Sokszor tünetmentesek a hepatitis C vírus (HCV) hordozói, nem is tudják, hogy milyen állapotban vannak. S azt sem, hogy ma már létezik kezelés a betegség krónikus formájára, amely amúgy súlyos következményekhez vezethet. Ezért fontos a szűrővizsgálat és a megelőzés. A hepatitis C fertőző májbetegség, amelyet a hepatitis C vírus (HCV) okoz. A HCV által gerjesztett problémák immár globális méreteket öltöttek. A Földön több mint 160 millió főre becsülhető a vírus által érintettek száma, ezen belül Európában 17,5 millióra, Ázsiában 83 millióra, Amerikában pedig 14 millióra. (Ezek a krónikus hepatitis C-ben szenvedőkre vonatkozó adatok). Bizonyos emberek szervezete spontán módon eltávolítja a kórokozót, amikor érintkezésbe kerül a HCV-vel, ezt hívják akut fertőzésnek. Ám a legtöbb embernél nem ez történik, és szervezetük nem képes eltávolítani a vírust, így a fertőzés krónikussá válik. A páciensek 85 százalékánál krónikus hepatitisről van szó. Évente 350 ezer ember hal meg a HCV-vel összefüggő okokból, miközben az új fertőzöttek száma évi 3-4 millió körül alakul. A hepatitis C-sek egynegyedét diagnosztizálják csupán az USA-ban. Bizonyos európai országokban pedig az érintettek 90 százaléka nem tudja magáról, hogy fertőzött. 
Tünetek ? ha vannak A hepatitis C-ben szenvedő betegek 80 százalékánál a fertőzés után semmilyen tünet nem jelentkezik. Ám ha vannak tünetek, akkor azok között előfordulhat fáradtság, ízületi fájdalmak, sötét vizelet, világos színű széklet, hasi fájdalom, láz, émelygés, étvágycsökkenés, hányás, a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése. A tünetek a fertőzés utáni második hét és hatodik hónap között jelentkezhetnek. A hepatitis C a fertőzött személy vére által terjed. A fertőzött vér úgy kerülhet át egy másik ember váráramába, hogy fertőzött fecskendőt használnak, fertőzött vérkészítmények vagy fertőzött vér kerül a személy véráramába. Szervátültetés, sterilizálatlan orvosi berendezések, felszerelések is közvetíthetik a vírust. Kevésbé gyakori, de születésekor is átterjedhet a hepatitis C az újszülöttre, az anya fertőzöttsége esetén. Nemi élet révén is terjedhet a betegség, ha a partnerek egyike hordozza a vírust. Ma már kezelhető a HCV! A hepatitis C olyan további krónikus betegségekhez vezethet, mint a májcirrózis (májcirrhosis vagy májzsugor, ismétlődő gyulladást és májsejt elhalást követő hegesedés) vagy a májrák. A krónikus hepatitis C-ben szenvedők 60-70 százalékánál alakul ki valamilyen krónikus májbetegség. Májcirrózis a krónikus hepatitis C-páciensek 10-20 százalékánál fejlődik ki, méghozzá 20-30 év elteltével. A betegek 4 százaléka hal meg évente a cirrózis komplikációi miatt. Globálisan a hepatitis C a májrákok 25 százalékánál nevezhető fő oknak, azaz minden negyedik májrák esetében ez a betegség a döntő tényező. A májrákosok halálozása a diagnózis megállapítása utáni egy évben 33 százalékos. Ugyanakkor tudni kell, hogy a HCV ma már vírusellenes szerekkel kezelhető. Sőt a hepatitis C az egyetlen krónikus vírusfertőzés, amellyel szemben létezik közvetlenül a vírusra ható gyógyszer. Ennek oka, hogy a HCV nem lesz része a gazdasejt DNS-ének. A virológiai kezelés nyomán előállhat az az állapot, amelyet ?24 hét utáni tartós virológiai válasz?-ként (angol rövidítéssel: SVR24=Sustained Virological Response 24) definiálnak. Az SVR, a tartós virológiai válasz, azt jelenti, hogy a HCV nem mutatható ki többé a személy véráramában, miután a teljes körű kezelés lezajlott. A legutóbbi kutatások szerint, ha a HCV-t nem mutatják ki 12 héttel a kezelés után, akkor valószínűtlen, hogy 24 héttel később újra felbukkanjon. A HCV változatai A HCV genotípusai, azaz genetikailag eltérő változatai különböznek egymástól elterjedtségben és kezelhetőséget tekintve is, ugyanakkor alapvető biológiai és patológiai jellegük nem tér el egymástól. Jelenleg hat jelentősebb HCV-genotípus ismert (GT1-6) és számos altípust is azonosítottak. A GT1-típus a legelterjedtebb a Földön, ám ezt tekintik az egyik legnehezebben kezelhető típusnak. A GT1 elsősorban Európában és Észak-Amerikában terjed, és a globális fertőzések körülbelül 60 százalékáért felel. Akik nem jutnak szűréshez Nagyon sok ember él a Földön, akiknek nincs hozzáférésük a megfelelő szűrési és tesztelési módszerekhez. A szegényebb országoknak csak 4 százalékában érhetők el a tesztek. A kezelésről szóló döntéseket azonban több tényező befolyásolja. Az elsődleges cél, hogy virológiai úton kezeljék a HCV-t, ami általában ? a jelenlegi sztenderd kezelések esetében ? interferon injekciókat jelent a fertőzöttek számára. A hepatitis C ráadásul egy stigmatizáló betegség, amelynek hatása van az önértékelésre és a mentális egészségre, de még az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre is. Sokan úgy gondolják, hogy a hepatitis C összefügg az adott személy életmódjával, méghozzá nemkívánatos életmódjával, például droghasználattal. (A fertőződésnek valójában számos más útja lehet.) Éppen ezért sok beteg még barátai és rokonai elől is eltitkolja egészségi állapotát. A félelem sok beteget visszatart attól, illetve megakadályoz abban, hogy szociális ellátásban részesüljön. Nagyon fontos, hogy a HCV-vel együtt élő emberek folyamatosan figyelemmel kísérjék, hogy állnak a tudományos kutatások betegségükkel kapcsolatban, és az új készítményekről kezelőorvosukkal is beszéljenek. A korszerű, új okosgyógyszereket alkalmazva az orvostudomány egyre hatékonyabban tudja felvenni a harcot az eddig reménytelennek ítélt betegségekkel szemben is.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Legjobban: