Ötmásodperces szabály: van alapja?

Ha leejtjük az ételt a földre, de elég gyorsan felkapjuk (három- öt- vagy x másodpercen belül), akkor az még fogyasztható - állítja a szabály. Hogy pontosan mennyi az annyi, az szájhagyomány útján terjed, és látni fogjuk, nem is annyira fontos. A kérdés inkább az, hogy e mindenképpen rövid idő alatt van-e esélyük a baktériumoknak úgy megtelepedni az étel felszínén, ami már fertőzést okozhat. Feltárjuk a tudományos magyarázatokat.

Az öt másodperces szabály (az egyszerűség kedvéért maradjunk ennél az értéknél), meglehetősen homályos eredetű. Jillian Clarke az Illinoisi Egyetem kutatója 2003-ban készített egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a megkérdezett amerikai férfiak 56 százaléka és a nők 70 százaléka ismeri az öt másodperces szabályt, amely azonban először csak öt évvel később került igazán a figyelem középpontjába. A Tények a tányéron (Food Detectives) című 2008-as amerikai élelmiszertudományi műsorban Ted Allen a Popular Science magazinnal együttműködésben, tudósok bevonásával az ételekkel kapcsolatos tévhiteket vizsgálta. Ezek között volt az ötperces szabály is. Arra a következtetésre jutottak, hogy a leeső élelmiszer bakteriális szennyeződésének mértéke a nedvességtartalom, a felület és a hely függvénye. 

5 sec rule

Az emberek háromnegyede hajlandó a földrehullot élelmiszerből enni. Fotó:  iStock.com

Paul Dawson élelmiszer-tudós és Brian Sheldon élelmiszer-mikrobiológus egész könyvet írt az étkezést körülvevő sajátos szokásokról és veszélyekről. Az ötperces szabály megfejtésért egészen a nagy hódító Dzsingisz-kán körüli legendák világáig visszanyúlt. Állítólag a mongol uralkodók udvarában létezett a "kán szabály", amelyet következetesen betartottak az uralkodói fogadásokon. "Ha az élelmiszer a földre esne, ott maradhat, amíg a kán engedi. A kánnak készített ételek ugyanis annyira különlegesek voltak, hogy bárki számára jó eledelnek kellett lenniük, bármi is legyen az" - írta Dawson és Sheldon. Ebből arra lehet következtetni, hogy a szabály nélkül a leeső ételdarabokra (az uralkodónak szánt ínyencségekre) afertőzésveszélyével dacolva rávetették volna magukat az udvaroncok.

Nem tudtak a veszélyről, így nem is törődtek vele 

A két kutató szerint azonban a valóságban az embereknek csak a történelem sokkal későbbi szakaszában került be az alapismereteik közé a mikroorganizmusok emberi betegségekkel való kapcsolata. Így a leesett ételek fogyasztása valószínűleg nem volt tabu azelőtt, hogy ezt az összefüggést megértettük volna. Mivel a baktériumokat nem látták, ezért úgy gondolták, hogy a látható szennyeződések eltávolítása után az étellel minden rendben lesz.

Dzsingisz kán halála után még úgy 600 évet kellett várni, mire megjelent a csíraelmélet, amely a 19. század egyik legfontosabb orvosi előrelépése volt. A kutatók megállapították, hogy az apró, láthatatlan mikroorganizmusok bizonyos betegségeket és fertőzéseket okoznak. Sőt, Louis Pasteur francia kémikus bebizonyította, hogy ugyanazon típusú mikroorganizmusok állnak mind a bor erjedése, mind a tej megsavanyodása mögött. Akkoriban - annak ellenére, hogy tudták már, a baktériumok mindenütt megtalálhatók -, továbbra is nehezen hitték el, hogy a fertőzés akár egyetlen érintéssel is átadható. És ez a szemlélet - fittyet hányva az orvostudományra és a higiénia fejlődésére - elég sokáig tartotta magát.

Az ötperces szabály azonban - ahogy ezt már jeleztük - csak meglehetősen későn jelent meg a publikus térben. A 2000-es évek előtt nem igazán találkozni az említésével. Vannak dolgok, amelyeket felkap a média, és hirtelen szétterjednek. Az online korszakban ezekre a dolgokra mondják, hogy virális, azaz terjed, mint a vírus. Vannak dolgok (például Murphy törvénye), amelyek eredete viszonylag tisztázott, míg más szállóigéké, szabályoké, városi legendáké nem az. A viralitáshoz az eredet tisztasága nem feltétel. Az emberek hajlamosak elhinni mindenféle zöldséget a chemtrailtől a Föld szívcsakrájának gyógyító erejéig. Az 5 perces szabály is az utóbbiak közé tartozik.


Az első igazán alapos tudományos próbára azonban Robyn Miranda, a Rutgers Egyetem élelmezéstudományi kutatója és munkatársai szánták el magukat 2016-ban. Az Applied and Environmental Microbiology folyóiratban megjelent tanulmányában számolt be az öt másodperces szabály érvényességét ellenőrző kutatásaikról. Mivel a tapasztalataik szerint nagyon sokan hisznek ebben a szabályban, és alkalmazzák is, kíváncsiak voltak ennek közegészségi hatásaira

Miranda négy különféle típusú étellel kísérletezett: görögdinnyével, kenyérrel, vajas kenyérrel és gumicukorral. Ezután módszeresen minden ételt ledobott a konyhában jellemző négy felületre, azaz rozsdamentes acélra, járólapra, fára és szőnyegre. Aztán ott hagyta őket kevesebb mint egy másodpercre, öt másodpercre, 30 másodpercre és öt percre, hogy az így keletkezett mintákon megmérhessék a baktériumok átvitelét. A csoport hat hónap alatt húsz alkalommal ismételte meg a kísérletet mindegyik élelmiszerrel és mindegyik felületen.

Felület, nedvesség, helyszín

A hosszabb érintkezési idő több baktérium átvitelét eredményezte, bár voltak olyan helyzetek is, amikor a transzfer azonnal megtörtént. A görögdinnye magas nedvességtartalma miatt a baktériumok könnyen átléphettek az étel felszínére, így a szennyezettség a dinnyénél volt a legmagasabb volt. Másrészt a gumicukornál mérték a legalacsonyabb értéket annak ellenére, hogy a ragadóssága miatt azt hitték, hogy sok baktériumot képes felvenni. Egy fizikai kémikussal való konzultáció alapján végül arra következtettek, hogy a gumi savasságának valamilyen elektrosztatikus kölcsönhatása tartja távol a baktériumokat. A felületek közül a szőnyeg átviteli sebessége a rozsdamentes acélhoz képest nagyon alacsony volt. Valószínűleg azért, mert az élelemiszerrel a szőnyeg szálai csak nagyon kis felületen, a hegyüknél érintkeztek.

Van némi igazság abban, hogy bizonyos baktériumoknak és vegyületeknek való kitettség hozzájárulhat az immunitásunk kiépüléséhez - állítja Dawson. De azt is tudjuk, hogy az emberek bizonyos fertőzések miatt súlyosan megbetegedhetnek, tehát nem a legjobb ötlet, hogy véletlenszerűen kitegyük magunkat a fertőzéseknek. "Ha kifejezetten az öt másodperces szabályról beszélünk, és otthon a padlóról felkapott falatot megesszük, abban valószínűleg nincsen nagy kockázat. De nem tudom, hogy van-e bármilyen haszna az immunitás szempontjából" - mondta. Azt is megjegyezte, hogy nem szokta megenni a padlóra esett ételt, de ha valamivel mégis megtenné, a görögdinnye semmiképpen sem lenne az.

Zoltai Anna, a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság osztályvezetője szerint az ételekkel, élelmiszerekkel rengeteg kórokozót vihetünk be a szervezetünkbe. A szakember szerint a földre esett ételt csak egy esetben és alapos megtisztítás után szabad elfogyasztani. Részletek! 

Anthony Hilton, a brit Aston Egyetem mikrobiológia professzora egy 2017-es előadásában kifejtette, hogy a földre esett ételt sohasem teljesen biztonságos megenni. A látható szennyeződésekkel borított élelmiszereket nem szabad elfogyasztani, de amíg azok nyilvánvalóan nem szennyezettek, a tudomány szerint azok az élelmiszerek valószínűleg nem fertőződtek káros baktériumokat a beltéri padlón töltött néhány másodperc alatt. "Ez nem azt jelenti, hogy a baktériumok nem juthatnak át a padlóról az ételre. Kutatásaink kimutatták, hogy a padló felületének természete, a padlóra esett ételek típusa és a padlón töltött idő mind befolyásolhatja az átvihető baktériumok számát" - mutatott rá a tényekre. Hogy ezek mennyire zavarják az embereket? Hilton szerint egy 2000 embert bevonó felmérésében a megkérdezettek 79 százaléka elismerte, hogy időnként fogyaszt földre esett élelmiszert.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

március 16. - március 22.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
13 300
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+17, +22 °C
Minimum:
+3, +8 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt a napos időben gyorsan melegszik a levegő, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag