Hírlevelek
Regisztráció
Csontritkulás felmérés

Vizsgálatok

Érfestés

Egyéb megnevezés: Angiográfia

Szerző: Dr. Szabó Noémi - radiológus  |  Lektor: Dr. Kökény Zoltán

Célja

A főverőér és a hasi nagyerek, a végtagok verőerei, valamint a koszorúerek érfestéssel ábrázolhatóak. Láthatóvá válik a különböző érszakaszok szűkülete, elzáródása, kóros tágulata vagy kóros összeköttetése más erekkel. Tervezett érműtétek előtt elengedhetetlen vizsgálat.

Leírás

Azok a szervek, melyeken a röntgensugár akadálytalanul halad át, mint például az ereken, nem adnak röntgenárnyékot. Ha ezeket a szerveket röntgennel akarjuk vizsgálni, akkor valamilyen módon meg kell tölteni őket röntgenárnyékot adó, sugárfogó anyaggal. Ezek az anyagok a kontrasztanyagok. Az angiográfia során az artériákba fecskendezett, jódtartalmú kontrasztanyag jó röntgenárnyékot ad.

Mivel a véráramlás a kontrasztanyagot az erekből gyorsan kimossa, ezért azt közvetlenül a vizsgálandó érterületre kell bejuttatni, ami katéterek segítségével érhető el.

A katétert általában a lágyék területén a comb nagy verőerébe vezetik be. Innen a katéter vége feltolható a hasi fő ütőérbe, majd tovább, annak mellkasi szakaszába, innen a szív koszorúereibe vagy a nyaki verőerekbe. A vizsgálni kívánt érszakasz kezdeténél az orvos megállítja a katétert, és befecskendezi a kontrasztanyagot. A kirajzolódó képet átvilágító alatt látja az orvos, ill. digitális képarchiválás segítségével a képsorok visszanézhetőek.

Kevésbé modern berendezéseknél sorozatban hagyományos röntgenfelvételek készülnek, így követik a kontrasztanyag haladását az érben.

A vizsgálat alatt a páciens hanyatt fekszik, a katéter bevezetésénél, a combhajlatban helyi érzéstelenítő injekciót kap.

Ritkább esetekben a katétert a kar nagyobb artériáján vezetik be. Még ritkábban a kontrasztanyagot közvetlenül a hasi ütőérbe fecskendezik. Ekkor a vizsgálat hason fekvő helyzetben történik, a hát felöl szúrják be a tűt, természetesen érzéstelenítés mellett. Ezzel az eljárással csak a főverőér és az alsó végtagok artériái vizsgálhatóak.

Vizsgálat közben időnként megkérhetik a vizsgált személyt, hogy ne lélegezzen.

A vizsgálat végeztével a katétert kihúzzák, a szúrás helyére erős nyomókötést tesznek, amit általában 24 órán át ott is tartanak.

A vizsgálat végeztével néhány órán át fekve kell maradni.

Előkészítés

Az érfestés általában kórházi keretek közt történik, rendszerint a vizsgálat reggelén be kell feküdni. A szükséges előkészítés minden helyen más és más, ezt érdemes az adott osztályon előre érdeklődni a részletekről.

Rendszerint bizonyos laborvizsgálatokat (pl. vércsoport-, vérkép-, vérzés-, alvadási idő, protrombinszint-vizsgálatot, stb.) kérnek az angiográfia elvégzése előtt.

A vizsgálatot célszerű éhgyomorra végezni. Egyrészt azért, mert a kontrasztanyag hányingert okozhat, másrészt azért, mert bizonyos ritka szövődmények azonnali műtéti beavatkozást tehetnek szükségessé.

A rendszeresen szedett gyógyszereket általában be lehet venni, az inzulinos beteg cukros infúziót kap vagy ehet.

Jó, ha tudja

Ez az eljárás nem csak vizsgálatra, hanem kezelésre, gyógyításra is alkalmas. A vizsgálat során ábrázolódó szűkületbe tágítható katéterrel ún. sztentet vezethetnek be, a szűkületet kitágítják, majd a katétert kihúzzák. A sztent olyan cső formájú fémháló, amely segít tágan tartani azt a szűkült érszakaszt, ahová behelyezték.

Gyógyszerallergia (pl. a helyi érzéstelenítőkre), kontrasztanyag- vagy jódérzékenység esetén, vagy ha a beteg véralvadás-csökkentő gyógyszereket (pl. Syncumar, Astrix, stb.) szed, a vizsgálat előtt feltétlenül jelezni kell a kezelőorvosnak.

Veszélye

Bár a vizsgálattal járó sugárterhelés alacsony, és az allergiás reakció is viszonylag ritka, mégis csak akkor végzik el, ha az általa nyert információ feltétlenül szükséges a kezeléshez, esetleg megváltoztatja az alkalmazott terápiát.

Az allergiás reakció rendszerint ritka és enyhe, - bőrpír, csalánkiütés, bőrviszketés jelentkezhet, - de a kontrasztanyag-allergia egyéb gyógyszer- és vegyszerallergiákhoz hasonlóan súlyos, akár életveszélyes szövődményekhez, ún. anafilaxiás sokk kialakulásához is vezethet.

A katéter vezetése, a szűkült érszakasz tágítása, a sztent behelyezése közben az érfal sérülhet, megrepedhet, súlyos vérzés indulhat. Ilyenkor azonnali műtét válhat szükségessé.

A magzat fokozottan érzékeny a röntgensugárra.

Fájdalom

A vizsgálat inkább kellemetlen, mint fájdalmas. A helyi érzéstelenítő injekció beadása - más tűszúráshoz hasonló - fájdalommal jár. A rossz keringésű végtagokban azonban jelentkezhet fájdalom a kontrasztanyag befecskendezése után.

A kontrasztanyag befecskendezésekor azon a területen, ahol az anyag áthalad, az ereken, forróságot érezhet a páciens.

Kísérheti még émelygés, hányinger, fémes szájíz.

Lelet

A leletben leírják a vizsgált érterület lefutását, helyzetét, a látható szűkületek vagy elzáródások helyét, megadják a szűkületek mértékét. A leletező orvos nyilatkozik arról, hogy a szűkült vagy elzáródott ér ellátási területének keringése más erek felől biztosított-e.

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag