Áttörés a transzplantációban: bárki kaphat vesét
Dacára annak, hogy a szervátültetés már szinte rutinműtétnek bizonyul, mégis rengeteg ember van gyakorlatilag halálra ítélve, mert teste nem fogadja be az új szervet.
A veseátültetés hatalmas problémája, hogy a szervezetben lévő antitestek azonnal és agresszív módon támadni kezdik és kivetik a beültetett szervet. Éppen ezért csak a biztosan megfelelő donorból ültetik át, emiatt az embereknek éveket kell várniuk. Sokan adják fel, és inkább a rendszeres dialízist választják, ami kellemetlen, fájdalmas és egyáltalán nem biztos procedúra.

Az új transzplantációs megoldással nem lesz többé szükség vesedialízisre
A szervátültetés története: a sebészet diadala
Az ember ősi vágya volt, hogy beteg, hiányzó vagy elveszett szerveit, végtagjait pótolja. Milyen műalkotások, mitológiai történetek utalnak erre, és hogy alakult a szervátültetés története a későbbiekben? Historikus utazásra hívjuk. Kattintson!A deszenzitizációnak nevezett eljárás lényege, hogy a vérből kiszűrik az antitesteket, és helyettük az átültetendő szervvel kompatibiliseket juttatnak a vérbe. Ezek után a szervezet újból antitesteket kezd termelni amik - valamilyen, eddig meg nem magyarázott okból - már sokkal kevésbé agresszíven lépnek fel és nem lökik ki a transzplantátumot. De ha mégis probléma lenne, gyógyszerekkel továbbra is el lehet tüntetni azokat a fehérvérsejteket, amik az új vesét kivető antitesteket termelik.
Az eljárás természetesen nem olcsó, csaknem harmincezer dollár, azaz több mint nyolcmillió forint, ráadásul olyan gyógyszerekre van szükség, amiket erre a célra nem is lenne szabad alkalmazni. Erre jön még az átültetés a maga 100 ezer dollárjával. Ha figyelembe vesszük, hogy a dialízis - ami a beteg egész hátralévő életére szól - 70 ezer dollárba kerül évente, akkor egyértelmű, hogy megéri az eljárás. Arról nem is beszélve, hogy ismeretlen forrásból származó, feketepiaci vesék mibe kerülnek mind a betegnek, mind a donornak.
A kutatók szerint ugyan az eljárás elsősorban a vesetranszplantációkat érinti, azt lehetséges tüdő vagy máj esetében is alkalmazni, igaz ez utóbbinál nem feltétlenül szükséges, mert az antitestek támadását jobban bírják.
Forrás: The New York Times