Hol a legmagasabb a várható élettartam?

HáziPatika

Azokban az országban élnek a legtovább az emberek, ahol a lakosság anyagi körülményei a világátlag fölött vannak, és az emberek tudatosan figyelnek az egészségük megőrzésére. A helyi kultúra is hozzájárulhat a születéskor várható élettartam meghosszabbodásához. Így például az olívaolaj használata, a zsíros ételek elkerülése, a sok hal fogyasztása, a délutáni sziesztázás vagy éppen a "hegyvidéki" életmód is.

A legmegbízhatóbb nemzetközi statisztika, azaz a WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) adatai szerint a világon az átlagos, születéskor várható élettartam 72 év volt 2016-ban. Magyarország a fejlett országok között messze lemaradva, mindössze 76 éves átlagéletkort mutathat fel: Marokkó, Jamaica és Tunézia áll velünk azonos helyen. Mindez mutatja, hogy hazánk a gazdasági fejlettségénél sokkal rosszabb helyre került a lakosság egészségi állapotát tekintve.

Tudjuk azonban, hogy óriási különbségek vannak itthon még egy adott városon belül is: a Rózsadombon az élettartam a nyugatihoz hasonló, míg a Józsefvárosban a fejlődő országokat idézik az adatok. Erről Józan Péter 2002-es tanulmánya, illetve Kovács Aranka 2012-es, Semmelweis Egyetemen készült doktori disszertációja is tanúskodik. 

várható élettartam

Gazdasági helyzet és életmódbeli különbségek

Alapvetően tehát a gazdasági helyzet, és az ebből fakadó életmódbeli különbségek magyarázzák, hogy hol meddig élnek az emberek. Ám nem egyszerű, "mechanikus" összefüggésekről van szó: a jobb anyagi helyzet önmagában nem elég a jobb egészséghez. Csak ha a gazdagság párosul a megfelelő életszemlélettel, akkor van esélyünk a hosszú életre. Oda kell tehát figyelnünk arra, hogy mennyit alszunk, sportolunk, eszünk, iszunk (sok vizet, minél kevesebb alkoholt), dohányzunk-e (ne tegyük), beoltatjuk-e magunkat influenza ellen (ez is meghosszabbítja az élettartamunkat), szedünk-e kis mennyiségű gyógyszert szívünk "karbantartására", milyen gyakran járunk orvoshoz, időben kezeltetjük-e magunkat, a megfelelő gyógyszereket szedjük-e, hozzájutunk-e a szükséges vitaminokhoz, nyomelemekhez. Ha valaki ilyenkor jó döntést hoz, nagyobb az esélye a hosszú életre.

Minden második halálesetért a keringési rendszer valamilyen betegsége okolható, de számtalan életet követelnek a daganatos és légzőszervi megbetegedések is. A 3 leghalálosabb betegség itthon

A WHO adataiból jól látható, hogy a világon Japánban a legmagasabb élettartam. Egy 2016-os születésű japán csecsemő 84,2 évig él a számítások szerint. A szigetországon belül is híres Okinawa, ahol a legtöbb százéves vagy annál idősebb ember él a világon. Itt ugyanis az étkezési szokások különlegesek: az emberek nem eszik degeszre magukat, az úgynevezett 80 százalékos szabályt követik. A jóllakás előtt, körülbelül "négyötödös" telítettségnél leállnak. Ennek köszönhető, hogy Okinawán minden kétezredik ember eléri a százéves életkort, ami világrekord. A modern orvostudomány is igazolja az okinawai hagyományt: agyunkat és a gyomor-béltraktust idegpályák kötik össze, de gyomrunk csak relatíve későn jelzi a telítettségét az agyunknak. Vagyis nyolcvan százalékig enni bőven elég, mert valójában már ekkor megtelt a hasunk. De Japán más részeiben is elképesztően kifinomult az étkezési kultúra, egészséges, friss ételeket esznek, különleges minőségben. Sok halat is fogyasztanak.

 

De nézzük, kik állnak a világranglista második helyén? Itt már európai országot találunk, Svájcot, amelynek gazdagsága és természeti adottságai, klimatikus viszonyai is kiválóak. Az alpesi térségekben egészségesebbek az emberek, tisztább a levegő, többet sportolnak, s ezt a statisztikák is mutatják: Ausztria és más térségbeli országok is előkelő helyeken állnak a világranglistán. A WHO ranglistája a nagyobb országokra vonatkozik. Ha a gazdag miniállamokat is figyelembe vevő CBS-ranglistát tekintjük át, akkor Monaco, Makaó és San Marino a világelső trió. Ám ez a sorrend sem ad más magyarázatot: a miniállamokba általában a leggazdagabb emberek költöznek, s így persze több időt és pénzt tudnak az itt élők az egészségükre fordítani.

A szieszta és a mediterrán étkezés

Ha a nagyobb államokat számba vevő WHO ranglista harmadik helyét nézzük, akkor viszont meglepődhetünk. Spanyolországot látjuk itt, 83,1 évvel. Tehát nem csak a gazdagság a fontos: a spanyolok számos, náluk vagyonosabb államot előznek meg. Az itteni konyha a mediterrán étkezési kultúrát követi, sok olívaolajat használnak, s a délutáni szieszta szokásáról is kimutatták, hogy ez is segítheti az egészséges és kiegyensúlyozott életet. A miniállamokat is tartalmazó lista negyedik helyén szintén egy hispán országot találunk: Monaco, Makaó és San Marino után Andorra következik. Talán nem véletlen, hogy itt sem csak gazdag államokat, hanem főleg a mediterrán térségbe tartozó országokat látunk: Monacót, San Marinót (Olaszországon belül) és Andorrát.

A WHO-ranglistán Japán, Svájc és Spanyolország után gazdag országok következnek: Ausztrália, Franciaország és Szingapúr (ez az alapvetően kínai-maláj kultúrájú, de négynyelvű ország a világ egyik legvagyonosabb miniállama). Majd jön a mediterrán Olaszország, illetve a szintén jó anyagi helyzetű, kiváló egészségügyi rendszerrel bíró Kanada és Dél-Korea. Ez utóbbi az egy főre eső gazdagsága miatt talán nem lenne az első tíz között, de kultúrája alapján igen - ez igencsak hasonló a japán és kínai mértékletességhez, amit Japán, Szingapúr, Makaó előkelői helyezései is igazolnak a különböző listákon.

A tömegsport jelentősége

A WHO-ranglistán ezután a fejlett egészségügyi ellátással rendelkező skandináv államok következnek: Svédország, Norvégia, Izland. Ezek az államok azonban nemcsak gazdagok. A tömegsport népszerű náluk, s a mozgáskultúra is fejlett. Itt csak a nordic walkingot említjük, ami idős korban tökéletes mozgásforma: a sífutásból alakult ki, ami szintén rendkívül egészséges tevékenység. Hagyjuk azonban a gazdag kelet-ázsiai és európai szuperállamokat. Nézzünk egy olyan példát, amit talán könnyebb lenne Magyarországnak is utánoznia, hiszen szomszéd országról van szó. Nem a gazdag és számunkra utolérhetetlen Ausztriáról beszélünk, amely szintén a világelithez tartozik, és az első húsz ország között szerepel a várható élettartamot tekintve.

Kelet-Közép-Európából ugyanis mindössze egyetlen ország van, amelyik szintén a világelithez tartozik, jóllehet volt szocialista ország (pontosabban a szocializmus idején csak tartomány volt Jugoszlávián belül): Szlovéniáról van szó, amely térségünkből az egyetlen, amelyet a WHO a 80 éven felüli várható életkorú csoportba sorolt. Szlovéniában keveredik a már említett alpesi és mediterrán kultúra: mindez egészen kifinomult, természetes alapanyagokra épülő étkezési szokásokkal párosul, az egészséges életmód pedig szinte a szlovénok vérében van: bicikliznek, úsznak, futnak, síelnek, hegyi túrákat tesznek, maratont futnak és eveznek. A tömegsport és a napi sportolás Szlovéniában teljesen megszokott dolog. Ha Ljubljanában, a fővárosban járunk, sok biciklissel találkozunk, de a vidéki bicikliutak is rendben vannak: sőt a szlovénok nem elsősorban a falvakon belül építik ki a kerékpárutakat, hanem a veszélyes, falvak közötti szakaszokon - tehát a balesetek elkerülésére is odafigyelnek.


Orvos- és nővérhiány máshol is van

A szlovén egészségügyi rendszer ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint a magyar: elvándorolnak az orvosok, nővérhiány van, a specialistákat nehéz megtartani. Ám a színvonal magasabb, mint a magyar: a kórházak modernek, több nyelven is ellátják a betegeket. Egy nyaralás közben, a szlovéniai Isztrián szült magyar nő nemrégiben meglepve tapasztalta, hogy a kórházi dokumentumokat magyarul írhatta alá. Szlovénia egyes részein ugyanis az olasz, más részein a magyar hivatalos nyelvnek számít, ezért a nemzetiségi területeken lévő kórházak - így az olaszok miatt ide sorolt isztriai is - több nyelven képes számítógépes dokumentációt prezentálni.

Összefoglalva megállapíthatjuk: egy ország gazdagsága a legfőbb tényező a várható élettartamot tekintve. Ez az egészségügyi ellátó rendszerek fejlettségét hozza magával, és a csecsemőhalandóság, a járványos ésfertőző betegségekleküzdését. (A WHO halálozási statisztikáiból kitűnik: a fejlett országokban nincsenek az első helyeken a fertőző kórok, és az újszülöttek életbenmaradási esélye is sokkal nagyobb). Sokat számít egy-egy ország kultúrája is: az étkezési szokásokat tekintve az olívaolaj (mediterrán országok), a sok hal- és tengeri étel fogyasztása (Japán) számít, illetve az alpesi-északi életmód: túrázás, síelés, gyaloglás, sífutás, nordic walking. De a spanyol sziesztát is említjük, mint egy olyan megoldást, amit a globális felmelegedés miatt egyre több országban alighanem érdemes lenne bevezetni: a legnagyobb hőség idején, kora délután a szervezetünk munka közben is regenerálódhat egy kicsit ily módon.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait