Egyre többet vagyunk táppénzen

Egyre több időt töltünk betegszabadságon, ez pedig sem nekünk, sem az államnak nem jó.

Az elmúlt években ismét emelkedett Magyarországon a táppénzes napok száma, valamint az ehhez kapcsolódó egészségbiztosítási kiadás is. A gyors gyógyulás nemzetgazdasági érdek is, hiszen így előbb visszatérhetünk a munkába, a produktivitás növekedése mellett pedig megtakarítást jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszernek is. A krónikus vagy súlyosabb betegségekből eredő társadalmi költségek visszafogására több lehetőség is kínálkozik, az egyik hatékony megoldás a megelőzés és az innovatív terápiák szélesebb körű támogatása lehet - írja közleményében az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM).

Koronavírus: nem jár a táppénz Az egészségügyi karantén idejére alapesetben a munkavállalót nem illeti meg díjazás, mert ez nem minősül fizetett távollétnek - mondta Viszló László munkajogász. Kattintson a részletekért!

Elhúzódó betegségek, növekvő kiadások

Miközben 2009-2013 között csökkent, 2014-től kezdődően ismét növekedett Magyarországon a táppénzen töltött napok száma, valamint ehhez kapcsolódóan az egészségbiztosítási kiadás a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Amíg 2016-ban 25,3 millió napot töltöttünk táppénzen, ez a szám 2018-ra 26,5 millióra emelkedett. Noha a táppénzre jogosultak száma alig változott, a kapcsolódó egészségbiztosítási kiadás a KSH adatai alapján a 2016-os 85 milliárd forintról egy évvel később 95 milliárdra, 2018-ra pedig 109 milliárd forintra nőtt. Kisebb mértékben, de az elmúlt években szintén növekedni kezdett az egy főre jutó táppénzes napok (tehát a 15 napos betegszabadságon felüli betegségben töltött napok) száma. Amíg 2013-ban 5,2 táppénzes nap jutott egy jogosultra, 2018-ban már 6,6-ra emelkedett az egy biztosítottra jutó táppénzes napok száma. Az elhúzódó betegségek az egészségbiztosítási kiadások mellett a gazdasági teljesítményre is negatívan hatnak, hiszen ilyenkor nem történik munkavégzés, és a kieső erőforrás pótlását sokszor más területről történő átcsoportosítással kell megoldani.

Egyre több időt töltünk betegszabadságon, ez pedig senkinek sem jó. Fotó: Getty Images
Egyre több időt töltünk betegszabadságon, ez pedig senkinek sem jó. Fotó: Getty Images

A betegszabadságokból fakadó társadalmi költségek csökkentésére több lehetőség is kínálkozik. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemzetközi kutatási adatok alapján az innovatív terápiák jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek hamarabb visszatérhessenek a munkába, ami a növekvő produktivitás mellett megtakarítást jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszernek, így komoly nemzetgazdasági érdek. Az innovatív kezelések, különösen krónikus vagy súlyosabb betegségek esetén, lehetővé teszik a betegek számára, hogy hamarabb térhessenek vissza a munkába, valamint segíthetnek megelőzni a súlyos szövődmények kialakulását. A munkaadók által támogatott védőoltások segíthetik a betegségek megelőzését (például influenzaszezonban vagy fokozott egészségügyi kockázatokkal járó munkakörök esetén), így a kollégák kevesebb napot töltenek betegszabadságon. A modern, innovatív terápiák támogatásával tehát a betegségből való minél gyorsabb kilábalás és a munkába való visszatérés is ösztönözhető.

Miközben a védőoltások a megelőzést, a korszerű terápiák pedig a munkába való gyorsabb visszatérést segítik, a hazai munkáltatók körében még nem elterjedt a támogatásuk. Az AIPM országos reprezentatív kutatásának eredményei alapján az aktív munkavállalók több mint kétharmada (71,5 százalék) számolt be arról, hogy munkaadója nem támogatja gyógyszer szedését vagy védőoltást. A munkakörhöz kapcsolódó gyógyszer támogatását 18,5 százalék, a munkakörhöz nem kapcsolódó készítmény támogatását pedig mindössze 10 százalék említette.

A megkérdezettek közel háromnegyede szerint a munkáltató nem támogatja a védőoltásokat és a gyógyszerek szedését. Forrás: AIPM
A megkérdezettek közel háromnegyede szerint a munkáltató nem támogatja a védőoltásokat és a gyógyszerek szedését. Forrás: AIPM

A munkavállalók is tisztában vannak azzal, hogy a korszerű készítmények segítségével hatékonyabb a gyógyulás. Az AIPM kutatásának eredményei alapján a válaszadók több mint kétharmada (66,2 százalék) egyetért azzal, hogy az orvos által felírt készítmények növelik annak az esélyét, hogy a munkavállaló betegség esetén minél hamarabb visszatérjen a munkába.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +30 °C
Minimum: +13, +18 °C

Hazánkban szombaton délelőtt közepesen felhős ég mellett időnként erősen felhős időszakok is előfordulnak, helyenként zápor, kisebb eső is kialakulhat. Délután folytatódik a változóan felhős idő, továbbra is előfordulhat egy-egy zápor, esetleg zivatar. A szél napközben eros északi lesz. Hajnalban 13, 18 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 30 fok között alakul. Késő este 14, 19 fok lesz. Szombaton gyenge hidegfronti hatás érvényesül. Enyhébb görcsös panaszok jelentkezhetnek, például görcsös fejfájás és izomgörcsök. Az arra hajlamosaknál ingadozhat a vérnyomás, egyesek nyugtalanságot tapasztalhatnak. A szél csökkenti az érzett hőmérsékletet, a szórványos záporok miatt az esernyőkre is szükség lehet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció