A boldogság sötét oldala
Túlértékelt boldogság?Mindenki boldog (vagy legalábbis boldogabb) szeretne lenni, sokan ezt tartják az élet céljának és értelmének. Azonban a boldogságra nem szabad tökéletesen jó dologként gondolni, lehetnek ugyanis árnyoldalai is - állítják amerikai pszichológusok. Leírták azt is, miért.
h i r d e t é s
Napjainkban virágzik a boldogságipar. Nagytudású pszichológusok és önjelölt guruk egyaránt próbálják átadni (jól vagy érthetetlenül rosszul megírt módon) annak a receptjét, hogyan lehetünk boldogabbak és elégedettebbek az életünkkel. June Gruber, Iris Mauss és Maya Tamir amerikai és izraeli pszichológusok szerint könnyen visszaüthet, ha a boldogságot jelöljük ki az életünk céljaként és értelmeként.
h i r d e t é s
A Perspectives on Psychological Science című szaklapban megjelent tanulmányuk szerint azok az eszközök és módszerek, melyeket sokan azért ajánlanak, mert általuk boldogabbakká válhatunk (például az, hogy írjunk hálanaplót vagy próbáljunk ki új, izgalmas dolgokat) könnyen csalódáshoz vezethetnek.
"Ha azért tesszük meg ezeket a dolgokat, mert azt várjuk tőlük, hogy boldogabbak leszünk, az megnövekedett elvárásokhoz, csalódásokhoz, és összességében a boldogságérzetünk csökkenéséhez vezethet" - mondta Gruber. A szakemberek ezt egy kutatással is bizonyították: azok az emberek, akik először egy tudományos cikket olvastak a vidám filmek pozitív hatásairól, majd utána megnéztek egy vígjátékot, valamivel rosszabbul érezték magukat, mint azok, akik egy más témával foglalkozó cikket olvastak filmnézés előtt.
A szakemberek szerint a "túl nagy" boldogságnak is lehetnek hátulütői. Egy nagyszabású kutatásban az 1920-as évektől idős korukig követtek embereket. Úgy találták, hogy az kimagaslóan lelkes résztvevők valamivel rövidebb ideig éltek, mint azok, akik reálisabban szemlélték az életet. A kutatók szerint az "extrém" boldogság a kreativitás csökkenésével és kockázatosabb viselkedésmintákkal járhat együtt (például kábítószer-fogyasztással, felelőtlen autóvezetéssel vagy akár anyagi kockázatvállalással).
Gruber és társai szerint a boldogság keresése azzal is együtt járhat, hogy nem veszünk tudomást a negatív érzelmeinkről, elnyomjuk ezeket, pedig ezeknek ugyanúgy helye van az életünkben, mint a pozitívaknak. A félelemnek, a pesszimizmusnak például az lehet a szerepe, hogy megakadályozza a felesleges kockázatvállalást, a bűntudat pedig arra figyelmeztet, hogy változtassunk a másokkal való viszonyainkon.
A pszichológusok azt is megállapították, hogy a valóban boldog élethez elsősorban erős szociális kapcsolatok kellenek. "Ha szeretnénk boldogabbak lenni, koncentráljunk a barátainkra és a családtagjainkra, ne pedig azon aggodalmaskodjunk, hogy milyen csodamódszerekkel lehetünk boldogabbak" - foglalta össze Gruber.
"Ha azért tesszük meg ezeket a dolgokat, mert azt várjuk tőlük, hogy boldogabbak leszünk, az megnövekedett elvárásokhoz, csalódásokhoz, és összességében a boldogságérzetünk csökkenéséhez vezethet" - mondta Gruber. A szakemberek ezt egy kutatással is bizonyították: azok az emberek, akik először egy tudományos cikket olvastak a vidám filmek pozitív hatásairól, majd utána megnéztek egy vígjátékot, valamivel rosszabbul érezték magukat, mint azok, akik egy más témával foglalkozó cikket olvastak filmnézés előtt.
A szakemberek szerint a "túl nagy" boldogságnak is lehetnek hátulütői. Egy nagyszabású kutatásban az 1920-as évektől idős korukig követtek embereket. Úgy találták, hogy az kimagaslóan lelkes résztvevők valamivel rövidebb ideig éltek, mint azok, akik reálisabban szemlélték az életet. A kutatók szerint az "extrém" boldogság a kreativitás csökkenésével és kockázatosabb viselkedésmintákkal járhat együtt (például kábítószer-fogyasztással, felelőtlen autóvezetéssel vagy akár anyagi kockázatvállalással).
A boldogságot is túl lehet értékelni?
Gruber és társai szerint a boldogság keresése azzal is együtt járhat, hogy nem veszünk tudomást a negatív érzelmeinkről, elnyomjuk ezeket, pedig ezeknek ugyanúgy helye van az életünkben, mint a pozitívaknak. A félelemnek, a pesszimizmusnak például az lehet a szerepe, hogy megakadályozza a felesleges kockázatvállalást, a bűntudat pedig arra figyelmeztet, hogy változtassunk a másokkal való viszonyainkon.
A pszichológusok azt is megállapították, hogy a valóban boldog élethez elsősorban erős szociális kapcsolatok kellenek. "Ha szeretnénk boldogabbak lenni, koncentráljunk a barátainkra és a családtagjainkra, ne pedig azon aggodalmaskodjunk, hogy milyen csodamódszerekkel lehetünk boldogabbak" - foglalta össze Gruber.
Értékelje a cikket!
