Rossz hírünk van azoknak, akik válogatás nélkül mindent továbbítanak, elhisznek és terjesztenek: a világhálón vagy a postafiókunkban, esetleg a Facebook-megosztások között olvasható információk ugyanis az esetek igen nagy százalékában megbízhatatlan forrásból származnak, és a bennük olvasható tanácsok olykor még ártalmasak is. Ezúttal 10 olyan árulkodó jelet szedtünk össze, ami leleplezi az efféle írásokat.
- Kiderül a levélből, ki az eredeti szerzője?
Ha igen, keressünk rá az interneten, valós személy-e! Orvosként vagy újságíróként, esetleg természetgyógyászként aposztrofálja magát? A kereső nagy segítség lehet, már ha ki akarjuk deríteni, valós személyről/igazi szakértőről van-e szó. - Mikor keletkezett: szerepel valahol egy dátum, hogy mióta kering a neten?
Ha a levélben tucatnyi korábbi címzettet látunk, illetve számtalan továbbításra utaló jelet (FWD, forward, továbbított kifejezések a levélben vagy annak címében), máris éljünk a gyanúperrel, hogy egy régi levél került hozzánk (a körlevelek egyik legjobb ismertetőjegye) - A levél helyesírása rendben van?
Ha nem, legyen gyanús, mert sokszor internetes fordítóprogramokkal magyarítják az eredetileg jobbára angol nyelvű írást, majd nyelvi lektorálás nélkül indítják hódító útjára a magyar verziót. Legyünk szkeptikusak ezekkel kapcsolatban: ha nyelvtudás birtokában rábukkanunk az eredeti írásra, könnyen ellenőrizhetjük, hogy milyen jellegű írás került hozzánk, és így könnyen lenyomozható, hogy külföldön foglalkoztak-e már vele valamilyen cáfolat formájában. - Szakzsargonnal tűzdelt a szöveg?
Egy újabb pont, ami a laikus olvasót csont nélkül meggyőzheti egy amúgy ködös tartalmú írás "valóságtartalma" felől. Ne essünk hasra néhány latin kifejezéstől, ettől még lehet kitaláció, vagy szakmaiságot mellőző összeállítás! - Szívhez szóló a szöveg? Hatásvadász illusztrációkkal tűzdelt? Bizonyos gyártók, bizonyos termékeit ócsárolja az írás?
A rémhírterjesztés és a fogyasztók hergelése fontos motivációja lehet a levél eredeti szerzőjének. Fontos, hogy a "semmihez sem értő" vagy "információkat szándékosan visszatartó" orvosok/gyártók, illetve a gyakran emlegetett gyógyszermaffia/gyógyszerlobbi elleni uszítás szintén gyakori téma az ilyen írásokban, melyeknek sokszor alig van valóságalapja. - Orvosok által bizonyított kutatásról van szó?
Ez már kedvező jel, a teljes bizonyosság pedig csak néhány kattintásnyira van: a netes kereső azonnal lebuktatja a szerzőt, ha nem létező kutatásról van szó, esetleg csak utólag odabiggyesztett "dr" titulusról. - Csodaszerről kaptunk hírt?
Legyen mindig gyanús, ha valamelyik ismert gyógynövényünkről az terjed, gyógyítja a rákot és az allergiát, csak úgy, mint a cukor- vagy a magasvérnyomás-betegséget: ha így lenne, akkor biztosak lehetnénk benne, hogy a gyógyszeripar már lecsapott volna rá, és forgalomban lenne a drágábban előállítható és alkalmazható szerek helyett.
Ez is érdekelheti
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Legjobban: