Az Oxfordi Egyetem zoológiai és régészeti tanszékeinek együttműködésével 700 évvel ezelőtti paraziták genetikai vizsgálatát végezték el. Az élősködőket középkori latrinákban találták. Ez az első alkalom, hogy az ősi DNS-vizsgálat (aDNA) módszerét parazitákra is alkalmazták: így próbálják megismerni, felderíteni a paraziták történetét, járványtani sajátosságait. A vizsgálat eredményeit a Proceedings of The Royal Society B című tudományos folyóiratban tették közzé.
Lübeck különleges helyzetben volt
A kutatók lübecki, németországi latrinákat vizsgáltak át, így az emberi ürülékben lévő hengeresférgek és galandférgek petéit elemezhették. Ezek a peték páncélozottak, pontosabban egyfajta héj védi őket, amely ellenáll az idő és a bomlás viszontagságainak, megőrizve a benne lévő DNS-t. A kutatók vezetője, Adrian Smith szerint mindez új eszközt kínál a régen élt emberek tanulmányozásához. A paraziták ugyanis lényegében nyomok, amelyeket a középkori emberek maguk után hagytak, bárhová is mentek. Ezek a paraziták akár tíz évig is eléldegéltek egy emberben, így egyetlen személy több helyen is hagyhatott nyomokat maga után.
Lübeckben azért maradt fenn gazdag galandféreg-leletegyüttes, mert ebben a középkori városban előszeretettel ettek édesvízi halakat, amelyekben nagy számban fordultak elő galandférgek. Ráadásul a helyiek nem csupán szerették az ilyen halakat, de fogyasztás előtt nem is sütötték-főzték meg túlzottan, így a peték túlélhették a konyhai hőkezelést. Lübeck e tekintetben különbözött a többi régiótól.
A bristoli összeköttetés
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A mostani vizsgálatok kiderítették ugyanakkor, hogy 1300 és 1325 között a halakból származó parazitákat olyan férgek váltották fel, amelyek marhákból származtak. Ez azt mutatja, hogy az emberek étrendje változásnak indult. Adrian Smith szerint a lübeckiek valószínűleg felhagytak az édesvízi nyers halak fogyasztásával. Érdekes, hogy ez egybeesik a tímárok és hentesek mint foglalkozások felfutásával Lübeckben.
Az ősi DNS-vizsgálat Lübeckben rendkívül diverzifikált, sokszínű parazitaállományt mutatott ki, azaz az észak-német település összeköttetése más városokkal kifejezetten javulóban volt ekkortájt. Az angliai Bristol kikötője hasonlóan gazdag ősi DNS-lelőhely, a biológiai elemzés szerint pedig Lübeck és Bristol összeköttetésben álltak egymással.
Forrás: phys.org
Legjobban: