Amikor nem jut vér a szívbe

HáziPatika

A szív, az agy, a vese és a lép esetében nagyon komoly következményei lehetnek az iszkémiának, vagyis az élő szervek hirtelen bekövetkező vérellátási zavarának.

Iszkémia alatt az élő szervek hirtelen bekövetkező vérellátási zavarát értjük, amennyiben az olyan súlyos, hogy miatta működési zavar is jelentkezik. A vérellátási zavart az okozza, hogy a szervhez vagy az annak egy részéhez futó ütőérben csökken vagy megáll a keringés. Iszkémia minden olyan szervben kialakulhat, amely érzékeny a vérellátás kiesésére, és amelyet (vagy amelynek egy adott szövetrészét) úgynevezett funkcionális végartériák látnak el. Klasszikusan ilyen például a szív, az agy, a vese és a lép. A májban többszörös a vérellátás, így a szerv nem szokott érintett lenni.

Az iszkémia gyakoriságáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Egyedül azokat az eseteket tartják külön nyilván, amelyeknél már infarktus is bekövetkezett. Szívinfarktusból évente nagyságrendileg 20 ezer történik Magyarországon, ebből körülbelül 16 ezren jutnak el kórházig. A stroke évente körülbelül 40 ezer embert érint. A veseinfarktusok, lépinfarktusok számáról nincsenek adatok.

Az iszkémia okai: 

  • Az iszkémia hátterében a legtipikusabb esetben aterotrombózis áll, ami azért alakul ki, mert egy elmeszesedett érben helyben képződik vérrög, és az elzárja az eret.
  • A másik lehetőség az embólia, amelynél az eret elzáró vérrög egy másik szervből, a véráram útján kerül az adott érszakaszra.
  • A tüdő iszkémiáját szinte mindig embólia okozza (ez a tüdőembólia egyik formája), helyben keletkezett vérrög csak ritkán.
  • A szívben a koszorúér görcse is okozhat iszkémiát vagy akár közvetlenül infarktust is. Ez a mechanizmus nem olyan gyakori, de kialakulhat például kokain vagy crack hatására is. Ilyenkor az ép koszorúerekben jöhet létre iszkémia vagy infarktus.
  • Létezik olyan érgörcs is, amely nagy érzelmi megrázkódtatás hatására alakul ki. Ez főleg nőknél lép föl komoly stressz vagy ijedtség hatásra. Ilyenkor olyan tartós érgörcs alakul ki az ép erekben, hogy az vérrög nélkül is iszkémiát - vagy akár szövetelhalást - okoz.
  • Végtagiszkémia akkor alakul ki, ha az adott végtag artériája trombózis vagy embólia miatt elzáródik.
Az iszkémia a szívet is érintheti
Az iszkémia a szívet is érintheti

Ha a vérkeringés hirtelen megáll az érintett szervben, akkor sejtjeinek működése is leáll, az iszkémia tünetei pedig ehhez kapcsolódnak. Például ha a szív valamelyik területe lesz érintett, akkor a szerv iszkémiás része "elfelejt" összehúzódni, szívtájékon pedigfájdalomlép fel. Az agy iszkémiájánál az adott területhez tartozó funkciók károsodnak. Például ha olyan agyterület lesz érintett, amely a bal kéz mozgását irányítja, akkor a beteg bal keze nem lesz képes a mozgásra. Az agyi területek iszkémiájának általános tünete a megtartott tudat mellett jelentkező beszédzavar és látáskiesés, zavartság és szédülés lehet, de jelentkezhet átmeneti féloldali bénultság is. Ha a vese lesz iszkémiás, akkor a vese nem fog megfelelően működni. Emiatt a vizeletkiválasztás csak akkor áll le, ha a betegnek a másik veséje is érintett, vagy az eleve nem egészséges. A szervek funkciókiesését követően fájdalom is érezhető. Ez alól egyedül az agyszövet a kivétel, ahol fájdalom jellemzően nem jelentkezik.

Az iszkémia szövetelhalást még nem jelent, ezért ha a vérellátást helyreállítják, a panaszok megszűnnek. Amennyiben az iszkémia tartósan fennáll - ami az agynál 4 percet, a szívnél 20 percet jelent -, akkor beindul a sejtelhalás. Ilyenkor már hiába állítják helyre a vérkeringést, lesznek olyan sejtek, amelyek már elpusztultak. Ezt a folyamatos sejtelhalást nevezik infarktusnak: ha a szívről van szó, akkor szívinfarktusnak, ha az agyról, akkor agyi infarktusnak, ha a lépről, akkor lépinfarktusnak, ha pedig a veséről, akkor veseinfarktusnak.

Az iszkémia kezelése a vérellátás helyreállítását jelenti. Ez a szívnél katéteres érmegnyitást jelent, míg az agyban vérrögfeloldó infúziós kezelést, vagy újabban katéteres vérrög-eltávolítást. A vese és a lép esetében szintén infúziós vérrögoldásra van szükség, mellette pedig végeznek érsebészeti beavatkozást is. A végtagok iszkémiájánál szintén lehet szükség érműtétre. Ha az iszkémiát időben megszüntetik, akkor az érintettek szervkárosodás nélkül felépülhetnek.

Az iszkémiáról további érdekes részleteket olvashatnak a Betegségek A-Z rovatban!


Értékelje a cikket!

Az ekcéma kialakulása

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+15, +20 °C
Minimum:
+2, +7 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt csak kevés felhő lesz az égen, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag