Félreérthetik, rosszul értelmezhetik érzelmeit, ha nem tud megfelelően bánni az e-mailekhez szükséges szimbólumokkal, ha nem használ ki minden lehetőséget közlendőjének pontosítására.
A Chicagói Egyetem kutatói, Daniel A. Menchik és Xiaoli Tian felmérést végeztek arról, hogyan alkalmazunk különféle emotikonokat, témamegjelölést és elektronikus aláírást annak érdekében, hogy az olvasó jól érzelmezze mondandónkat. A kutatás megmutatta, annak érdekében, hogy otthonosan mozogjunk az elektronikus társalgás világában, új kommunikációs képességekre kell szert tennünk.
A közvetlen beszéddel ellentétben, az elektronikus levelezés során olyan fontos kommunikációs tényezők vesznek el, mint a testbeszéd, a hangsúly és a szövegkörnyezet.
Menchik és Tian bizonyították, hogy a közvetlen beszéd és az internetes kommunikáció eltérő kapcsolatteremtő stratégiákat igényel.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az elektronikus levelezés során sok akadály merül fel, de ezek legyőzésre az egyén folyamatos fejlődéssel válaszol, annak érdekében, hogy a nélkülözhetetlen kommunikációs elemek pótolva legyenek - írják a szerzők.
Nagybetűk, idézetek, emotikonok, különböző írásjelek használata, a szöveg formázása, még a színe is, mind-mind segítik a üzenetet küldőt abban, hogy üzenetének tartalmát az olvasó félre ne értse. Segítséget jelent, korábbi üzenetek bemásolása is az újba, ezzel utalva egy korábbi beszélgetés tárgyára.
A szerzők azt találták, hogy attól a perctől kezdve kommunikálnak fesztelenebbül az emberek, amint, akár csak minimális személyes információhoz jutnak az érintett személyről. A kedélyállapotot kifogásként használó utalások, mint például "Ezt az üzenetet hajnali 5-kor írtam." szintén gyakran megjelennek, és elősegítik az üzenet helyes értelmezését.
Ezen problémakörön felbuzdulva, fejlesztők egy sor, az üzenetíró kedélyállapotát jelző szolgáltatással léptek elő, mint például az Eudora levelezőprogram hangulatfigyelő szolgáltatása.
Ez jelzi mind az üzenet küldőjének, mind a címzettnek, hogy az adott levél tartalma, esetlegesen félreértésekhez vezethet.
Legjobban: