A Richter Gedeon Nyrt. idei Terézanyu pályázatának szlogenje: Szeresd önmagadat, jobban, mint felebarátodat! Egyetért ezzel az állítással?
A pályázathoz kellett egy szlogen, amire az emberek felkapják a fejüket, de ez nem feltétlenül tükrözi a személyes véleményemet. Itt nem arról van szó, hogy az ember legyen önző és habzsolja be az életet mások elől. Nem csak a mai nőknek és nem is csak a nőknek, hanem a mindenkori embernek fontos, hogy saját magát minden oldalról megtámogassa.
Ez mit jelent?
Kinek kell első sorban adnia? Felállítható egyáltalán egy ilyen rangsor?
Az egyénnek nyilván könnyebb a szerettei felé adni: a családjának, a kisgyerekének, a kedvesének, a barátainak. Az ember akkor kap vissza sokat a világ körforgásából, ha először ő maga is ad. Ezt a saját példámon is érzem: ha több ezer embernek énekelek a színpadon, nekik adom a hangomat, a fizikai állóképességemet, a szórakozást. Cserébe hihetetlen energiákat kapunk vissza. Ez is bizonyítja, hogy ez az óriási körforgás működik. Ha valaki nem ad, hanem elkezd "gyűjtögetni", akkor "dugó" keletkezik.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
És mindent oda kell adni?
Fontos, hogy ebben az energia-körforgásban tiszták maradjunk, ne kerüljünk önfeláldozó, mártír szerepbe. Nem működik a másik véglet sem, ha valaki csak ad, de nem kap cserébe semmit.
Ön hányadik helyen áll a képzeletbeli "szeretet rangsorban" saját magánál?
Nincs ilyen rangsorom, soha nem gondolkoztam azon, hogy a családomat, a kedvesemet, a zenekart vagy magamat hova sorolom. Szimbiózisban szeretek élni mindenkivel - és persze magammal is. Ha ugyanis hagyom lemerülni magam, nem foglalkozom magammal, akár külsőleg is, azt hosszú távon a kisbabám szenvedi meg.
Mennyire fontos egy művész számára az <a href="https://www.nlcafe.hu/ezoteria/20140107/hetindito-ezo-januar-7/" target="_blank">önszeretet</a>?
Nem az önszeretet szót használnám. Ennem a szónak ugyanis van egy pejoratív értelme, amikor az ember belezúg a saját tükörképébe. Rengeteg külső és belső adottsággal, tulajdonsággal születünk, amelyet az életünk során tovább építünk. Ezeket a tulajdonságokat lehet szeretni, lehet büszkének lenni rá, de túlzásba is lehet esni, ami nem jó. Jól kell tudni kezelni. Én ezért önszeretet helyett egyensúlyt mondanék: békében kell lenni önmagaddal.
Hogy lehet egy ilyen egyensúlyt kialakítani?
A mai társadalom a versengésről szól, ezt sugallják a lapok is: a külső, a pénz, az iskolai teljesítmény mind egy verseny. Ám ha állandóan csak összehasonlítjuk magunkat másokkal, akkor egy idő után senkinek érezhetjük magunkat. Ha például állandóan Tóth Verához mérném magam, fel se mernék menni a színpadra, hiszen hangban a közelében se vagyok. Ezért én azt nézem, nekem milyenek a hangi adottságaim és honnan jutottam el ide. Helyén kell kezelni az értékeket és fel kell kutatni a saját adottságainkat. Ezeket a kis kincseket kell szeretgetni.
Legjobban: