A magyarok szerint lesz koronavírus elleni védőoltás, és a többség úgy gondolja, legkorábban egy év múlva lesz elérhető mindenki számára. A lakosság 55 százaléka nagy valószínűséggel beadatná magának a jóváhagyást kapott vakcinát - derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) megbízásából végzett országos reprezentatív kutatásból, amely megerősítette, hogy a magyarok bíznak az új fejlesztésű, innovatív gyógyszerekben. Magyarországon példaértékű az életkorhoz kötött védőoltások rendszere, a felmérésből pedig az is kiderül: a nem kötelező védőoltások közül az influenza elleni a leggyakoribb.
A koronavírushoz kapcsolódó vészhelyzetben sok szó esik a védőoltásokról, miközben a szakértők véleménye egyelőre megoszlik arról, elérhető lesz-e egyáltalán vakcina a Covid-19 betegségre, és ha igen, mikor, melyik készítmény lesz a befutó. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete országos közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar lakosság véleményét azzal kapcsolatban, hogy mit gondolnak a koronavírus elleni vakcináról, más védőoltásokról, és milyen nem kötelező vakcinát adattak be maguknak eddig. Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója elmondta: az innovatív gyógyszeripar megfeszített erővel dolgozik a Covid-19 vakcina kifejlesztésén, amelynek hatékonyságát megtöbbszörözheti majd, ha a lakosság elfogadóan viszonyul az új fejlesztésű gyógyszerekhez.
Az AIPM adatai szerint a vírushelyzet ebben a tekintetben pozitív eredményeket hozott: az emberek jobban bíznak az innovatív gyógyszerekben, amit az is mutat, hogy a magyarok elsöprő többsége az új vírus elleni hatékony vakcina kifejlesztésére számít. Ezt a bizalmat nemcsak az elmúlt néhány hónap alapozta meg, hanem az innovatív gyógyszerek több évtizedes fejlődése is, amelynek hatására egyre hatékonyabban kezelhető számos súlyos betegség, így mind az életminőség, mind a várható élettartam korábban elképzelhetetlen mértékben növekedett.
Az AIPM kutatásának eredményei alapján a magyaroknak mindössze egyharmada (32 százalék) gondolja, hogy egy évnél is korábban elérhető lesz mindenki számára a koronavírus elleni vakcina az országban. 50 százalék szerint egy év múlva, 16 százalék szerint pedig 2 év múlva vagy később lesz védőoltás. A megkérdezetteknek mindössze 2 százaléka véli úgy, hogy nem lesz vakcina egyáltalán. Miközben a kifejlesztésében mindenki bízik, jobban megoszlik az emberek véleménye arról, hogy beadatnák-e maguknak a hatósági jóváhagyást kapott, más oltásokhoz hasonlóan biztonságos és alapos klinikai vizsgálatoknak alávetett védőoltást. A magyarok többsége Covid-19 vakcinapárti: 55 százalék jelezte, hogy nagy valószínűséggel beadatná magának a védőoltást.
Ez a három legnépszerűbb nem kötelező oltás Magyarországon
Az AIPM országos kutatása azt is felmérte, hogy milyen gyakran kapnak az emberek nem kötelező védőoltásokat, és melyek a leggyakoribbak ezek közül. A magyarok többsége (64 százalék) még nem adatott be magának nem kötelező védőoltást. Kimagaslóan a leggyakoribb az influenza elleni (29 százalék), amelyet a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni (9 százalék) és a járványos agyhártyagyulladás elleni (4 százalék) védőoltás követ a listán. Azok körében, akik élnek a nem kötelező védőoltásokkal, legjellemzőbb az éves gyakoriság (44 százalék), és csak 5 százalék jelezte az évente többszöri alkalmazást. Az emberek harmada (33 százalék) öt évnél is ritkábban, 12 százalék kétévente, 7 százalék pedig ötévente adat be magának nem kötelezően előírt vakcinát.
A világ élvonalában a hazai átoltottság
Magyarországon példaértékű az életkorhoz kötött védőoltások rendszere, amire méltán lehetünk büszkék. A hazai oltási rendben minden gyermek 12 különböző fertőző megbetegedés ellen kap kötelezően térítésmentes védőoltást, aminek eredményeképpen a csecsemők és kisgyermekek hazai átoltottsága európai- és világviszonylatban is kiemelkedően magas. A kötelező védőoltások mellett a humán papillomavírus (HPV) elleni vakcina a leánygyermekek számára önkéntesen igényelhető, illetve 2017 óta a szülők a 2 éven aluli gyermekeik számára a C típusú meningococcus elleni védőoltást is 100 százalékos TB-támogatással kérhetik.
Dr. Holchacker Péter szerint Magyarország a szigorú védőoltási rendszernek köszönhetően a kanyaró, mumpsz, szamárköhögés és rubeola betegségek járványügyi helyzetét tekintve számottevően jobb mutatókkal rendelkezik számos lazább oltási fegyelmű fejlett, nyugat-európai országhoz képest. Ez a statisztika is rámutat arra, hogy mekkora érték rejlik a védőoltásokban, amit a Covid-19 világjárvány elleni küzdelemben még inkább előtérbe kell helyeznünk. Az AIPM kutatása szerint a nem kötelező oltások vonatkozásában van még lehetőség a további fejlődésre, így tovább kell erősíteni a lakosság vakcinákba vetett bizalmát a járványok elleni sikeres védekezés érdekében - tette hozzá az AIPM igazgatója.
