A Journal of Consumer Research hasábjain megjelent cikk felveti, hogy a szinte járványosan terjedő elhízáshoz nagyban hozzájárul a terméken látható megjelölés, ugyanis az elmúlt években az élelmiszeradagok valódi méretei drámaian nőttek. Aradhna Krishna (Michigani Egyetem) és munkatársai szerint ez a tendencia felelőtlen fogyasztási magatartásra sarkall, vagyis több fogyasztáshoz vezet, mint amit gyomrunk valóban igényelne, ami hosszabb távon a populáció elhízását segíti elő.
A vizsgálatban a kutatók manipulálták az ételek megnevezését: 15, egyformán 80 grammos süteményt helyeztek egy asztalra, az egyik tálra "nagy", a másik tálra "közepes" megjelölést írták. Azok, akik a "közepes" sütikből fogyasztottak, átlagosan 12 grammal többet fogyasztottak, mint akik a "nagy" tálból ettek, pedig utólag a "közepes" csoporthoz tartozók meg voltak róla győződve, hogy a másik csoportnál kevesebb ételt vettek magukhoz.
A laboratóriumi kísérletek hasonló eredményt hoztak. Itt a tudósok ropi, mogyoró, és aprósütemények kiszerelésével trükköztek. Amennyiben a tesztalanyokat a rágcsálással párhuzamosan egyéb tevékenységre sarkallták, még kevésbé figyeltek oda a táplálkozásra. A "kis" adag egy táljából valójában tíz mini szendvics fogyott el, ezt a résztvevők utólag csak nyolcnak gondolták, ám egyéb tevékenység mellett már úgy vélték, hogy csak hét fogyott el.
Krishna és munkatársai szerint standardizálni kellene a "kis", a "közepes" és a "nagy" kifejezéseket, hogy minden forgalmazónál ugyanazt jelentsék.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ez is érdekelheti
Forrás: Medipress hírszolgálat
Legjobban: