"Egy súlyzó olcsóbb, mint a cukorbetegség"

A héten belekezdtünk az életmódváltásba Andival, és bár még nagyon az elején vagyunk, már most is jól látszik, mennyi minden vár még ránk az elkövetkező három hónapban. Mindemellett azt hiszem, a legnagyobb akadályon máris túljutottunk.

Portálunk Életmódváltók programját követve már több mint nyolcezren köteleződtek el a változás mellett. A kezdeményezéshez bármikor lehet csatlakozni ide kattintva.

"Ezt kellett volna videóra venni" - zengett a fülembe a kollégák kacajjal vegyült, de abszolút támogató szándékú felcsattanása a szerkesztőségben, miután beletörődő közönytől átszellemülve ma reggel kivettem az utolsó két szelet csokoládét a fiókomból, hogy végleg a sorsukra hagyjam azokat a szobában. Kibicnek persze semmi sem drága, így aztán csakis azok érthetik meg e lemondás súlyát, akik már voltak hasonló helyzetben. Le szeretném ugyanis szögezni, hogy az életmódváltás egyáltalán nem sima ügy, hiszen valójában nem egyes ételektől, hanem addigi lényünk egy részétől kell maradéktalanul megválnunk, ahelyett pedig valami merőben újat implantálnunk. Hozzáteszem, maga az elhatározás könnyen jön: csupán egy gyors döntés a másodperc törtrésze alatt. Egy-két elektromos jel átfut néhány neuron között, és máris ott találjuk magunkat, ahogy elkezdjük kihúzni a hétvégi bevásárlólistából a korábban felírt dolgok felét.

A tükör, amelybe nehéz belenézni

A történet viszont nem itt kezdődik, hanem ott, amikor valamilyen okból szembe kell néznünk magunkkal, majd számot is kell vetnünk addigi dolgainkkal. Úgy gondolom, természetszerűleg mindenki egy kicsit egoistának születik, ami kőkemény gátja annak, hogy felfedezzük a gerendát a szemünkben. A következő pofon pedig már az, amikor a remény utolsó szikrái is szertefoszlanak aziránt, hogy talán nem is annyira vészes a helyzet. Maradva az én példámnál, helyezzük mindezt gyakorlati megvilágításba: könnyen írom azt a HáziPatika.com olvasóinak, hogy egészségük érdekében ezt meg azt változtassanak az életükön, ha közben a magam egy teljes mázsájával a legnagyobb nyugalomban, egyfajta homokba dugott fejű struccként tengetem a mindennapjaim. Miután ezt beláttam, már csak az következett, hogy az edzőteremben Kiss Geri rávezetésével felfedezzem, mennyire nagy is a baj a valóságban. Merthogy amikor 28 éves létemre 7 perc lépcsőzés után már 180-on pörög a pulzusom, akkor igenis baj van.

A probléma tehát adott, de nem szabad, hogy ezen a ponton megrogyjon az ember térde a félelemtől. A dolog szarkasztikus bája ugyanakkor, hogy éppen a már emlegetett egoizmus siethet a segítségünkre. Elvégre aligha titok, hogy vannak, akik nem bírják a szükségszerű változás diktálta iramot, azaz nem lesznek képesek megváltozni, ezért egy-két hét vagy hónap után zöldségek helyett ismét a csokis fánkot fogják bőszen magukba tömni. Ez gyengeség, én pedig csak nem fogok tán a gyengék közé tartozni! Ettől a gondolattól pedig máris könnyebb még száz métert futni dombnak felfelé vagy éppen dacolni a gravitációval súlyzózás közben.

Az életmódváltás egy izzadt halántékkal kezdődik
Az életmódváltás egy izzadt halántékkal kezdődik

Hiábavaló kifogások

Komoly veszélyt jelentenek a folyamat kezdetén a kétségbeesetten összekapkodott kifogások. Az egyik klasszikus mondat, ami ilyenkor elhangzik, hogy "nincs rá időm, nem fér bele a napomba". Én már csak tudom, hiszen ugyanezt hajtogattam magamban, két kézzel kapaszkodva a tudatba, hogy vidékről bejáró munkavállalóként ideális esetben is napi 12 órát vagyok távol az otthonomtól. De aztán kaptam egy otthoni edzéstervet Geritől, kipróbáltam a gyakorlatokat, és máris összeállt a fejemben, hova tudom majd beilleszteni a szabadidőmbe a heti két alkalmat. A következő fogódzkodó, amelyet igyekszik megragadni a változás szele miatt rémülten tiltakozó elme, hogy sokba fog kerülni a mozgáshoz szükséges kellékek beszerzése. Ezzel együtt azt mondom, egy kisebb súlyzókészlet és egy futócipő ára messze elmarad attól, amit egy-két évtizeddel később a 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás kezelésére kellene költeni.

Külön ki kell térnem a szégyenre is, mert arról senki sem szokott beszélni. Akár bevalljuk, akár nem, mindenkinek ott motoszkál a fejében, hogy vajon mit gondolnak róla mások. Az ember társas lény, így ilyen szempontból ez merőben természetes jelenség, ahogy az is, ha félünk, hogy elesettnek, kevesebbnek tűnünk majd mások szemében, ha beismerjük gyengeségeinket. A valóság azonban az, hogy mindez sokkal jobban érdekel minket, mint a környezetünkben élőket. Az elhízás amúgy is szembetűnő dolog, kár megpróbálni eltitkolni, amennyiben pedig bátran kiállunk a fogyókúra jelentette kihívásokkal szemben, akkor lépésünk kifejezetten erőt és magabiztosságot sugároz. Nincs tehát mit szégyellni azon, ha jobbá akarunk válni.


Még nagyon az életmódváltás elején vagyok, de bevallom, a kezdeti ijedtséget máris felváltotta bennem a várakozással teli izgalom. Az ismeretlentől fél az ember, amint azonban elkezd körvonalazódni, hogy mi is vár rá pontosan, már csak a megvalósításra kezd koncentrálni. A rendszeres testmozgás kifejezés félelmetesen hangzik, menet közben viszont még négyszer tíz felülés sem jelent leküzdhetetlen akadályt. Félhetünk a diétától is, de amint a dietetikus elmagyarázza, hogy kiegyensúlyozott adagolás mellett sem a sertéshúsról, sem a burgonyáról nem kell lemondanunk, mindjárt kedvesebb hellyé válik a világ. Nekikezdeni nehéz, csinálni viszont már csak egy megoldandó feladat.

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+11, +16 °C
Minimum:
+3, +8 °C

Hazánkban kedden délelőtt túlnyomóan gyengén felhős lesz az ég, az északi területeken helyenként megnövekedhet a felhőzet, egy-egy futózápor kialakulhat.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag