Aki nyáron fogant, egészségesebb

A nyugat-afrikai Gambiában végzett kutatásokra hivatkozva – amelyeket a brit Medical Research Council kutatóegylet tagjai végeztek – a BBC azt állítja: nemcsak az étrend, de még a születés és fogantatás ideje is lényeges lehet bizonyos esetekben.

A januári fogantatás és a szeptemberi születés Gambiában azt vonja magával, hogy hétszer nagyobb a korai halál esélye azokhoz képest, akik az év bármely más hónapjában fogantak, illetve születtek. Ennek természetesen nem az asztrológiához van köze, hanem az időjáráshoz – illetve ahhoz, hogy milyen ételek voltak elérhetőek ezen hónapokban.

Bár a csillagászat és az asztrológia mindig is látott összefüggést a bolygók és az ember magatartása között, azonban tudományos kutatásokkal mindezt még nem sikerült bizonyítani - egészen mostanáig. Kattintson! Gambiában, állítják a brit kutatások, igen szokatlan időjárási minta tapasztalható: júliustól novemberig tart az esős időszak, a többi hónap főként száraz. A száraz időszakbanaz emberek sok kuszkuszt és rizst fogyasztanak, étrendjük nagy része pedig magvakból áll. Az esős időszakban kevesebb kalória érhető el, az esőnek hála viszont több leveles zöldség terem. Ezen zöldségeknek pedig, amelyeket a szülők fogyasztottak a fogantatás körül, nagy hatása van a gyermekek későbbi életére – ez pedig nem is azonnal, hanem mintegy a 15 éves kor környékén látszódik meg először.

Ezzel kapcsolatban nemcsak afrikai kutatások léteznek, ugyanis hasonló tanulmány született már a II. világháborút követően is, amikor Németország gyakorlatilag ki akarta éheztetni Hollandiát. A téli éhségblokádot, majd a szövetségi felszabadítást követően a holland kutatók azonnal azt kezdték el vizsgálni, hogy ezen éheztetésnek milyen hatása van a terhes anyákra , illetve a született gyermekekre.

Adataik szerint azoknál, akik ezen periódusban éppen embriókorban voltak, kétszer olyan nagy eséllyel alakul ki életük későbbi részében szívbetegség, illetve hajlamosabbak skizofréniára, elhízásra, cukorbetegségre, rákra és stresszel kapcsolatos betegségekre is. Ezek pedig hajlamosak átkúszni a későbbi generációkra is, az éhező nők unokái is rosszabb egészségnek tudhatnak majd magukénak.

Ez viszont egyúttal azt is jelenti, hogy a jó étrend hatása ugyanúgy érvényesülhet a gyermekeknél és az unokáknál is. Kutatásokat folytatni ezzel kapcsolatban ugyan igen etikátlan lenne, de az előbb említett két kutatás is igen jól rámutat, hogy ezen ún. epigenetikus változások ugyanúgy megtörténnek az emberi szervezetben, mint az állati szervezetekben is, amelyekről több bizonyítékunk van (ezekből is az derült ki, hogy az anyaszervezet étrendjének változtatásával egy embrió génjei egyértelműen módosíthatóak).

Matt Silver, a Medical Research Council egyik kutatója is elmondta, hogy ezen változások hatására megváltozhat azon képességünk, hogy milyen erősen tudjuk legyűrni a vírusos megbetegedéseket és mennyire tudunk ellenállni a leukémiának vagy a tüdőráknak. Szerintük gyermekvállalás előtt igencsak hasznos lehet zöld leveles zöldségek nagymértékű fogyasztása, mivel ezek B-vitaminnal és folsavval tudják ellátni a szervezetet.

Forrás: www.bbc.com

Ez is érdekelheti

rejtett terhesség

„Ittam és buliztam” – a 9. hónapban tudta meg, hogy terhes

félelem a szüléstől

"Ha minden erőmmel nyomni kell, nem jön ki alulról minden?" – a szülést kísérő tabuk és félelmek

várandósság

Ezért fontos, hogy a kismama sok folsavat fogyasszon

Belgyógyászat

Aranyér a terhesség alatt: okok, megelőzés és kezelés