Allergia, asztma
Szinte mindennap halljuk és magunk is használjuk ezeket a fogalmakat. Nem csoda, hisz a betegek számának növekedése magával hozta azt a jelenséget, hogy ezek a szavak az orvosi szakzsargonból mindennapi szótárunk részévé váltak. De mennyire tudatosan használjuk ezeket a fogalmakat, tisztában vagyunk-e pontos jelentésükkel?
Mindennapi orvosi tevékenységem során úgy érzékelem, hogy még a tünetes betegek nagy része sincs tisztában e szavak hátterével.
Allergia
Minden ember folyamatos kölcsönhatásban él környezetével. Az egészséges emberek minden konfliktus nélkül együtt élnek környezetük adottságaival, vagy sokszor kellemes ingerekként élik meg azokat. Gondoljunk csak egy virágos nyári rét illatorgiájára, egy kellemes parfümillatra. Az allergiás egyén ezekre a környezeti ingerekre (vagy ezek egy részére) fokozott válaszkészséggel reagál. Lényegében egy külső idegen anyaggal szembeni felfokozott védekezőkészség az, amit az egyén már betegségként érzékel. Önmagában az a kijelentés, hogy "allergiás vagyok" nem sok információt hordoz. Az allergiás hajlam mindig valamilyen környezeti tényezőre pl. virágporra, atkára, állati szőrre irányul. Tehát akkor jelentkeznek tünetek, amikor az allergiás beteg azzal az anyaggal találkozik amire túlérzékeny. Ez természetesen magában rejti azt a gondolatot is, hogy az allergiás egyén sokszor lehet tünetmentes állapotban. Fontos jellemzője az allergiás betegségnek az is, hogy melyik szervben okoz tüneteket. Eszerint allergiás nátháról, allergiás kötőhártya -gyulladásról, allergiás csalánkiütésről, allergiás asztmáról stb . beszélünk.
Asthma
Az asztma (asthma) orvosi meghatározás szerint a légutak idült, immunológiai mechanizmuson alapuló gyulladása. Számos tényező vezethet asztma kialakulásához. Az allergének csak részben tehetők ezért felelőssé. Lényegében felfoghatjuk civilizációs betegségként is, hiszen sok olyan tényező tehető felelőssé kialakulásáért, mely az urbanizáció hozadéka. A soktényezős, részben örökletes betegség kórtani háttere azonban minden esetben ugyanaz: a légutak nyálkahártyájának vizenyője, a légúti simaizmok fokozott tónusa, görcsös állapota, valamint a gyulladásos sejtek fokozott megjelenése a légutakban.
A már kialakult asztmára számos környezeti inger (pl. gőzök, gázok belégzése, illatanyagok, légúti vírus fertőzések), vagy belső tényező (pl. lélektani hatások, akár egy jóízű nevetés, vagy ijedt lelkiállapot), fokozott fizikai terhelés van kifejezetten rossz hatással.
Az asztmás beteg nem mindig fullad. Jellemző rá a jó, tünetmentes, illetve kisebb-nagyobb nehézlégzéses periódusok váltakozása. Azonban az asztmás beteg tünetmentes állapotban is asztmás beteg!!
Allergiás asztma:
A fent leírtakból már érzékelhető volt, hogy nem minden allergiás egyén asztmás, valamint nem minden asztmás beteg allergiás. Kb. 50-50 % az asztma kóroki megoszlása, ha azt vizsgáljuk, hogy hátterében allergia áll-e (gyakori a poratka-ürülék, virágpor, állati szőrök, penészek, toll stb.) vagy egyéb belső, még nem teljesen felderített mechanizmusok váltják-e ki a fent említett légúti gyulladást.
Asztma és allergia lényegében ott találkozik, hogy az asztmák egy részében tényleges kóroki tényezőként az allergén a felelős. Másrészt sok esetben az úgymond - csak szénanáthás - (allergiás) egyén, az idő múlásával egyszer csak asztmás tüneteket fog produkálni. Ennek az az oka, hogy nemcsak az orrnyálkahártyán jelennek meg az allergiás gyulladás jelei, hanem a mélyebb légutakban is. Ilyenkor azonban tünetként már asztmát is érzékelünk a nátha mellett.
Mi a lényege a gyakorlatban a fenti fogalmak pontos értelmezésének?
Allergia és asztma -mindkét állapot egy-egy igen nagy változékonyságot mutató, tüneteiben színes tükre a szervezet aktuális reakciókészségének. Változékonyságában és tüneti sokszínűségében rejlik azonban annak a kulcsa is, hogy a folyamatokat ismerve bizonyos mértékig magunk is képesek vagyunk befolyásolni ezen állapotok kimenetelét. Tudnunk kell, hogy betegségünk melyik, vagy milyen stádiumban van. Melyek azok a befolyásoló tényezők, melyeket kerülnünk kell, vagy éppen hasznosságuknál fogva saját javunkra fordíthatunk.
Az asztma (asthma) orvosi meghatározás szerint a légutak idült, immunológiai mechanizmuson alapuló gyulladása. Számos tényező vezethet asztma kialakulásához. Az allergének csak részben tehetők ezért felelőssé. Lényegében felfoghatjuk civilizációs betegségként is, hiszen sok olyan tényező tehető felelőssé kialakulásáért, mely az urbanizáció hozadéka. A soktényezős, részben örökletes betegség kórtani háttere azonban minden esetben ugyanaz: a légutak nyálkahártyájának vizenyője, a légúti simaizmok fokozott tónusa, görcsös állapota, valamint a gyulladásos sejtek fokozott megjelenése a légutakban.
A már kialakult asztmára számos környezeti inger (pl. gőzök, gázok belégzése, illatanyagok, légúti vírus fertőzések), vagy belső tényező (pl. lélektani hatások, akár egy jóízű nevetés, vagy ijedt lelkiállapot), fokozott fizikai terhelés van kifejezetten rossz hatással.
Az asztmás beteg nem mindig fullad. Jellemző rá a jó, tünetmentes, illetve kisebb-nagyobb nehézlégzéses periódusok váltakozása. Azonban az asztmás beteg tünetmentes állapotban is asztmás beteg!!
Cikkek csatorna