Hol a legmagasabb a várható élettartam?

HáziPatika

Azokban az országban élnek a legtovább az emberek, ahol a lakosság anyagi körülményei a világátlag fölött vannak, és az emberek tudatosan figyelnek az egészségük megőrzésére. A helyi kultúra is hozzájárulhat a születéskor várható élettartam meghosszabbodásához. Így például az olívaolaj használata, a zsíros ételek elkerülése, a sok hal fogyasztása, a délutáni sziesztázás vagy éppen a "hegyvidéki" életmód is.

A legmegbízhatóbb nemzetközi statisztika, azaz a WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) adatai szerint a világon az átlagos, születéskor várható élettartam 72 év volt 2016-ban. Magyarország a fejlett országok között messze lemaradva, mindössze 76 éves átlagéletkort mutathat fel: Marokkó, Jamaica és Tunézia áll velünk azonos helyen. Mindez mutatja, hogy hazánk a gazdasági fejlettségénél sokkal rosszabb helyre került a lakosság egészségi állapotát tekintve.

Tudjuk azonban, hogy óriási különbségek vannak itthon még egy adott városon belül is: a Rózsadombon az élettartam a nyugatihoz hasonló, míg a Józsefvárosban a fejlődő országokat idézik az adatok. Erről Józan Péter 2002-es tanulmánya, illetve Kovács Aranka 2012-es, Semmelweis Egyetemen készült doktori disszertációja is tanúskodik. 

várható élettartam

Gazdasági helyzet és életmódbeli különbségek

Alapvetően tehát a gazdasági helyzet, és az ebből fakadó életmódbeli különbségek magyarázzák, hogy hol meddig élnek az emberek. Ám nem egyszerű, "mechanikus" összefüggésekről van szó: a jobb anyagi helyzet önmagában nem elég a jobb egészséghez. Csak ha a gazdagság párosul a megfelelő életszemlélettel, akkor van esélyünk a hosszú életre. Oda kell tehát figyelnünk arra, hogy mennyit alszunk, sportolunk, eszünk, iszunk (sok vizet, minél kevesebb alkoholt), dohányzunk-e (ne tegyük), beoltatjuk-e magunkat influenza ellen (ez is meghosszabbítja az élettartamunkat), szedünk-e kis mennyiségű gyógyszert szívünk "karbantartására", milyen gyakran járunk orvoshoz, időben kezeltetjük-e magunkat, a megfelelő gyógyszereket szedjük-e, hozzájutunk-e a szükséges vitaminokhoz, nyomelemekhez. Ha valaki ilyenkor jó döntést hoz, nagyobb az esélye a hosszú életre.

Minden második halálesetért a keringési rendszer valamilyen betegsége okolható, de számtalan életet követelnek a daganatos és légzőszervi megbetegedések is. A 3 leghalálosabb betegség itthon

A WHO adataiból jól látható, hogy a világon Japánban a legmagasabb élettartam. Egy 2016-os születésű japán csecsemő 84,2 évig él a számítások szerint. A szigetországon belül is híres Okinawa, ahol a legtöbb százéves vagy annál idősebb ember él a világon. Itt ugyanis az étkezési szokások különlegesek: az emberek nem eszik degeszre magukat, az úgynevezett 80 százalékos szabályt követik. A jóllakás előtt, körülbelül "négyötödös" telítettségnél leállnak. Ennek köszönhető, hogy Okinawán minden kétezredik ember eléri a százéves életkort, ami világrekord. A modern orvostudomány is igazolja az okinawai hagyományt: agyunkat és a gyomor-béltraktust idegpályák kötik össze, de gyomrunk csak relatíve későn jelzi a telítettségét az agyunknak. Vagyis nyolcvan százalékig enni bőven elég, mert valójában már ekkor megtelt a hasunk. De Japán más részeiben is elképesztően kifinomult az étkezési kultúra, egészséges, friss ételeket esznek, különleges minőségben. Sok halat is fogyasztanak.

 

De nézzük, kik állnak a világranglista második helyén? Itt már európai országot találunk, Svájcot, amelynek gazdagsága és természeti adottságai, klimatikus viszonyai is kiválóak. Az alpesi térségekben egészségesebbek az emberek, tisztább a levegő, többet sportolnak, s ezt a statisztikák is mutatják: Ausztria és más térségbeli országok is előkelő helyeken állnak a világranglistán. A WHO ranglistája a nagyobb országokra vonatkozik. Ha a gazdag miniállamokat is figyelembe vevő CBS-ranglistát tekintjük át, akkor Monaco, Makaó és San Marino a világelső trió. Ám ez a sorrend sem ad más magyarázatot: a miniállamokba általában a leggazdagabb emberek költöznek, s így persze több időt és pénzt tudnak az itt élők az egészségükre fordítani.

A szieszta és a mediterrán étkezés

Ha a nagyobb államokat számba vevő WHO ranglista harmadik helyét nézzük, akkor viszont meglepődhetünk. Spanyolországot látjuk itt, 83,1 évvel. Tehát nem csak a gazdagság a fontos: a spanyolok számos, náluk vagyonosabb államot előznek meg. Az itteni konyha a mediterrán étkezési kultúrát követi, sok olívaolajat használnak, s a délutáni szieszta szokásáról is kimutatták, hogy ez is segítheti az egészséges és kiegyensúlyozott életet. A miniállamokat is tartalmazó lista negyedik helyén szintén egy hispán országot találunk: Monaco, Makaó és San Marino után Andorra következik. Talán nem véletlen, hogy itt sem csak gazdag államokat, hanem főleg a mediterrán térségbe tartozó országokat látunk: Monacót, San Marinót (Olaszországon belül) és Andorrát.

A WHO-ranglistán Japán, Svájc és Spanyolország után gazdag országok következnek: Ausztrália, Franciaország és Szingapúr (ez az alapvetően kínai-maláj kultúrájú, de négynyelvű ország a világ egyik legvagyonosabb miniállama). Majd jön a mediterrán Olaszország, illetve a szintén jó anyagi helyzetű, kiváló egészségügyi rendszerrel bíró Kanada és Dél-Korea. Ez utóbbi az egy főre eső gazdagsága miatt talán nem lenne az első tíz között, de kultúrája alapján igen - ez igencsak hasonló a japán és kínai mértékletességhez, amit Japán, Szingapúr, Makaó előkelői helyezései is igazolnak a különböző listákon.

A tömegsport jelentősége

A WHO-ranglistán ezután a fejlett egészségügyi ellátással rendelkező skandináv államok következnek: Svédország, Norvégia, Izland. Ezek az államok azonban nemcsak gazdagok. A tömegsport népszerű náluk, s a mozgáskultúra is fejlett. Itt csak a nordic walkingot említjük, ami idős korban tökéletes mozgásforma: a sífutásból alakult ki, ami szintén rendkívül egészséges tevékenység. Hagyjuk azonban a gazdag kelet-ázsiai és európai szuperállamokat. Nézzünk egy olyan példát, amit talán könnyebb lenne Magyarországnak is utánoznia, hiszen szomszéd országról van szó. Nem a gazdag és számunkra utolérhetetlen Ausztriáról beszélünk, amely szintén a világelithez tartozik, és az első húsz ország között szerepel a várható élettartamot tekintve.

Kelet-Közép-Európából ugyanis mindössze egyetlen ország van, amelyik szintén a világelithez tartozik, jóllehet volt szocialista ország (pontosabban a szocializmus idején csak tartomány volt Jugoszlávián belül): Szlovéniáról van szó, amely térségünkből az egyetlen, amelyet a WHO a 80 éven felüli várható életkorú csoportba sorolt. Szlovéniában keveredik a már említett alpesi és mediterrán kultúra: mindez egészen kifinomult, természetes alapanyagokra épülő étkezési szokásokkal párosul, az egészséges életmód pedig szinte a szlovénok vérében van: bicikliznek, úsznak, futnak, síelnek, hegyi túrákat tesznek, maratont futnak és eveznek. A tömegsport és a napi sportolás Szlovéniában teljesen megszokott dolog. Ha Ljubljanában, a fővárosban járunk, sok biciklissel találkozunk, de a vidéki bicikliutak is rendben vannak: sőt a szlovénok nem elsősorban a falvakon belül építik ki a kerékpárutakat, hanem a veszélyes, falvak közötti szakaszokon - tehát a balesetek elkerülésére is odafigyelnek.


Orvos- és nővérhiány máshol is van

A szlovén egészségügyi rendszer ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint a magyar: elvándorolnak az orvosok, nővérhiány van, a specialistákat nehéz megtartani. Ám a színvonal magasabb, mint a magyar: a kórházak modernek, több nyelven is ellátják a betegeket. Egy nyaralás közben, a szlovéniai Isztrián szült magyar nő nemrégiben meglepve tapasztalta, hogy a kórházi dokumentumokat magyarul írhatta alá. Szlovénia egyes részein ugyanis az olasz, más részein a magyar hivatalos nyelvnek számít, ezért a nemzetiségi területeken lévő kórházak - így az olaszok miatt ide sorolt isztriai is - több nyelven képes számítógépes dokumentációt prezentálni.

Összefoglalva megállapíthatjuk: egy ország gazdagsága a legfőbb tényező a várható élettartamot tekintve. Ez az egészségügyi ellátó rendszerek fejlettségét hozza magával, és a csecsemőhalandóság, a járványos ésfertőző betegségekleküzdését. (A WHO halálozási statisztikáiból kitűnik: a fejlett országokban nincsenek az első helyeken a fertőző kórok, és az újszülöttek életbenmaradási esélye is sokkal nagyobb). Sokat számít egy-egy ország kultúrája is: az étkezési szokásokat tekintve az olívaolaj (mediterrán országok), a sok hal- és tengeri étel fogyasztása (Japán) számít, illetve az alpesi-északi életmód: túrázás, síelés, gyaloglás, sífutás, nordic walking. De a spanyol sziesztát is említjük, mint egy olyan megoldást, amit a globális felmelegedés miatt egyre több országban alighanem érdemes lenne bevezetni: a legnagyobb hőség idején, kora délután a szervezetünk munka közben is regenerálódhat egy kicsit ily módon.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait