5 elterjedt tévhit az emberi aggyal kapcsolatban
Ne dőljünk be!Van néhány elterjedt elképzelés az emberi aggyal kapcsolatosan, amit nagyon sok tanár, szülő magáévá tett, pedig tévedésen alapulnak.
Miért etet minket túl az agyunk?
A túlsúly nem a testről, hanem az agyról szól: a túlevés és a kényszeres evés például csak attól függ, hogy agyunk hogyan produkál olyan ősi evési szokásokat, amelyek a mai körülmények között már egyáltalán nem lenne szükség. A folytatásért kattintson!2. A "jobb" és a "bal" agyféltekés emberek különböznek egymástól. A közfelfogásban az a téves képzet él, hogy az ember agyának bal féltekéje a racionális dolgokat, míg a jobb féltekéje az intuitív, kreatív tevékenységeket irányítja. A szétválasztás hamis: valójában az ember agyának mindkét féltekéje részt vesz minden kognitív tevékenységben. A jobb és bal agyféltekéhez kötődő tévhit valószínűleg onnan ered, hogy a nyelvi képességek a legtöbb ember esetében inkább kötődnek a bal agyféltekéhez, míg a téri tájékozódás és az érzelmek inkább a jobb agyfélteke tevékenységéhez köthetők.

Van néhány elképzelés az emberi aggyal kapcsolatosan, amik tévedésen alapulnak
Ezeket a lateralizációs különbségeket a pszichológusok személyiségtípusokhoz is szokták kötni - ebből adódhatott a félreértés. Agyi képalkotó eljárásokkal nem igazolható, hogy a racionalitás kizárólag a bal, míg a kreativitás csak a jobb agyféltekéhez lenne köthető.
3. Tudnunk kell egy nyelvet ahhoz, hogy meg tudjunk tanulni egy másikat. Sokszor szokták felhozni a kétnyelvűvé nevelés ellen azt az érvet, hogy az lassabb fejlődést okoz, hiszen ahhoz, hogy a két nyelvet ne keverje a gyerek, több időre és energiára van szükség. Valójában azonban a kétnyelvű környezetben felnövő gyerekek ugyanolyan gyorsan fejlődnek, vagy akár még gyorsabban is, mint az egynyelvűek. Ráadásul sokkal jobban képesek általánosítani a nyelvi struktúrára vonatkozó információkat, mint az egynyelvűek.
4. A nők és a férfiak agya különbözik egymástól, és ez befolyásolja a tanulási képességeket. Sokan hiszik, hogy a nők és a férfiak agya eltér egymástól, aminek következtében különbözőképpen tanulnak. Ezt azonban még egyetlen vizsgálat sem bizonyította: valójában az agyunkban nincsenek a nemhez kötődő funkciók, így nincsenek speciálisan a nemekre jellemző képességek sem. Ha bizonyos teljesítményekben mégis megmutatkoznak nemek közötti különbséget, azok nem nemekhez köthető agyi különbségekből származnak.
5. Minden gyereknek megvan a maga tanulási stílusa. Sok szülő és tanár gondolja, hogy minden gyereknek megvan a saját tanulási módszere, amely a számára eredményes lehet. Így vannak "vizuális típusok", "verbális típusok" stb. Annak ellenére, hogy ezek az elképzelések masszívan elterjedtek, kutatási bizonyíték nincs rájuk. Bizonyos kutatások arra utalnak, hogy a tanulás akkor eredményesebb, ha többféle csatornán érkezik hozzánk az információ.
Értékelje a cikket!