Bélflórának a belek falán megtelepedő mikroorganizmusok összességét nevezzük. Sokan vannak, több fajba tartoznak, vannak jótékony hatásúak és betegségeket okozóak: nem is gondolnánk, de az emésztőrendszerünkben 4-500 (egyes becslések szerint 1000) féle különböző baktériumfaj több milliárd egyede nyüzsög. Az össztömegük elérheti a másfél kg-t is, és a napi energiaszükségletünk közel tíz százalékát is a bélflóra baktériumainak anyagcseréjére fordítjuk.
Az egészségünk szempontjából a jótékony hatású mikroorganizmusok, az úgynevezett probiotikumok a legfontosabbak. Az ismertebb baktériumtörzsek közé tartoznak a bifidobaktériumok és a lactobacillusok. A baktériumok mellett kisebb arányban néhány gombafajta is megtalálható a beleinkben. Bár a kutatók számára komoly feladat az emberi bélflóra teljes feltérképezése, még mindig nem sikerült minden fajt azonosítaniuk - abban azonban biztosak, hogy minden embernek egyedi a bélflórája...
Mit csinálnak a probiotikumok? A jótékony baktériumok nagy szerepet játszanak az elfogyasztott táplálék feldolgozásában, például a szénhidrátok lebontásában. A vastagbélbe került, vízben oldódó rostokat fermentálják, vagyis lebontják, így rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek. Ezek már könnyen emészthetők és táplálják a beleket, ráadásul rákellenes hatásúak. A pektinek lebontásával oldódik a székrekedés, megváltozik a széklet állaga és gyorsul a felesleges maradékok kiürülési ideje.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Nagyon fontos funkciójuk, hogy visszaszorítják a káros, betegséget okozó (patogén) mikroorganizmusok szaporodást. A bélbaktériumok hozzájárulnak az egészséges emésztéshez és szabályozzák a belek mozgását is. Bizonyos törzsek vitaminokat is előállítanak, melyeket a szervezetünk hasznosíthat. Emellett a probiotikumok nélkülözhetetlenek az immunrendszer működéséhez is...
Bifidobaktériumok
A bifidobaktériumok közé harminc faj tartozik. Természetes összetevői az ember és a melegvérű állatok bélflórájának. A cukorbontásuk során ecetsav és tejsav képződik, de szerepük van az antibiotikum kúra után a bélflóra helyreállításában is. Részt vesznek a hasmenés és a székrekedés elleni védelemben, szabályozzák a belek immunitását, illetve javítják a vitamin-képzést, savanyítják a székletet és a béltartalmat, így gátolják a rothasztó baktériumok elszaporodását. Ellenállnak a gyomorsav és az epe emésztő hatásának, ezáltal eljutnak a vastagbélbe is. Könnyen alkalmazkodnak az emberi szervezetben uralkodó körülményekhez, a bélfalon könnyebben megtelepszenek és ott elszaporodni is képesek. Technológiai szempontból jól szállíthatóak, tárolhatóak, ezért a probiotikum-készítményekben gyakran megtalálhatjuk őket.
Lactobacillusok A főleg a tejben és tejtermékekben előforduló lactobacillus nemzetség ötvenhat fajból áll. A bélflórán kívül előfordulnak a nemi szervekben is. Az élelmiszeriparban felhasználásuk széles körű, mivel biztonságos mikrobák, illetve immunrendszert serkentő, egészségmegőrző szerepük évtizedek óta bizonyított: a lactobacillusoknak köszönhetjük a joghurtot, bizonyos sajtféléket, a savanyú káposztát, a sört és még rengeteg finomságot!
Szintén könnyen alkotnak kolóniákat a tápcsatornában és a bifidobaktériumokhoz hasonlóan lebontják a rákkeltő anyagokat, más bélbaktériumok káros működését visszaszorítva megelőzik a gyomor bélrendszeri rákfajták kialakulását. Növelik a szervezet ellenálló-képességét különféle, különösen a hasmenést okozó fertőzésekkel szemben. Erősítik a bélflóra működését számos allergiát kiváltó tényezővel szemben, valamint enyhítik a gyulladásos bélbetegségek tüneteit, ami hozzájárul a betegek életminőségének javulásához is.
Legjobban: