Nagy átverés a csigolyatérkép

HáziPatika

A csigolyák betegségeivel, valamint a lehetséges kezelési és gyógymódokkal kapcsolatban számos félreértés kering a neten. Ezúttal ortopéd szakorvos és gyógytornász-fizioterapeuta szakértő segítségével oszlatunk el néhány egészségre káros állítást.

Tévhit: Létezik egy gerinctérkép, amely megmutatja, melyik csigolya pontosan milyen szervi megbetegedést okozhat

Évek óta keringenek a neten - főleg áltudományos oldalakon és műkedvelő természetgyógyász és csontkovács blogokon - olyan "csigolyatérképek", amelyek elvileg arra hivatottak, hogy bemutassák: a gerinc nyaki, háti és ágyéki szakaszát alkotó csigolyák milyen hatással lehetnek testünk egyes részeire, és milyen betegségeket okozhatnak. Az egyik változatnál például az egér mozgatásával minden csigolyához lehetséges tüneteket társíthatunk: eszerint a négyes nyaki csigolya például az orrunkra, ajkainkra, szánkra és fülünkre gyakorol hatást, és ha probléma van vele, szénanáthát, orrfolyást, halláscsökkenést, orrpolipot okozhat.

Mielőtt bárki nekiállna kikeresni, hogy éppen meglévő panaszaiért vajon melyik csigolyája lehet felelős, érdemes továbbolvasni cikkünket. Az általunk megkérdezett szakemberek egybehangzó véleménye szerint ugyanis azok az összefüggések, amelyeket a nem tudományos alapon megszerkesztett "gerinctérképek" sugallnak, nem léteznek. Legalábbis nem ebben az "ez a csigolyád felel ezért a betegségedért" formában.

"A csigolyáknak megvan a maguk patológiája, ahogy a szalagoknak, a köztük lévő porckorongoknak és a gerincvelőből kilépő idegeknek is: pontosan megvan, hogy mi mit idegez be. Az említett csigolyatérképen sok minden keveredik. Amennyiben például a felső nyaki szinten egy csigolyaelváltozás (amelyet okozhat akár daganat vagy egy gyulladásos betegség) az ott kilépő idegeket is érinti, akkor valóban jelentkezhetnek felsővégtagi panaszok, de korántsem arról van szó, hogy például a felkarban megjelenőfájdalomszükségszerűen a C6-os csigolya elváltozásának köszönhető" - magyarázza dr. Elek Emil Miklós ortopéd szakorvos.

Másik példát is említ: a pajzsmirigy beidegzését adó vegetatív rostok az agyi struktúrákhoz kötődnek, vagyis a központi idegrendszer felső részéhez, így a pajzsmirigypanaszok biztosan nem az 1-es, a 2-es vagy a 3-as nyaki csigolya betegségével magyarázhatóak - mint a "csigolyatérkép" sugallja. Dr. Elek Emil Miklós véleménye szerint a csigolyák rokonítása bizonyos szervi megbetegedésekkel a hagyományos anatómiai ismeretek alapján légből kapott teória. "Lehet, hogy egy különösen okos ember egyszer majd teljesen átírja az orvostudományt, és azt mondja, hogy a C1-es csigolya zavara, mondjuk, a látásélesség csökkenéshez vezethet, de egyelőre ilyesmiről szó sincs" - summázza dr. Elek.

A csigolyatérképeknek nincs tudományos alapjuk, ezért ne társítsunk tüneteket a csigolyáinkhoz
A csigolyatérképeknek nincs tudományos alapjuk, ezért csak szakemberek véleményében bízzunk

Tévhit: A csigolyák rendellenes helyzete szervi bajokat okoz

"Sok kutatás készült a témában, de egyik sem tudta megerősíteni az összefüggéseket a csigolyák rendellenes helyzete és a szervi bajok között" - kezdi Bene Máté porckorongsérv-specialista gyógytornász-fizioterapeuta. "Modern képalkotó vizsgálatok segítségével pontosan tudjuk, hogy gyakran még komolyabb strukturális gerincproblémák sem okoznak semmiféle tünetet. Ha például megnézünk száz teljesen tünetmentes felnőttről készült MRI-felvételt, akkor körülbelül 76 gerincében fogunk degeneratív elváltozásokat találni, amelyek szinte mindig együtt járnak az adott ideg alatt és felett lévő csigolyák helyzetét befolyásoló tónusos izmok túlzott feszességével. Ennek ellenére a legtöbb ember nem érintett még az ilyenkor kézenfekvőnek tűnő gerinces tünetekben sem" - magyarázza Bene.

A szakember másik példát is említ. Egy súlyos porckorongsérvvel küszködő ember jellemzően az idegérintettség három klasszikus tünetét tapasztalja: érzészavart, izomgyengülést és reflexkieséseket. Viszont még e konkrét, erősebb nyomás alá került ideg esetében sem lesz az ágyéki porckorongsérves ember számottevően vérképzési zavaros, és a felsőlábszári ízületeivel sem lesz probléma.

Hasonlóan vélekedik dr. Elek Emil Miklós is. "Nincs kimutatható összefüggés egyes csigolyák és konkrét szervek funkciózavara között, legalábbis a hagyományos orvoslás szemszögéből" - mondja. Véleménye szerint a megállapítás, miszerint egyes csigolyák felelnek bizonyos szervek betegségéért, félremagyarázás. Méghozzá elég veszélyes. "Ha mondjuk valakinél a röntgenvizsgálat után kiderül, hogy ártalmatlan degeneratív elváltozás, például benyomat van az egyik csigolyáján, miközben refluxos, ez alapján könnyen arra a következtetésre juthat, hogy azért van refluxa, mert az érintett csigolyája ezen elmélet szerint hatással van a gyomorszájára. Miközben erről szó sincs."

A szakember szerint ugyanakkor ha csúnyán tönkremegy a gerinc egy szakasza, beleértve esetleg egy-egy csigolyát is, akkor felléphet komoly szervi probléma. Például az ágyéki gerincszakaszon jelentkező daganatos betegség vagy frissen kialakult porckorongsérv következtében elszállhat a húgyhólyag és a végbél funkciója - vizelet- és széklettartási problémákat okozva. De ilyen esetben a tünetek nem csigolyákhoz kötöttek - nem arról van szó, hogy ha mondjuk az L4-es csigolya sérült, akkor hólyagprobléma jelentkezik -, hanem az idegrostok nyomásához. Ha ez a nyomás csigolyaeredetű, akkor persze lehet ilyen összefüggés - magyarázza dr. Elek. De, mint mondja, fontos tudni, hogy az egyes gerincszakaszok nemcsak a csigolyákat jelentik, hanem a hozzájuk tartozó szalagokat, izmokat, ideggyököket, idegburkokat, porckorongot is.

Tévhit: A csigolyákat egyszerűen helyre lehet roppantani

dr. Elek Emil Miklós szerint ez az elképzelés is téves. Mint mondja, a csigolyák anatómia adottságukból adódóan eleve olyan jól beágyazottak, hogy ha a csontok között nincs folytonossághiány vagy durva porcdefektus, akkor mechanikusan, manuálterápiás eszközökkel nem lehet elmozgatni, "megroppantani", vagyis helyre tenni a csigolyatestet, mert a helyén van. "Legfeljebb ha az orvos vagy kezelő rááll a beteg hátára, de akkor már régen rossz neki" - érzékelteti dr. Elek. Vagyis amiről úgy gondoljuk, hogy helyreroppan, az biztos, hogy nem a csigolya. "Manuálterápiás eszközökkel finom kis ízületi félficamokat, csigolyák nyujtványaihoz kötött, rendellenes helyzetben lévő ízületecskéket vagy szalagokat ki lehet mozgatni" - mondja dr. Elek Emil Miklós, hozzátéve, hogy ez adhat bizonyos nyekkenő, roppanó hangot.

"A csigolyák 'helyretételekor' hallott roppanó hang segíti a konkrét 'valami tényleg történt' benyomás kialakulását" - teszi hozzá Bene Máté. Roppanáskor az ízületen belüli nyomáscsökkenés miatt felszabaduló légbuborékok helyezkednek újra, pont úgy, mint amikor ropogtatjuk az ujjunkat - érzékelteti a folyamatot Bene.

David Palmer, a kiropraktika atyja 1890-ben költözött családjával az Egyesült Államokba, ahol hamar elkezdte magát doktornak hívni, és nyitott egy rendelőt. Úgy vélte, hogy léteznie kell egy minden betegséget előidéző oknak, és eltökélte, hogy felkutatja. A kiropraxis elvi háttere végül állítólag a túlvilágról érkezett, amikor Palmer álmában kapcsolatba került egy elhunyt orvossal, aki tanácsot adott neki egy daganatos kislány gyógyításához. Palmer végül kuruzslás miatt a börtönt is megjárta, de az általa alapított iskola hatalmas üzleti sikert aratott, jól működő marketinggépezetének köszönhetően pedig elmélete máig él.

"A csigolyák közti ízületeket egy érzékelő testecskékkel erősen ellátott tok burkolja be: a gerincvelői szürkeállomány hátsó szarvával állnak kapcsolatban. Ez a terület értékeli a feszüléseket, a csontok pozícióját, illetve a károsodásokat, és bizonyos ingerküszöböt meghaladva beavatkozik. Ezúton a csigolyák elmozdulása tényleg visszahat a csigolya körüli izomzatra, reflexes úton pedig ellenpárjaikra, a felületes törzsizomzatra, esetleg pár belső szervet érintő reflexre is. Egy érzékeny kezű manuálterapeutának hasznos információt adnak arról, hogy melyik csigolyánál érdemes beavatkozni - de természetesen nem szív- és érrendszeri betegségek, allergia vagy rákos daganat, hanem például egy lumbágós tünet megoldása érdekében" - magyarázza Bene.

Tévhit: A csontkovács pikk-pakk helyreteszi az elcsúszott gerinccsigolyákat

Bene Máté szerint a szakszerűen végzett csontkovácsolásnak megvan a létjogosultsága. "A népi csontkovácsolás az elmúlt száz évben sokszor randevúzott az orvostudománnyal, és bár tartós kapcsolat még nem alakult ki a románcból, nagyon jó hatással voltak egymásra, aminek a modern manuálterápia lett a gyermeke" - érzékelteti viccesen. Mint mondja, a Semmelweis Egyetem kétéves posztgraduális képzésén végzett gyógytornász vagy orvos manuálterapeuták a bizonyítékokon alapuló orvoslást képviselik.

A hivatalosan működő manuálterapeuták pontosan tisztában vannak az ízületek és a mozgásszervrendszer működésével, jártasak a patológia, a biomechanika és az anatómia területén, és biztosan nem akarnak csigolyákat "helyretenni", "lordózist - fokozott ágyéki görbületet - elmulasztani", vagy rákot gyógyítani. "A kezelés előtt leleteket tanulmányozni és alaposan vizsgálódni annál inkább" - véli Bene, aki szerint érdemes elkerülni a laikus csontrakókat, mert egy szakszerűtlen kezelés a meglévőnél is komolyabb károkat okozhat.

dr. Elek Emil Miklós is úgy véli: bizonyos esetekben segíthet egy profi, jól képzett csontkovács. Ha például valakinek hirtelen "beáll a dereka", vagyis egy rossz mozdulat hatására izomgörcs lép fel, ami mögött nincs súlyos elváltozás - daganat, amelytől például megroppanhat a csigolya -, sem egyéb károsodás, akkor óvatos manipulációval helyre lehet tenni. "Ha a beavatkozás jól sikerül, és elmúlik a panasz, akkor a további kezelésből az orvost nyugodtan ki is lehet hagyni - mondja dr. Elek, hozzátéve, hogy ilyen esetekben ő azért inkább injekciót és pihenést javasol.

"Valódi csigolyacsúszást viszont, amikor akár több millimétert is előrevándorol a csigolya, már nem lehet helyretenni, csak műtéti úton helyreigazítani" - magyarázza dr. Elek Emil Miklós, hozzátéve, hogy valódi csigolyacsúszásokat nem lehet tökéletesen helyreállítani még műtéttel sem. Ilyen esetben viszont mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulni, mert a nem megfelelő kezelés visszafordíthatatlan károkat okozhat.

Az ország vezető egészségügyi portáljaként feladatunknak érezzük, hogy valamennyi káros és életveszélyes tévhitet megcáfoljunk. Hiszünk abban, hogy valamennyi olvasónkat meg tudunk győzni, hogy butaságoknak nem érdemes bedőlni, érdemes viszont beszélgetni róluk. Legújabb cikksorozatunkban sokakat érintő és foglalkoztató egészségügyi tévhiteket veszünk górcső alá, és reményeink szerint oszlatunk el szakértők segítségével. A részletekért kattintson!

A részletekért kattintson!



Te mindent beveszel?

Értékelje a cikket!

Olvassa el sorozatunk további cikkeit is!
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+29, +34 °C
Minimum:
+16, +21 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt hosszabb-rövidebb időre mindenhol kisüt a nap, a megnövekvő felhőzetből elszórtan lehet zápor, zivatar.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag