18. századi magyar múmia segít feltárni a vastagbélrák titkát
A tudomány egyelőre nem tudja megmondani, hogyan függ össze a vastagbél- és végbélrákos esetek felénél felfedezett mutáns gén a helytelen életmóddal. A kérdésre a 18. századi Magyarországról származó mumifikálódott holttestek segítenek választ találni.
h i r d e t é s
Rengeteg elmélet született a kolerektális rákok (vastagbél- és végbélrák) kialakulásának okairól. A nem megfelelő életmód, az elhízás a dohányzás és az inaktivitás elismert kiváltó ok lehet például a végbélrák kifejlődésében. Csakhogy a végbélrákos betegek nagyjából felénél kimutatható egy specifikus génmutáció is. Azt azonban nem tudni, hogy az elváltozás véletlenszerűen alakul-e ki vagy az egészségtelen életmód okozza. A Tel Avivi Egyetem kutatói 18. századi, Magyarországról származó, mumifikálódott emberi maradványok vizsgálatával próbáltak válaszokat találni.
h i r d e t é s
A maradványok lelőhelyéül szolgáló kriptákat a váci Fehérek templomában eredetileg 1731 és 1838 között használták, elsősorban módosabb polgárcsaládok tagjait és egyházi személyeket temettek el itt. (A kriptát a templom 1994-es felújításakor tárták fel.) Az alacsony hőmérséklet, a levegő megfelelő páratartalma és a konstans légmozgás biztosította az ideális körülményeket ahhoz, hogy a testek nagy része jó állapotban maradjon meg. Az így nyert információk értékes és ritka betekintést nyújtanak a 18. századi Európában élt emberek mindennapjaiba.
A szövetminták orvosi tanulmányok hiteles forrásai, mint az egyes halálesetek dokumentált példái. Egy tuberkulózist vizsgáló kutatás során például felfedezték, hogy számos akkor élt ember szervezetében előfordult a tbc kialakulásárét felelős baktérium, továbbá ezen baktériumtörzsek nyomait egészen a Római korig vissza lehet követni.
Ez adta Dr. Rosin-Arbesfeldnek az ötletet, hogy a szövetmintákat a vastagbélrák kórtörténetének feltárása érdekében vizsgálja meg.
A konzerválódott szövetmintákon végzett genetikai analízis során a tudósok egy múmiánál Adenomatus polyposis coli (APC) nevű génelváltozást találtak, ami összefüggésbe hozható a vastagbélrákkal. A végbélrák a modern civilizáció leggyakoribb és legsúlyosabb betegségeinek egyike és bizonyított genetikai háttérrel rendelkezik - mondta Dr. Irina Rosin-Arbesfeld, a kutatás vezető főorvosa. "Fel akartuk mérni, hogy vajon az emberek a múltban hordoztak-e APC mutációt, ha igen, az milyen gyakori volt, és mennyiben volt hasonló az általunk ma is ismert fajtákhoz."
A kutatók 20 múmia szövetmintáját tudták megszerezni további vizsgálatokra abból a 265 leletből, amit a váci templom lezárt kriptájából hoztak felszínre. "Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy az egyik múmiában már lehetet rákos gén mutáció" - magyarázza Dr.Ella Sklan, a tanulmány társszerzője.
"Ez azt jelenti, hogy a genetikai hajlam a rákos megbetegedésekre már a pre-modern korban is létezett. Ilyet azonban mindössze egyetlen alanynál találtunk eddig. További vizsgálatok és több mintavétel szükséges annak érdekében, hogy valódi következtetéseket tudjunk levonni. Annak ellenére, hogy ennél az egyednél felfedeztük a mutációt, ez nem jelenti azt, hogy kialakult volna végbélrák." Ettől függetlenül, a kutatók azt remélik, hogy a kutatás segít megérteni a betegségek evolúciós történetét és ezek előfordulását iparosodás előtti társadalmakban.
Forrás: Plos One
A szövetminták orvosi tanulmányok hiteles forrásai, mint az egyes halálesetek dokumentált példái. Egy tuberkulózist vizsgáló kutatás során például felfedezték, hogy számos akkor élt ember szervezetében előfordult a tbc kialakulásárét felelős baktérium, továbbá ezen baktériumtörzsek nyomait egészen a Római korig vissza lehet követni.
A múmia szöveteinek vizsgálata felfedheti a végbélrák titkát
A konzerválódott szövetmintákon végzett genetikai analízis során a tudósok egy múmiánál Adenomatus polyposis coli (APC) nevű génelváltozást találtak, ami összefüggésbe hozható a vastagbélrákkal. A végbélrák a modern civilizáció leggyakoribb és legsúlyosabb betegségeinek egyike és bizonyított genetikai háttérrel rendelkezik - mondta Dr. Irina Rosin-Arbesfeld, a kutatás vezető főorvosa. "Fel akartuk mérni, hogy vajon az emberek a múltban hordoztak-e APC mutációt, ha igen, az milyen gyakori volt, és mennyiben volt hasonló az általunk ma is ismert fajtákhoz."
A kutatók 20 múmia szövetmintáját tudták megszerezni további vizsgálatokra abból a 265 leletből, amit a váci templom lezárt kriptájából hoztak felszínre. "Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy az egyik múmiában már lehetet rákos gén mutáció" - magyarázza Dr.Ella Sklan, a tanulmány társszerzője.
"Ez azt jelenti, hogy a genetikai hajlam a rákos megbetegedésekre már a pre-modern korban is létezett. Ilyet azonban mindössze egyetlen alanynál találtunk eddig. További vizsgálatok és több mintavétel szükséges annak érdekében, hogy valódi következtetéseket tudjunk levonni. Annak ellenére, hogy ennél az egyednél felfedeztük a mutációt, ez nem jelenti azt, hogy kialakult volna végbélrák." Ettől függetlenül, a kutatók azt remélik, hogy a kutatás segít megérteni a betegségek evolúciós történetét és ezek előfordulását iparosodás előtti társadalmakban.
Forrás: Plos One
