A mérgező kőhal mentheti meg a leukémiásokat

A vezető ausztrál egyetemen a kőhal mérgét tanulmányozták, arra voltak kíváncsiak, hogy mitől olyan halálos. Ezért többek között röntgenkrisztallográfiával igyekeztek meghatározni a toxin kémiai szerkezetét. Az eljárás során röntgensugárzásnak tették ki a kikristályosított mérget, amely csak rá jellemző módon szórta szét a sugarakat.

Az így rögzített jellemzőkből a tudósok már meg tudták állapítani, hogy a méregmolekula hogyan épül fel. A felfedezés váratlan rálátást nyújtott az emberi szervezet immunválaszára, amely akár 30 százalékban is felelős lehet a leukémia kezelésére alkalmazott csontvelő-transzplantációk sikertelenségéért.

A kőhal nagyon csúnya és nagyon mérgező. Ha megtámadják, vagy valaki rálép a sekély vízben, úgy védi magát, hogy 13 borotvaéles méreggel teli tüskéit felmereszti. Ezek képesek átszúrni még a fürdő- vagy búvárcipőket is. A méreg sejtpusztító hatása miatt nagy fájdalmat és bénultságot okoz, ami napokig eltarthat. A következmény a sérült végtag amputációja vagy halál is lehet. A kőhal mérgének szerkezetét megismerve lehetőség nyílott, hogy az anyagot felhasználva úgynevezett immunszuppresszánsok, az immunitást elnyomó hatóanyagok fejlesztésébe kezdjenek, amelyekkel javítható a transzplantációs terápiák sikeressége. Az amerikai Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közzétett tanulmány szerint kiderült, hogy a kőhal mérgének halálos eleme egy stonustoxin fehérje, amely ősi rokona az emberi szervezetben is megtalálható immunfehérjének, a perforinnak . A védekező rendszerünknek ez az anyaga (mint néhány éve ezt sikerült működés közben mikroszkóppal is megfigyelni) lyukakat hoz létre azokban a sejtekben, amelyek rákossá vagy vírusokkal fertőzötté váltak.

Ezeken a lyukakon vagy pórusokon aztán bejuthatnak a sejtbe a méreganyagok, amelyek belülről elpusztítják őket. Hogy a pórusokban a 20 perforinsejt összekapcsolódásából kialakuló gyűrűk pontosan miként jönnek létre, az ma még rejtély, de a stonustoxin felfedezése feltárta e védekezési mechanizmus egy fontos részét.

A mostani vizsgálatok során megállapították, hogy a kőhal mérgében két perforin-szerű fehérje összekapcsolódik. Ha sikerül megfejteni ezt a kölcsönhatást, az elvezethet a 20 molekula összekapcsolódásának megértéséhez is, s világossá válhat, hogy a perforin hogyan alakíthatja ki a komplett pórusokat.

Dr. Sheena McGow, a projekt egyik vezetője elmondta, hogy az emberekben a nem kívánt vagy túlzott perforin-aktivitás a felelős egy sor orvosi problémáért, ami nemcsak a transzplantációknál okoz gondot, hanem szerepe van például az 1-es típusú cukorbetegség esetében a hasnyálmirigy-sejtek pusztulásában is. Ezért nagy jelentőségű, hogy az egyetemen elkezdhették a perforin-gátlók kifejlesztését.

Ez is érdekelheti

rákkutatás

Milliók életét mentheti meg ez az új rákterápia

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet