kell érnie a 90 éves kort, a genetikai "lottó" nyertesei akár 100 évig is élhetnek. A Betegségfelügyeleti és Megelőzési Központ adatai szerint azonban Amerikában a várható élettartam mindössze 78 év. Valahol útközben elveszítünk 12 évet, valószínűleg leginkább olyan megelőzhető krónikus betegségek miatt, mint a szívinfarktus, cukorbaj és a rák. Ezek a betegségek jelentős terheket rónak a társadalombiztosítási rendszerre. Minden bizonnyal ez az oka annak is, hogy egy átlag amerikai élete utolsó három évében gondoskodásra szorul, ekkor merül fel az egész életére levetített egészségügyi költségeinek 90 százaléka.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az Ikaria-sziget lakóit elkerülik ezek a betegségek, és négyszer annyian érik el a 90 éves kort, mint Amerikában. Nekik megadatnak a békés, boldog évek. Haláluk is sokkal fájdalommentesebb és nem is kerül annyiba.
A következő két hétben kutató egy csoportja megvizsgálja a sziget lakóinak hosszú életét a "Kék zónák" expedíció keretében. A munkát az AARP és a National Geographic támogatja, a csapatban pedig megtalálhatóak a világ legjobb demográfus, orvos, orvoskutató és médiaspecialista szakemberei, és máris van is néhány ötletük.
Már az i.e. VI. század környékén gyógyhatású helyként tartották számon Ikariát. Az ókori görögök és rómaiak előszeretettel keresték fel meleg forrásait, mert úgy vélték, segít a fájdalmak, ízületi-és bőrproblémák enyhítésében. A csapat nagy mennyiségű radont talált ezekben a fürdőkben, és megvizsgálják majd azt a feltételezést, hogy a tartósan alkalmazott kis mennyiségű sugárzás megvédheti a DNS-t az öregedés hatásaitól.
A két évezred során a sziget lakosai viszonylagos elszigeteltségben éltek. Étrendjük a mediterrán konyha egy szívbarátabb változatát tartalmazza. Több tucat gyógynövényt elemeznek majd tüzetesebben, illetve azt az egyedülálló mézet, melyet a méhek a kakukkfű, a fenyő és a hanga virágporából állítanak elő. Elképzeléseik szerint ezekben a helyi termékekben rákellenes, antioxidáns és probiotikus anyagokat fognak találni.
Az is köztudott, hogy az itteni emberek természete is más, mint más mediterrán vidékeken. Lobbanékonyak, de hamar meg is békélnek. Rendkívül derűlátók, nagyon tudnak mulatni. Nem igazán izgatják magukat a határidők miatt. Jóval éjfél után térnek nyugovóra, sokáig alszanak és napközben is szunyókálnak keveset. Olyan szóbeszéd is járja, hogy még 90 év felett is aktív nemi életet élnek.
Vajon az ő kezükben van a hosszú élet valódi titka? Még nem tudjuk, de az biztos, hogy tanulhatunk tőlük. Az ikáriai bölcsesség birtokában nem biztos, hogy 100 évig élünk, de lehet, hogy túléljük az orvosunkat.
Legjobban: