Mennyire vagyunk felelősek a saját egészségünkért?

HáziPatika

Ha a családunk több tagjának voltak szívproblémái, nekünk is jobban oda kell figyelnünk magunkra, alapvetően azonban az egészséges életmóddal a legtöbb betegség kialakulásának a kockázata csökkenthető.

Testünk egy átláthatatlanul összetett szerkezet, melyben a vérnyomás emelkedésétől bizonyos hormonok felszabadulásáig minden apró folyamatnak oka és szerepe van. Időnként azonban ezekbe a folyamatokba is hiba csúszik, amelyekből enyhébb, vagy komolyabb betegségek fejlődhetnek ki. Hogy ezek a hibák milyen sűrűn alakulnak ki, és milyen súlyos következménnyel járnak, azt az életmódunk és a genetikai hátterünk is befolyásolja. Az előbbi tényezőt azonban rendszerint alul, utóbbit pedig túlértékelik az emberek.

életmód, dohányzás

Elkeserítő magyar adatok

Az Európai Unió egészségi állapotáról készített, 2017-es tanulmány nem fest túl jó képet a Magyarországon élők életmódjáról. A 2014-es adatok szerint a felnőtt lakosság több mint negyede napi rendszerességgel dohányzott, több mint egyötödük pedig túlsúlyos. A serdülőknél megfigyelt ártalmas alkoholfogyasztás szintén fontos kockázati tényező: a 25 százalékos uniós átlaggal szemben a magyar 15 évesek 38 százaléka életében már több alkalommal volt részeg. A Magyar Ifjúság Kutatás 2016 eredményei szerint a 15-19 évesek húsz százaléka fogyaszt legalább havonta alkoholos italt annak ellenére, hogy az 1997. évi fogyasztóvédelmi törvény értelmében fiatalkorúakat ki sem lehetne szolgálni alkoholt. De a társadalom összességében nagyivó: körülbelül 14 liter, 96 százalékos alkoholt fogyaszt el minden magyar ember egy év alatt.

Az adatok szerint Magyarországon a halálesetek jelentős része megváltoztatható életmódbeli kockázati tényezőkhöz kapcsolódik. Az iszkémiás szívbetegségek messze a legtöbb halálesetet okozták 2014-ben, utánuk következett a szélütés és a tüdőrák. Az EU-ban Magyarországon a harmadik legmagasabb a tüdőrák miatti halálozási arányszám, ami egyértelműen mutatja a folyamatosan magas dohányzási ráta hatását.

Az életmód, vagy a genetika felelős a betegségekért?

Ha egészséges életmódot szeretnénk követni, rengeteg dologra kell odafigyelnünk a változatos étkezéstől a testmozgáson át a pihentető alvásig és a stressz levezetéséig. Több kutatás is igazolta azonban, hogy ez igencsak kifizetődő, és még a komolyabb megbetegedések is megelőzhetőek így. Az Amerikai Rákkutató Intézet (American Institute for Cancer Research) szerint a daganatos megbetegedések kialakulásáért korántsem csak a genetikai örökségünk okolható.

Rossz szokásokkal veszélyeztetjük életünket

Rengeteg olyan betegség van, amelynek rizikóját drasztikusan emelik a káros szenvedélyek vagy éppen a túlsúly. A magyar adatok különösen durvák: nem véletlen, hogy Magyarországon Európa más országaihoz képest is rettenetesen sokan szenvedek az ezek okozta problémák miatt. A témáról bővebben az alábbi cikkünkben írtunk.

Számos ráktípus kialakulásában szerepet játszik például a túlsúly, ami többféle módon is ösztönzi a daganatok kifejlődését. A zsírsejtek ösztrogént termelnek, ennek a hormonnak a magas szintje pedig többféle daganattal összefüggésbe hozható.

Emellett a zsírszövetben több olyanfehérjeis termelődik, amely emeli az inzulin szintjét, és ezzel segíti a ráksejtek osztódását. Néhány ugyanitt termelődő jelzőmolekula (az úgynevezett citokinek) szintén a krónikus gyulladáshoz vezethet, emiatt pedig a rák kockázatát is megnöveli. Összességében a túlsúlynak komoly szerepe van a vastagbélben és végbélben, gyomorban, májban, prosztatában vagy a nyelőcsőben kialakuló daganatokért - olvasható az intézet kutatásában.

A megfelelő életmódnak persze a szívünk egészségének megőrzésében is komoly szerepe van. Dr. Eric Rimm, a Harvard Medical School professzora szerint a szívbetegségek kialakulásának 70-80 százalékáért az életvitelünk felelős. A professzor szerint az a személy, akinek az apja 60-65 éves kor előtt kap szívinfarktust, két és félszer nagyobb eséllyel jut ugyanerre a sorsra, mint az, akinek a szüleinél nem jelentkezett a betegség.

Az életmód a legfontosabb tényező

Bár a betegségre való hajlam ez esetben is örökölhető, fontos figyelembe venni azt is, hogy a gyermek rendszerint az otthoni minta alapján alakítja ki az életmódját. Ugyanabban a szociális helyzetben nő fel, és ugyanazok a környezeti hatások éri, mint a szülőket. Ha olyan háztartásban élte le a fiatalkorát, ahol rendszeresen dohányoztak és egészségtelenül étkeztek, a későbbiekben nagyobb eséllyel követi ő is ezt az életformát. Így tehát életmódunkat is "örökölhetjük" a szüleinktől, nem csak a génjeinket.

A dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgáshiány, a stressz olyan egészségmagatartási formák, amelyek már jól ismert rizikófaktorai a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek. Ugyanakkor a dohányzásra vagy az alkoholra való rászokásnak és leszokásnak is genetikai háttere van. Nehéz tehát egyértelmű határt húzni a gének és az életmód okozta hatások között, az azonban biztos, hogy utóbbi az egyik elsődleges befolyásoló tényezője az egészségi állapotunknak. Ezt amerikai orvos-kutatók is megerősítették, akik szerint összességében az egészségünket 43 százalékban az életmódunk, 19 százalékban környezetünk, 27 százalékban pedig öröklött tulajdonságaink határozzák meg. A maradék 11 százalékot pedig az egészségügyi viszonyok befolyásolják, azaz hogy milyen jó az ellátás, mennyire hozzáférhetőek a megfelelő terápiák.


Mit tehetünk, hogy egészségesek maradjunk?

Négy fontos dolog van, amire oda kell figyelnünk, ha egészségesebb életmódot szeretnénk követni. Ezek a következőek:

Egészséges étrend: Rostokban gazdag, de egészségtelen zsírokban, cukorban és sóban szegény, változatos étrendre kell törekedni. Naponta átlagosan 4-600 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk el, és legalább 2-2,5 liter vizet igyunk meg.

Testmozgás: Egy egészséges felnőtt embernek heti 150 perc közepes intenzitású, illetve heti 2x30 perc intenzívebb edzést javasolt rendszeresen elvégezni. Gyermekeknél naponta legalább egy óra kardió edzés segíti az egészséges fejlődést.

Stresszlevezetés: A felgyülemlett feszültség nem csak a mentális, de a testi egészségünkre is hatással van. Ennek módja egyénenként változó: egyesek jógával, futással, vagy valamilyen más mozgásformával vezetik le a felgyülemlett feszültséget, míg akad, akit egy könyvvel eltöltött csendes félóra is kellően le tud lazítani.

Búcsú a káros szenvedélyektől: A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás számos súlyos betegség kialakulását elősegíti. A cigarettát mindenképpen tegyük le, de még a füstjét is kerüljük, hiszen a passzív dohányzás is bizonyítottan káros hatással van a szervezetünkre. Mértékkel az alkoholnak még pozitív hatásai is lehetnek, heti néhány alkalommal, ebéd mellé büntetlenül elfogyaszthatunk egy deci vörösbort. Bizonyos egészségi állapot esetén viszont teljes alkoholtilalom javasolt.

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait