A hipertónia nem gyógyítható, de ma már nagyon jól kezelhető: azoknak, akik a gyógyszeres terápiát betartják, nem romlik az életminősége, a korszerű készítmények pedig már mellékhatásokat sem okoznak. Az orvostudomány új ága már azt is vizsgálja, milyen különbségek lehetnek a gyógyszerek hatásában attól függően, melyik napszakban alkalmazzák a készítményt. Emellett új hatásokat is felfedeztek már.
A magas vérnyomás beállítása mind a beteg, mind az orvos részéről sok türelmet, kitartást és odafigyelést igényel. A terápiához ma már számos vérnyomáscsökkentő gyógyszer áll rendelkezésre, a legkülönbözőbb kombinációs lehetőségekkel. Bármit is válasszanak, a cél mindig az, hogy a kezeléssel az érintettek vérnyomása a lehető leghatékonyabban és tartósan csökkenthető legyen. Ezt gyakran csak többszöri próbálkozás után lehet elérni, így a kezelést nem szabad amiatt föladni, mert a siker nem azonnali. A terápiát ma már az is egyszerűsíti, hogy vannak olyan gyógyszercsoportok is, amelyek a vérnyomáscsökkentésen túl a meglévő társbetegségeket is segítenek kezelni. Tipikusan ilyenek az ACE-gátlók, amelyek a vérnyomáscsökkentés mellett az érelmeszesedést is képesek kedvezően befolyásolni. Ez azért fontos, mert időben elkezdett szedésük az elindult érelmeszesedési folyamatot is leállíthatja, sőt sok esetben vissza is fordíthatja, ami könnyíti a magas vérnyomás csökkentését.
Érrendszeri kitekintés
A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek sok egyéb betegségre is jótékonyan hathatnak. Ezt a New Orleans-i Tulane Orvostudományi Egyetem kutatta, eredményeikből pedig kiderült, hogy a készítmények elsősorban a pangásos szívelégtelenség és a stroke kockázatát csökkentik. Ezek rizikója mindenképp emelkedik, ha valakinek korábban volt már szívrohama vagy más szív- és érrendszeri problémája, még akkor is, ha vérnyomása amúgy normális tartományban van, és így nem indokolt vérnyomáscsökkentőt szednie. Viszont ha az érintettek ennek ellenére szednek ilyesmit, akkor kisebb lesz a szívbetegségek ismétlődésének kockázata.
Az ezt igazoló kutatás, amelynek eredményét a Journal of the American Medical Association szaklapba publikálták, tulajdonképpen egy olyan elemzés, amely 25 tanulmányt összesít és értékel. Ezekben összesen 65 ezer olyan normális vérnyomású beteget vizsgáltak, akik korábban már átestek szívrohamon vagy más szív- és érrendszeri betegségben szenvedtek. Többségük szedett valamilyen vérnyomáscsökkentőt, béta blokkolót vagy ACE-gátlót. Az eredmények azt mutatták, hogy az ilyen gyógyszereket szedők 23 százalékkal kisebb eséllyel kaptak agyvérzést és 29 százalékkal csökkent a pangásos szívelégtelenség kialakulásának kockázata is. A szív- és érrendszeri események rizikója esetükben 15 százalékkal mérséklődött. Ezen kívül a szív- és érrendszeri eredetű halálozás kockázata is 17 százalékkal csökkent azokhoz képest, akik nem szedtek vérnyomáscsökkentő készítményeket.
Számíthat az időzítés
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az orvostudomány új ága azt is vizsgálja, milyen különbségek lehetnek a gyógyszerek hatásában attól függően, melyik napszakban alkalmazzák őket. Kanadai kutatók például kimutatták, hogy noha számos beteg reggel veszi be a gyógyszereit, az ACE-gátlókat szerencsésebb lehet este szedni. Tanulmányukat, mely ezt az eredményt adta, a Journal of the American College of Cardiology szaklapban publikálták. A kutatók a vizsgálat során magas vérnyomású ? ezt a kísérleti állatok főverőerének beszűkítésével érték el ? egereknek adagolták a hatóanyagot. Azt az eredményt kapták, hogy a gyógyszer a magas vérnyomású egerek szívének kóros állapotát jobban korrigálta, vérnyomásuk, szívműködésük mérhetőbben javult, ha a készítményt az alvási időszak előtt adták be az állatoknak. Emiatt a kutatók fölhívták az orvosok figyelmét arra, hogy az optimális eredmény elérése érdekében célszerű mérlegelni a gyógyszerek alkalmazásának időpontját is. Ennek oka, hogy azok hatására a szervezet biológiai órája, hormonháztartása is befolyással bírhat, ugyanúgy az idegrendszer működése is.
Legjobban: