Nemi betegségem van, de nem szégyellem!

"Arra ébredtem, hogy fájdalmas vörös sebek vannak a szeméremajkamon. Gondoltam, csak allergiás lettem valamelyik új fehérneműre, de miután keresgélni kezdtem az Interneten, rájöttem, hogy ez valami nemi betegség lesz." - írja Ella. "Értetlenül néztem magam elé: sosem szexeltem védekezés nélkül! Ráadásul tagja voltam a Tervezett Szülők csoportjának, szexuális oktatásokra jártam, és mindig hozzám fordultak a barátaim, ha valami kérdésük volt a témában. Hogy történhetett meg ez velem, aki mindig annyira óvatos volt?"

Nemi szervi herpesz - nem te vagy az egyetlen!

A statisztikák szerint minden hatodik ember szenvedett már élete során a nemi szervi herpesz vírusától. Ella Dawson is feltette magának a kérdést, ha minden hatodik embert érint, hogy lehet, hogy az ismeretségi körében sosem hallott még róla?

Az 1970-es évekig a betegséget egyszerűen csak herpeszként kezelték, de a szexuális forradalom után bélyeggé vált: a vad és szabados szexuális élet, a promiszkuitás pecsétje lett a konzervatívok (később aztán mindenki) szemében. Pedig, ha valaki nem olyan kapcsolatban él, ahol még egyik fél sem lépett szexuális kapcsolatba senkivel, a kockázat kivétel nélkül megvan. Hiszen a nemi szervi herpesz ellen az óvszer használata sem nyújt teljes biztonságot.

"A betegséget egy vírus okozza, ami ellen jelenleg nincs semmilyen védőoltás. Magyarországon körülbelül százezres populációt érint" - mondja dr. Szőnyi György, szülész-nőgyógyász, a G1 Intézet igazgatója. "Ha a szervezet egyszer megfertőződik vele, a vírus beíródik a genetikai kódba, és bár a tüneti kezelések sikeresek, a herpesz kiújulhat. Van, akinél pár havonta, van, akinél csak ötévente, vagy ritkábban. Lappangó, vírushordozó állapotban nem fertőző, csak aktív, osztódási időszakban, a váladékos sebek felületén keresztül. A genitális herpesz okozta hólyagok viszont nem csak a nemi szervek területén, hanem o­rális szex esetén, például a szájon is megjelenhetnek." - szögezi le az orvos, aki a hpvdoktor.hu információs portál, "Orvos válaszol" rovatán keresztül minden nőgyógyászati kérdésre két munkanapon belül választ ad.

Nincs mit szégyellned, ne engedd, hogy megalázzanak!

"Saját magam újjáépítése sokkal nagyobb feladat volt, mint a vírussal való küzdelem. A gyógyszereknek köszönhetően másfél hét után megszűntek a tünetek, de mivel ez a betegség sosem múlik el teljesen, meg kellett tanulnom együtt élni vele." - írja a cikkében Ella Dawson.

Ella néhány hét karantén után újra ran­dizni kezdett, de miután félve elmondta a problémáját, durván elutasították. "A diagnózis utáni első szexuális együttlétemnél a srác annyira izgult, hogy az orra is vérezni kezdett, én pedig folyamatosan azon aggódtam, mikor gondolja meg magát, és hagy faképnél. Még hibáztatni sem tudtam érte. Úgy éreztem, teljesen elidegenedtem saját magamtól."

Hat hónappal később Ellának elege lett a folyamatos kudarcokból és önképzavarból, ezért azt a logikát kezdte követni, ha minél többször mondja ki, hogy nemi szervi herpesze van, annál könnyebb lesz megtenni. Keresni kezdte a legkülönfélébb (és váratlanabb) helyzeteket, amikor szóba hozhatta. Ha buli közben sorban álltak a mosdónál, ha ran­dizott, ha a barátnőivel vásárolt, ha órán szóba került valami hasonló, akármikor. Bár néhányan egy idő után furcsán néztek rá a kampuszon, mikor elment mellettük, egyszer sem kapott negatív reakciót a merész vallomásokra. A legtöbben meglepettek vagy kíváncsiak voltak, sokan pedig bevallották, hogy ők maguk is érintettek és nagyon megviseli őket.

"Ha egy valós személy, mondjuk egy nő, akit ismersz és tisztelsz, könnyedén megjegyzi, hogy genitális herpesze van, az többé nem támadási felület lesz, hanem egyszerű valóság. Minél több megértő arccal találkoztam, annál kevésbé féltem, és már nem szégyenkezve vallottam be. Eldöntöttem, hogy saját magam akarok lenni, nem pedig valaki, nemi betegséggel."