Azok a "szenzáció-keresők" és diákok, akik szerint nem károsak a nem gyógyászati célból használt szerek, tökéletes alanyai a receptköteles szerek nem egészségügyi célú használatának.
Az elsőéves hallgatók szerint az alkalomszerűen használt receptköteles fájdalomcsillapítók és serkentőszerek nem egészségügyi célú használata kevésbé kockázatos, mint a kokain, ám kockázatosabb, mint a marihuána, vagy az ötnél több alkoholos ital fogyasztása minden hétvégén - derül ki a Megelőzéskutatási Társaság Prevention Science című lapjának szeptemberi kiadásából.
Ez az első vizsgálat, amely a hallgatók elképzeléseit méri fel a receptköteles fájdalomcsillapítók és serkentőszerek nem gyógyászati célú használatáról. Korábbi vizsgálatok középiskolásokról azt mutatják, hogy a tiltott szerek károsságáról alkotott nézeteik összefüggésben állnak a szerhasználattal. Az ilyen szerek használata hozzászokást okozhat, és sürgősségi ellátást igénylő, súlyos problémákhoz vezethetnek.
A szenzációt keresőknek mondható hallgatók nagyobb valószínűséggel használnak receptköteles szereket, függetlenül attól, mennyire károsnak tartják a szert.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
"Azok a hallgatók szenzációhajhászok, akik szeretik az új tapasztalatokat, akik valami újat és kicsit veszélyeset akarnak kipróbálni, mint például a legmagasabb palánkról való leugrás vagy a magas kockázatú szituációk. Sokkal nagyobb valószínűséggel használnak fájdalomcsillapítókat nem gyógyászati célra, még akkor is, ha igen károsnak tartják a szereket" - mondta Amelia Arria Ph.D, a Szerabúzus Kutatási Központ (Maryland Egyetem) munkatársa.
Arria felmérése azt is kiderítette, hogy azok a hallgatók, akik ezeket a szereket viszonylag ártalmatlannak tartották, tízszer nagyobb valószínűséggel használják is őket, azokhoz képest, akik a szereket igen károsnak ítélik meg.
"Ez a vizsgálat azt sugallja, hogy fontos lenne megtanítani a hallgatókat arra, hogy milyen potenciális károkat okozhatnak a receptköteles szerek nem gyógyászati célra való használata, és evvel csökkenne a szerhasználat a hallgatók körében. Azt is megmutatták, hogy a prevenciós szakértők számára igen nagy kihívást jelentene, ha eljuttatnák az összes típusú szer használatára magas kockázatú, szenzáció-kereső hallgatók számára is az üzenetet"- közölte Arria.
A kutatás kimutatta, hogy a szenzáció-keresés a késő tinédzser korban éri el a csúcsot, ami felveti annak lehetőségét, hogy amint a fiatalok elérik egyetemi éveiket, képessé válhatnak a megfelelő kockázatbecslésére.
Arria felmérése ezt támogatja, azon az alapon, hogy a legtöbb hallgató esetében a károsnak ítélés befolyásolta a magatartást, kivéve azokat, akikre a szenzációhajhászás magasabb szintje volt jellemző.
Korábbi bizonyítékok azt sugallják, hogy a legtöbb diák azt hiszi, biztonságos a receptköteles szerek nem gyógyászati célra való használata. Ez a felmérés nem ezt a bizonyítékot támasztja alá. Ez alapján azok a hallgatók, akiknek lehetősége volt a szerhasználatra, háromból kettő a károsság magas kockázatával hozta összefüggésbe a receptköteles fájdalomcsillapítók és serkentőszerek nem gyógyászati célú használatát.
Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a nem-használókhoz képest azok, akik receptköteles fájdalomcsillapítókat és serkentőszereket használnak nem gyógyászati célra, általában fehér bőrűek, férfiak, és anyjuknak felsőfokú végzettsége van. Általában más szereket is használnak, nagyobb valószínűséggel állnak kapcsolatban görög szervezetekkel és csökkent tanulmányi teljesítmény jellemző rájuk.
Arria kutatása 1 253 diák személyes interjúján alapult, a kérdések érintették többek közt a szerhasználatot és a szenzáció-keresést. A hallgatók ezen kívül kitöltöttek egy internetes kérdőívet az eredeti interjú után hat, majd 12 hónappal később is. A felmérés 2004 és 2006 között történt egy nagy egyetemen, olyan hallgatókkal, akik tipikus államilag támogatott intézményekbe járó diákok, rasszra, nemre és társadalomgazdasági státuszra tekintettel.
A szövetségi kormány adatai szerint országosan 175 000 sürgősségi beteg ellátása állt összefüggésben a fájdalomcsillapítók és serkentőszerek nem gyógyászati célra alkalmazásával 2005-ben. A számok nem kizárólag diákokra korlátozódnak.
Legjobban: