Felnőttkori fertőző betegségek : Fekete himlő
Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
Fekete himlő tünetei és kezelése
Mi a fekete himlő?
A fekete himlő egy olyan vírus okozta fertőző betegség, amely elsődlegesen hólyagos bőrkiütéseket okoz, súlyosabb formája azonban nagy arányban halálos. A betegség a bárányhimlőhöz hasonló, de annál súlyosabb lefolyású. Vírusa valószínűleg Ázsiából származik, ma már a természetben nem fordul elő. Annak idején fiatalakat és időseket, férfiakat és nőket egyaránt megbetegített, minden fogékony ember elkapta. A világot az Egészségügyi Világszervezet 1980-ban nyilvánította himlőmentessé.
A fekete himlő előfordulása
A betegség első dokumentált előfordulása Krisztus előtt 1500-ra tehető, már a szanszkrit irodalomban említést tesznek ilyen esetekről. Tudjuk azt is, hogy V. Ramszesz fáraónak is himlős megbetegedése volt: a Krisztus előtti 12. századból származó múmián találtak erre utaló elváltozásokat, illetve írott forrásokból is következtetni lehet erre. Azt ugyanakkor tudni kell, hogy régebben a betegségeket még összekeverték egymással, lehet, hogy volt olyan járványos kór, amely nem fekete himlő volt, hanem más ragályos betegség.
Az mindenesetre biztosan tudható, hogy a betegség még a 20. században is évi kétmillió halálesetet okozott, nagyon elterjedt volt, különösen Afrikában, Délkelet-Ázsiában és Brazíliában. Noha az ellene való védekezés módja ismert volt - létezett ellene vakcina -, sok helyen nem alkalmazták. Ezen az változtatott, hogy az Egészségügyi Világszervezet az 1960-as években kampányba kezdett, annak segítségével pedig viszonylag gyorsan, 10 év alatt sikerült felszámolni a betegséget. Az utolsó érintettet, illetve természetes fertőzést 1977-ben dokumentálták Szomáliában, a világot pedig 1980-ban nyilvánították himlőmentesnek.
Ez főképp a már régóta ismert, időközben továbbfejlesztett védőoltásnak köszönhető, illetve annak a megelőző tevékenységnek, amelyet a járványügyi szakemberek végeztek abban az időben. A fekete himlő ellen már nem oltanak. A természetben előforduló betegség megszűnte után csak arra volt precedens, hogy laboratóriumi baleset miatt fertőződtek meg ott dolgozók.
A fekete himlő okai
A fekete himlő kiváltó oka a Poxvirus variolae vírus, amely a bárányhimlőhöz hasonlóan cseppfertőzéssel terjed. A vírus a hólyagos elváltozásokban, az úgynevezett pörkökben is jelen van, így a betegség kontakt módon, tárgyak közvetítésével is terjedhet. A fertőzés emiatt lehetett nagyon ragályos és elterjedt. Az Ázsiából származó vírusnak több változata is létezik, illetve létezett, nem mindegyik okozott azonos súlyosságú betegséget.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+13 °C
Minimum:
+3 °C
Délelőtt nagyrészt erősen vagy közepesen felhős idő várható, majd délutánra egyre nagyobb területen szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Az ország délnyugati és középső harmadán zártabb maradhat a felhőtakaró, ott valószínű a legkevesebb napsütés. Elszórtan - főként hazánk északnyugati kétharmadán - valószínű kisebb eső, zápor, néhol zivatar sem kizárt. A Dunántúlon az északnyugati, az északkeleti megyékben a délnyugati szél megélénkül, helyenként - záporok, zivatarok nyomán is - megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 17 fok között alakul. Az orvosmeteorológia terén kettősfronti hatásra kell készülni.