A nemrégiben az eddigi legrégebbi emberi maradványként megjelölt "Ardi" életével kapcsolatos kutatások arra vallanak, hogy ez a faj az élelem és a szex miatt kezdett két lábon járni.
1994-ben Etiópiában talált egy kézcsontot Yohannes Haile-Selassie projekttudós, a Clevelandi Természettörténeti Múzeum paleontológusa és kurátora. Ennek alapján bukkant rá a tudóscsoport egy csontváz-töredékre, melynek az Ardi nevet adták.
A női csontváz 4,4 millió éves, 1,2 millió évvel idősebb Lucy-nél, az Australopithecus afarensis-leletnél, mely eddig a leghíresebb és a legkorábbi csontváz az emberfélék közül. A National Geographic jelentése szerint a kutatási anyagban kitérnek az élőlény szexuális életére is.
Lucy és társainak egyik alapvető jellemzője az volt, hogy felegyenesedve, két lábon jártak. Ardi is két lábon állt a földön, de a fák között négy lábon mászott. Ardi épp ezért csodálatos belátást enged abba, ahogy a majom emberré lett. Ardi idejében azt a környéket erdő borította, sokkal hűvösebb és nedvesebb volt az éghajlat, mint a jelenleg ott elterülő sivatagban.
Vajon miért emelkedett két hátsó végtagjára ez a faj, miközben részben még a fákon élt, és könnyebb volt négy lábon közlekedni? A Kent State Egyetemről Owen Lovejoy szerint mindez az élelem és a párosodás miatt történt.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A majmoknál - a mai korban élőknél, és feltételezhetően az őseiknél is - a hímek a jó öreg harcos módszert választják a termékeny nőstények elnyeréséért. A sikert az utódok számában mérték, a nyertesek pedig a hatalmas, macsó hímek lettek, hatalmas szemfogakkal. Ők párosodtak a lehető legtöbb fogamzóképes nősténnyel. A hímek sokkal hatékonyabban tudtak gondoskodni az élelemtől, ha a kezük szabadon maradt, hogy abban cipelhessék haza a gyümölcsöket. Így kedvezőbbnek bizonyult a két lábon járás.
Lovejoy szerint az eredmények világosan kivehetők az Ardipithecus esetében. Ennél a fajnál még a hímeknek is kisebb foguk volt és felegyenesedve jártak. Lovejoy szerint a felegyenesedés magyarázata a monogám kapcsolatok kialakulásához köthető. Szerinte ez nem csak az utóbbi évezredekben alakult ki, hanem mintegy 6 millió évvel ezelőtt.
Legjobban: