A középkori latrinák meglepő titkai

HáziPatika

Rég letűnt korok étkezési szokásaira, higiéniai viszonyaira deríthet fényt egy új kutatás, amely során a régészet, a genetika és a mikroszkópos vizsgálatok vívmányait kombinálva középkori latrinák elemzésével foglalkoznak brit kutatók.

Milyen tünetekről ismerhető fel a bélférgesség? Részletek itt.

Az Oxfordi Egyetem zoológiai és régészeti tanszékeinek együttműködésével 700 évvel ezelőtti paraziták genetikai vizsgálatát végezték el. Az élősködőket középkori latrinákban találták. Ez az első alkalom, hogy az ősi DNS-vizsgálat (aDNA) módszerét parazitákra is alkalmazták: így próbálják megismerni, felderíteni a paraziták történetét, járványtani sajátosságait. A vizsgálat eredményeit a Proceedings of The Royal Society B című tudományos folyóiratban tették közzé.

A középkori latrinákban talált féregmaradványok vizsgálata sokat elárul az akkori emberekről
A középkori latrinákban talált féregmaradványok vizsgálata sokat elárul az akkori emberekről

Lübeck különleges helyzetben volt

A kutatók lübecki, németországi latrinákat vizsgáltak át, így az emberi ürülékben lévő hengeresférgek és galandférgek petéit elemezhették. Ezek a peték páncélozottak, pontosabban egyfajta héj védi őket, amely ellenáll az idő és a bomlás viszontagságainak, megőrizve a benne lévő DNS-t. A kutatók vezetője, Adrian Smith szerint mindez új eszközt kínál a régen élt emberek tanulmányozásához. A paraziták ugyanis lényegében nyomok, amelyeket a középkori emberek maguk után hagytak, bárhová is mentek. Ezek a paraziták akár tíz évig is eléldegéltek egy emberben, így egyetlen személy több helyen is hagyhatott nyomokat maga után.

Lübeckben azért maradt fenn gazdag galandféreg-leletegyüttes, mert ebben a középkori városban előszeretettel ettek édesvízi halakat, amelyekben nagy számban fordultak elő galandférgek. Ráadásul a helyiek nem csupán szerették az ilyen halakat, de fogyasztás előtt nem is sütötték-főzték meg túlzottan, így a peték túlélhették a konyhai hőkezelést. Lübeck e tekintetben különbözött a többi régiótól.

A bristoli összeköttetés

A mostani vizsgálatok kiderítették ugyanakkor, hogy 1300 és 1325 között a halakból származó parazitákat olyan férgek váltották fel, amelyek marhákból származtak. Ez azt mutatja, hogy az emberek étrendje változásnak indult. Adrian Smith szerint a lübeckiek valószínűleg felhagytak az édesvízi nyers halak fogyasztásával. Érdekes, hogy ez egybeesik a tímárok és hentesek mint foglalkozások felfutásával Lübeckben.


Az ősi DNS-vizsgálat Lübeckben rendkívül diverzifikált, sokszínű parazitaállományt mutatott ki, azaz az észak-német település összeköttetése más városokkal kifejezetten javulóban volt ekkortájt. Az angliai Bristol kikötője hasonlóan gazdag ősi DNS-lelőhely, a biológiai elemzés szerint pedig Lübeck és Bristol összeköttetésben álltak egymással.

Forrás: phys.org

Értékelje a cikket!

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
40-hez közel nem ördögtől való a szépségtablettaArcfiatalítás

40-hez közel nem ördögtől való a szépségtablettaA kollagén és a hyaluronsav természetesen is jelen van a szervezetünkben, ám az idő múlásával egyenes arányosan csökken a mennyisége. És mindez látható is lesz előbb vagy utóbb: megereszkedik, vízhiányossá és ráncossá válik a bőr.

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+24, +29 °C
Minimum:
+13, +19 °C

Hazánkban pénteken délelőtt a napsütés mellett többször lesz erősen felhős az ég, helyenként záporok kialakulására kell készülni.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag