A Vanderbilt Egyetem kutatói, Richard Heitz és Jeffrey Schall a novemberi számában közzétett tanulmányukban kimutatták, hogy az agyműködés speciális üzemmódba kapcsol, ha gyors döntéseket kell hoznunk.
A gyorsaság és a pontosság közötti fordított arányosság a döntéshozatal olyan egyetemes aspektusa, amelyet már régóta vizsgálnak az emberekben. Számos viselkedési és gondolattérképezési vizsgálat kimutatta, hogy az agy ugyanazt az alapvető modellt használja a megfontolt és a kapkodó döntések meghozatalához egyaránt. A döntéshozás időtartamának lerövidítése érdekében az agy egyszerűen csökkenti a döntéshozatal előtt szükséges idegi tevékenység halmozott mennyiségét. Mivel az agynak kevesebb információ alapján kell meghoznia a gyors döntéseket, mint a lassúakat, megnő a hibázás valószínűsége. A korábbi kutatások egyike sem tudta azonban a döntéshozás folyamatát az egyes agysejtek szintjén vizsgálni.
Bár könnyű olyan vizsgálatokat végezni emberi alanyokkal, amelyekben váltogatnak a gyors és a pontos döntéshozatal között, az emberi agyműködés mérésére szolgáló módszerek azonban nem elég gyorsak vagy jó felbontásúak. Majmokban viszont mérni lehet az egyes idegsejtek aktivitását, de korábban nem tudták megtanítani az állatokat arra, hogy váltogassák a gyors és a pontos döntéseket.
A kutatók új módszert fejlesztettek ki, melynek segítségével meg tudták tanítani a majmokat arra, hogy ide-oda váltsanak a gyors és a pontos döntéshozás között. Az egyik kísérleti helyzetben megtanulták, hogy csak a pontos válaszokért kapnak jutalmat, a másikban pedig azt, hogy néhány hiba elfogadható, ha a válaszuk elég gyors. A szakértők közben mérték az egyes neuronok jelzéseit a prefrontális kéregben, a magasabb szintű gondolkodásért felelős agyi területen .
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az eredmények azt mutatták, hogy az idegi aktivitás a gyors döntéshozatal esetében már a feladat megadása előtt megugrik. Lassú döntések esetén viszont az idegi aktivitás rendkívül alacsony szintre csökken, mialatt az alany arra vár, hogy megnyomja a jelzőcsengőt és megadja a választ. Ez alapvetően ellentmond az általánosan elfogadott elméletnek, mely szerint az agy mindenféle döntéshozatali típus esetén ugyanazt a folyamatot használja.
Schall elmondta, hogy a második megfigyelés még meglepőbb volt. Képzeljük el, hogy a két ellentétes típusú játékban az alanyok ugyanazt a feladatot kapják. A prefrontális kéreg neuronjainak aktivitása megnő, mialatt a résztvevők megpróbálják eldönteni, hogyan válaszoljanak. Az új adatok szerint azonban ez az aktivitás a gyors döntéshozatal esetén felerősödik, a lassú döntéshozatal esetén viszont elfojtódik. "Ez arra utal, hogy az agynak bemutatott ugyanolyan információt másképp elemezzük gyorsasági feladatokban és pontossági feladatokban" - magyarázta Schall.
Akkor most tényleg ritkán jó a hamar munka? Schall szerint attól függ. "Ritkán jó, ha a kapkodás okozta hiba rossz következményekkel jár. Számos olyan helyzet van azonban az életben, amikor a tétlenség rosszabb, mint a hibázás. Ha például egy atomreaktor lezárásáról kell dönteni a túlhevülés veszélyének közeledtével, valószínűleg jobb a gyors döntés" - véli a szakértő.
Legjobban: