Hírlevelek
Regisztráció
Csontritkulás felmérés
Minőségi vérkép

Vizsgálatok

Minőségi vérkép

Egyéb megnevezés: kvalitatív vérkép

Szerző:   |  Lektor: Dr. Kökény Zoltán

Célja

A vérben lévő alakos elemek közül a különböző fehérvérsejt típusok relatív számát adja meg. Ebből a szervezetben lévő gyulladásos folyamatokra, a fertőzés heveny vagy idült voltára, valamint arra lehet következtetni, hogy azt vírus vagy baktérium, netán élősködő okozza-e. A vérképzőszervekből kiinduló daganatos betegségek (leukémia, limfóma) is kiderülhetnek belőle. Általában szerepel a laboratóriumi rutinvizsgálatok közt.

Leírás

A vizsgálathoz vérvételre van szükség. Ehhez a pácienst leültetik egy székre, a kart szabaddá kell tenni. A felkart egy gumiszalaggal elszorítják, ettől a gyűjtőerekben (vénákban) megszűnik a véráramlás, azok megtelnek vérrel, faluk kitágul, könnyebben szúrhatók. Arra is kérhetik az embert, hogy többször egymás után szorítsa ökölbe a kezét. Ezáltal több vér áramlik a karjába, a vénái jobban telítődnek. Általában a könyökhajlatban vagy a kézháton futó gyűjtőerek egyikét szúrják meg. A szúrás helyén lévő bőrfelületet lefertőtlenítik. Egyszer-használatos steril tűt vezetnek a vénába, és fecskendővel vagy speciális, zárt rendszerű, vákuumos vérvételi csővel leszívják a kellő mennyiségű vért. Ezt követően megkérik, hogy nyissa ki lassan az öklét, felengedik a felkarjára felhelyezett gumiszalagot, és a tűt kihúzzák a vénából. A szúrás helyét leragasztják, és arra kérik, hogy pár percig nyomja a kötést a szúrás helyére, hogy mielőbb megszűnjön a vérzés.

A levett vért a laboratóriumban automata készülék vizsgálja.

A klasszikus módszer szerint azonban a vérből egy cseppet tárgylemezre cseppentenek, azon kikenik, majd a kenetet megfestik. A tárgylemezt mikroszkóp alatt vizsgálják.

Jól láthatók a vér alakos elemei, a vörösvértestek, a különböző fehérvérsejtek és a vérlemezkék.

A fehérvérsejtek a sejtmagjuk mérete, alakja, valamint a sejtplazmájukban lévő szemcsék, és az azokban található, a kémhatásuktól függően különböző színnel festődő anyagok alapján jól megkülönböztethetők egymástól.

A vizsgálat során meghatározzák a különböző fehérvérsejt-típusok egymáshoz viszonyított százalékos arányát.

A fehérvérsejtek alapvető fajtái a granulociták, melyeknek a plazmájában különböző anyagokat tartalmazó szemcsék (granulumok) láthatók, a limfociták vagy nyiroksejtek, valamint a monociták vagy makrofágok (nagy falósejtek).

A granulocitákat a szemcsék festődése alapján nevezik neutrofil, eozinofil és bazofil sejteknek.

A fehérvérsejtek arányának megváltozása mellett a vörösvértestek alakjából, nagyságából, jellegéből bizonyos vérszegénység (anémia) típusokra is fény derülhet.

Előkészítés

Nem szükséges.

Figyelem!

Ha valaki vérzékenységben szenved, vagy véralvadásgátló gyógyszert szed (pl. Syncumar), a vérvétel előtt feltétlenül közölje ezt orvosával. Ilyenkor a szokottnál erősebb, hosszabb ideig tartó vérzés léphet fel. A vérvételt követően perceken át türelmesen nyomnia kell a gézt vagy papírvattát a szúrás helyére, így kisebb a bőralatti bevérzés kialakulásának esélye.

Jó, ha tudja

A vérkép nagyon gyorsan képes változni, órák, napok alatt jelentős eltérés észlelhető benne.

Az automatával készült vérképnél több információt adhat az orvos által vizsgált kenet, de erre nincs feltétlenül szükség minden esetben. A mikroszkóp alatt történő számolásnál általában 50-100 fehérvérsejtet számolnak össze, így kapják meg a százalékos értéket.

Veszélye

Vérzés, véraláfutás, gyulladás kialakulása a szúrás helyén.

Szédülés vagy ájulás a vérvételt követően.

Fájdalom

A vérvételhez szükséges tűszúrás az egyéb tűszúrásokhoz hasonló fájdalommal jár.

Lelet

Fertőzésekben nő a fehérvérsejt-szám, és a vérkép általában "balra tolódik". Ez azt jelenti, hogy a gyulladásos reakcióra adott válaszként fiatalabb, éretlen fehérvérsejtek jelennek meg a vérben. A magas fehérvérsejt-szám (a leleten általában fvs. vagy WBC - white blood cell - angol rövidítés jelöli) leukémia jele is lehet.

A normálértékek általában a következők:
Neutrofil granulocita: 40%-60%
Limfocia: 20%-40%
Monocita: 2%-8%
Eozinofil granulocita: 1%-4%
Bazofil granulocita: 0,1%-1,5%

A neutrofil ganulociták számának emelkedése elsősorban heveny fertőzésre, gyulladásra, esetleg leukémiára utal.
A neutrofil ganulociták számának csökkenése leginkább daganatos betegek kemoterápiája, sugárkezelése kapcsán vagy bizonyos vérképzőszervi betegségben (ún. aplasztikus anémia) észlelhető. A limfociták száma vírusfertőzésekben, limfocitás leukémiákban, mielóma multiplexben emelkedik.

A limfociták számának csökkenése leginkább daganatos betegek kemoterápiája, sugárkezelése kapcsán és HIV fertőzésben (az AIDS vírusa) észlelhető.

A monociták száma vírusfertőzésekben (pl. mononukleózis infekcióza) és krónikus gyulladásban nő.

Az eozinofil granulociták számának emelkedése parazitafertőzésre (pl. bélférgesség), allergiára és bizonyos vérképzőszervi daganatos betegségekre utalhat.

A bazofil granulociták számának csökkenése heveny allergiás reakciót jelezhet.

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag