 |
 | | Porcátültetéssel gyógyítanak, porcot növesztenek | | Porcsejtek beültetése az ízületbe, új porcfelület kialakulásához vezet a csontok érintkező
Porcsejtek beültetése az ízületbe, új porcfelület kialakulásához vezet a csontok érintkező felszínén.
Az Ironman-győztes triatlonos, Gregg Szilágyi valószínűleg sosem számított arra a veszélyre, mely végül megsemmisítette a térdét, atlétikai pályafutásának végét jelentve: egy rohanó pudlira.
Az ütközés miatt, a negyvenhat éves Szilágyit térdműtétnek kellett alávetni. A baleset, a műtét és a triatlonedzésekkel eltöltött hosszú évek miatt, Szilágyi bal térdízületében gyakorlatilag nem maradt porc, ez pedig fájdalmas ízületi gyulladást és a mozgásképességének korlátozását okozta.
Szilágyi orvosa térdprotézis behelyezését javasolta, mely azonban megfosztotta volna az atletizálás képességétől valamint korlátozta volna serdülőkorú gyermekei társaságában végzett gyalogtúrák kivitelezésében és a síelésben is. Egy deerfieldi rezidens azonban a porcátültetést javasolta, melynek segítségével Szilágyi jó eséllyel megőrizheti aktív életmódját.
Amennyiben alkalmasnak találják rá, Szilágyi úgynevezett allograft meniszkusz átültetésben fog részesülni, mely képes lesz porcszövetet (az ízületi felszíneket és egyenetlenségeket borító sima felszínű anyag) biztosítani a bal térde számára. A műtétet Dr. Brian Cole, a Chicago Bulls csapatorvosa fogja végezni, aki a porcműtétek szakértőjének számít.
Cole már tizenkét éve végez hasonló műtéteket. Jelenleg évente akár kétszáz ilyen műtétet kivitelez, pótolva a porcfelszíneket térdekben, könyökökben, csípőkben, vállakban és bokákban.
Bár az eljárás néhány formája már évtizedek óta létezik, a beültetendő porcszövet tartósítására és a beültetés módjára vonatkozó újításoknak hála, a porcátültetés egyre általánosabb megoldásnak számít a krónikus ízületi fájdalmaktól szenvedő páciensek körében, akik vagy túl fiatalok vagy egyszerűen nem akarnak ízületi implantátumot.
"Bár ez nem rák, így nem fog megölni sem, de egy olyan ember számára, aki aktív élethez szokott, ennek elvesztése komoly érzelmi megterhelést jelenthet" - mondta Cole.
A negyvenkét éves John Golden esete hasonló. Egyetemi évei alatt, még 1980-ban, miután katasztrofális térdsérülést szenvedett összesen huszonhárom térdműtéten esett át a következő húsz évben, ebből tizenhármat a sérült jobb térdén, tízet pedig a bal térdén végeztek el amelyet a sérült térdét kímélendő túlerőltetett.
Mivel ezen műtétek végső soron hatástalannak bizonyultak Golden fájdalmának enyhítésében, orvosa mesterséges ízület beültetését javasolta. "Gyakorlatilag elküldött, hogy vegyek egy földszintes házat, mert valószínűleg képtelen leszek lépcsőzni" - mondta Golden.
De miután Golden dupla porcszövet átültetésben részesült Cole doktortól 2005 májusában és visszaszerezte mozgóképességét, nem csak néhány lépcső megmászására vált képessé. Március végén kétévnyi edzés után Golden nekivágott egy hetven napos túrának, melynek célja a Mount Everest megmászása volt.
A meniszkusz (a térdízületben található ék keresztmetszetű, C alakú porc) és az ízületi porc, mintegy kipárnázzák a combcsont és a lábszárcsont ízületi felszínét a térdben. Bármelyik porc sérülése, akár baleset, helyreállító műtét vagy természetes kopás miatt fájdalmas ízületi gyulladást eredményez.
Egy porcátültetés során egy nemrég elhunyt személy porcszövetéből vesznek ki egy darabot, hasonlóan egy szervátültetéshez. Ezután a porc darabot műtétileg behelyezik egy olyan személy ízületébe, akinek ízületi porca valamely oknál fogva sérült, hiányos. A beültetett porc képes új porcszövet kialakítására, mely a környező csontokat befedi.
Ellentétben a szervátültetésekkel, a porcátültetés esetében a szövet kilökődésének veszélye nem jelentős, állítja Cole. Bizonyos okok miatt, melyeket még jelenleg is kutatnak az implantátumok 75-80 százaléka marad csak meg a gazdaszervezetben, mely elég jó aránynak számít, ez azonban Cole szerint nem elégséges.
Ezért Cole és még mások is alternatív eljárásokkal kísérleteznek. Ezek közül az egyik, korlátozott felhasználásban már létezik, nevesül, mikor a beteg saját testéből vesznek porcsejteket, majd ezen sejtekből laboratóriumi körülmények közt tenyészetet készítenek, mielőtt azt beültetik a sérül ízületbe.
Alkalmasint az őssejteket is fel lehetne használni a sérült porc újranövesztéséhez, de Cole elmondása szerint ez a technológia még nem áll készen a mindennapi orvosi használatra. Cole célja elérni, hogy a szervezet végső soron saját magát gyógyítva végezze el a munkát.
Animáció: HáziPatika.com | | forrás: Medipress | 2009. 04. 14. 11:10:01 | |  | | |
| | Három tévedés az emberi őssejtekkel kapcsolatban | | Múlt héten Obama elnök feloldotta az őssejtkísérletek elleni tiltást és felkérte a Nemzeti
Múlt héten Obama elnök feloldotta az őssejtkísérletek elleni tiltást és felkérte a Nemzeti Egészségügyi Intézetet, hogy 120 napon belül készítse el a finanszírozási tervét. Habár az őssejtkutatások igen ígéretes jövőt vetítenek előre, egy sor téveszme vet rájuk árnyékot. Az alábbiakban ezek közül háromról olvashatnak.
1. Többé nincs szükség embrionális őssejtekre
Hibás feltevés. 2007-ben a japán Kyoto Egyetemről Shinya Yamanaka áttörést jelentett be, mely szerint a felnőttek bőréből származó őssejteket vissza lehet állítani embrionális állapotba, és így visszanyeri azt a képességét, hogy bármilyen más emberi szerv legyen belőle, mint például szív, hasnyálmirigy, csigolya vagy idegsejt. Bár kétségtelen az előnye, a kutatás maga is még gyerekcipőben jár, sok-sok év kell még a gyakorlati alkalmazhatóságig. Az úgynevezett iPS sejtekkel való munka kiegészítő az embrionális őssejtkutatásokat, de nem helyettesíti azt. Az iPS sejtek nagyobb tendenciát mutatnak a rákos elfajulásra. Szükség van a valódi embrionális őssejtekre is, hogy rájöjjünk, mi hiányzik az iPS sejtekből. Sokan brilliánsnak tartják Yamanaka eljárását, de attól tartanak, hogy a felnőtt sejtek négygénes manipulációja túlságosan leegyszerűsített. Az iPS sejtek kutatása különösen izgalmas, mivel lehetőségeket tár fel arra, hogy valakinek a saját sejtjeiből állítsanak elő például hasnyálmirigyet a cukorbetegség kezelésére, míg az embrionális őssejtek idegen DNS-t juttatnának a testbe.
2. A gyógymód már szinte a kezünkben van
Nem igaz. Az őssejtkutatás körül rengeteg az oktalan felhajtás. Ne feledjük, mi történt a génterápia esetén, mely során géneket ültettek az emberi sejtekbe az összes betegség kezelésére. Az első eljárás óta eltelt két évtized, de a technológia még mindig kísérleti stádiumban tart és nagyon problematikus. Az őssejtkutatásra is hasonló jövő vár.
3. Obamával új időszámítás kezdődött az őssejtkutatásban
Valószínűtlen. Az új szabály feloldotta a tilalmakat, a kutatók most már bármilyen létrehozott embrionális őssejtet tanulmányozhatnak. Korábban a magán és közpénzekből dolgozó őssejtkutatóknak szigorú feljegyzést kellett vezetniük a felhasznált összegekről, még azt is, hogy melyik mikroszkóppal melyik sejtet vizsgálták. Ennek mostantól vége. A Dickey-Wicker Kiegészítés azonban még mindig irányadó, mely azt jelenti, hogy az államilag támogatott kutatások nem hozhatnak létre újabb embrionális őssejt-láncolatokat. Csak azokat használhatják fel, melyeket magánpénzből alkottak meg, amiben éppenséggel nem dúskálnak. Néhány tudós amiatt is aggódik továbbá, hogy a válság miatt a legfontosabb privát források kiapadnak, és nem érzik biztonságban azt, hogy az állami támogatás a helyére kerül. Az őssejtek körüli felhajtás központi kérdésköre az emberi élet definiálására összpontosít, mely sokak szerint már akkor kezdődik, mikor a spermium találkozik a petesejttel. A jövőben lesz még néhány vita abból, ha egy petesejtbe két spermiumból vagy petéből származó DNS-t ültetnek be. Vagy ha emberi csecsemőket nem emberi lények hordanak majd ki. Akkor rájövünk majd, hogy a természetet csak folyamatában lehet szemlélni. | | forrás: Medipress | 2009. 03. 23. 11:10:01 | | | | |
| | Cukorbetegeken segíthet egy gén! | | A neurogenin3 nevezetű gén az I-es típusú cukorbeteg egerek májába beadva aktiválta a felnőtt
A neurogenin3 nevezetű gén az I-es típusú cukorbeteg egerek májába beadva aktiválta a felnőtt őssejteket és állandó inzulintermelést tartott fenn. Egy héttel a gén bevitele után a rágcsálók vércukorszintje a normálisra esett vissza és életük végéig így maradt - állítják a houstoni Baylor College kutatói.
A gén kétlépcsős választ vált ki: először bejut az érett májsejtekbe és kis mennyiségű inzulin termelésére készteti őket, ezzel a vércukorszint visszaáll a normálisra. "Ez egy átmeneti hatás. A májsejtek körülbelül hat hét után elvesztik inzulintermelő képességüket" - magyarázta Dr. Vijay Yechoor endokrinológus docens, a tanulmány vezető szerzője.
A nagyobb mennyiségű inzulint termelő sejtek később jelennek meg a portális vénák körül, amelyek a belekből és a hasi szervekből szállítják a májba a vért.
Ezek az új sejtek nagyon hasonlítanak a hasnyálmirigy szigetsejtjeire, amelyek normál esetben az inzulint termelik, ám ezek a portális vénák körül megtalálható felnőtt típusú őssejtekből származnak. Ezek az őssejtek egy esetleges májsérülés esetén tartalékként működnek. Ha károsodik a máj, az őssejtek érett májsejteket vagy epeúti sejteket hoznak létre. Azonban a neurogenin3 megváltoztatja a programjukat és inzulintermelő béta-sejtekké alakítja őket.
Bár az eredmények nagyon fontosak, még rengeteg további kutatásra van szükség, mire hasonló eredményeket láthatunk emberekben - mondta Yechoor és csapata.
Animáció: HáziPatika.com | | forrás: Medipress | 2009. 03. 20. 10:10:01 | | | | |
| | Ausztrália megváltoztatja a hozzáállását abortuszügyben | | Ausztrália feloldotta az abortuszt ajánló családtervezési programok tengerentúli segélyezésére
Ausztrália feloldotta az abortuszt ajánló családtervezési programok tengerentúli segélyezésére vonatkozó, sokak által bírált tilalmat - jelentette be Stephen Smith külügyminiszter.
Az ausztrál intézkedést megelőzően Barack Obama amerikai elnök visszavonta elődjének tilalmát az amerikai konzervatívok vörös posztójának számító embrionális őssejtkutatás szövetségi finanszírozására.
"Úgy döntöttem, hogy megváltoztatom az Ausztrália tengerentúli fejlesztési segélyprogramjaira vonatkozó családtervezési irányelveket. Bonyolult kérdés, és a kormány tudja, hogy erős álláspontok ütköznek mindkét oldalon" - írta az ausztrál miniszter közleményében.
Smith a segélyezési intézkedések irányelveinek felülvizsgálatát követően adta ki közleményét, mondván, hogy úgy határozott, engedélyezi a segélyezési pénz felhasználását terhesség-megszakításra, mivel ez a tengerentúlon a nőknek ugyanolyan jogokat biztosít, mint az ausztráloknak. Emellett azonban azt is hozzátette, hogy "a családtervezési szolgálat és tanácsadás segítségével az abortusz elkerülése továbbra is az Ausztrália által finanszírozott tevékenységek középpontjában marad." Az ausztrál és a nemzetközi civil szervezetek azonban a jövőben saját filozófiájuk és politikájuk alapján választhatnak a szolgáltatások közül.
Az 1996-ban az előző konzervatív kormány által kiszabott tilalom feloldása viszont ellentmond az elhivatott keresztény hírében álló jelenlegi miniszterelnök, Kevin Rudd személyes meggyőződésének. A balközép Rudd közölte, "megalapozott konzervatív véleményen" van a kérdésben, és nem támogatja a változtatást. Ennek ellenére elismerte, hogy a kormányon lévő Munkáspárt parlamenti képviselőinek körében a többség támogatja a tilalom feloldását, és üdvözölte a kollégái által folytatott "érett" vitát.
A politikai irány változása a hasonló Egyesült Államokbeli reformokat látszanak követni. Hétfőn Obama elnök feloldotta az embrionális őssejtkutatás szövetségi támogatására vonatkozó tilalmat. Az előző államfő, George W. Bush konzervatív kormányzatától megörökölt tilalmat Obama elnöki rendelettel szüntette meg, mivel az elnök elutasította az egészséges tudományos élet és az erkölcsi értékek közötti "hamis választást".
A vallásos konzervatívok úgy vélik, hogy az élet a fogantatás pillanatában megkezdődik, ezért az embriók elpusztítása (ami az őssejtkutatás szükséges mellékhatása) gyakorlatilag egyenértékű a csecsemőgyilkossággal.
Egyes kutatók szerint az őssejtkutatás kecsegtet a legnagyobb reménnyel arra nézve, hogy gyógymódot találjunk a Parkinson-kórra és más degeneratív betegségekre.
Richard Boyd ausztrál őssejtkutató szakember úgy véli, hogy a változtatás "egy rendkívül szerencsétlen féket" szüntetett meg az ausztrál és a nemzetközi kutatók munkájában.
"Szerintem némi nemzetközi ösztönzést ad az őssejtkutatásnak általában. Az lehetetlen, hogy egy olyan szuperhatalom, mint az Egyesült Államok, a világ többi országa mögött kullogjon... Mindnyájunk érdeke, hogy vezesse a nemzetközi versenyt. Az egész terület óriási lendületet kapott. Minél többen dolgoznak ezen a területen, annál jobb" - nyilatkozta a kutató. Boyd, a Monash Egyetem immunológiai és őssejtkutató laboratóriumának igazgatója elmondta, hogy az embrionális sejtek kapacitásuk tekintetében korlátlanok, bármilyen speciális sejttípussá képesek fejlődni.
Ausztrália 2002-ben törvényesítette az embrionális őssejtkutatás állami támogatását, és ma a világ élvonalához tartozik a területen.
Copyright AFP [2009] / Translation Medipress | | forrás: Medipress | 2009. 03. 11. 14:46:43 | | | | |
| | 10 év alatt rokkanttá válhat: az őssejt injekció segíthet! | | A korai stádiumú, szklerózis multiplexben szenvedő betegekbe injekciózott őssejtek stabilizálták,
A korai stádiumú, szklerózis multiplexben szenvedő betegekbe injekciózott őssejtek stabilizálták, egyes esetekben javították a leépüléssel járó betegséget - állítja egy pénteken megjelent tanulmány.
A szklerózis multiplex egy autoimmun betegség, amely mozgás- és koordinációs zavarokat okoz, izomgyengeséggel, a kognitív funkciók romlásával, elkent beszéddel és látásproblémákkal jár. Egyes gyógyszerek késleltethetik vagy visszafordíthatják a tüneteket a betegség kezdetén, azonban egy évtizeddel a betegség kezdete után fokozatos, ámde visszafordíthatatlan idegrendszeri károsodás alakul ki. Ismert gyógymód nincs, az eredetét igazoló vizsgálatok közül a legfontosabb az MRI.
Klinikai vizsgálatok során egy, a chicagói Northwestern Egyetem munkatársa, Richard Burt által vezetett kutatócsoport 21 olyan felnőtt - 11 nő és 10 férfi - immunrendszerét építette fel újra, akiknél a hagyományos gyógyszeres kezelés nem járt sikerrel. Először eltávolították a károsodott fehérvérsejteket, amelyek védelem helyett megtámadják az idegsejteket védő zsíros réteget, a myelinhüvelyt. Ezután az immunrendszert feltöltötték a betegek csontvelejéből vett úgynevezett hemopoetikus őssejtekkel, amelyek a vér bármely érett alakos elemévé alakulhatnak.
Ez a módszer nem új, ám ez volt az első alkalom, hogy fiatal és viszonylag egészséges embereken használták a betegség korai, úgynevezett "visszaeső-javuló" szakaszában. A vizsgálatban résztvevők körülbelül öt éve szenvedtek szklerózis multiplexben. Átlagosan három éves követés után 21 páciens közül 17-nél észleltek a standard károsodottsági skálán legalább egypontos javulást. Nem fordult elő olyan, akinek a végső pontszáma csökkent volna az őssejtátültetés előttihez képest.
"Az eljárás nemcsak hogy meggátolja a progressziót, de úgy tűnik, vissza is fordítja az idegrendszeri károsodást" - vonta le a következtetést az angol orvosi folyóiratban, a Lancetben megjelent tanulmány. A kognitív funkciók és az életminőség javult és a kezelés sokkal kevésbé volt ártalmas, mint más gyógyszerek. Ugyan öt beteg később visszaesett, ám más immunszupresszív kezelést alkalmazva állapotuk javult.
Kontrollcsoportok felhasználásával tovább vizsgálatokra van szükség annak meghatározására, milyen hatásos az új eljárás, de "az eredményekben benne van az, hogy ez egy alternatívája az eddig használt transzplantációt megelőző kezeléseknek" - mondta a Genovai Egyetem kutatója, Gianluigi Mancardi.
A szklerózis multiplex milliókat érint világszerte,a betegek száma Nagy-Britanniában közel százezer, az Egyesült Államokban négyszázezer, Magyarországon közel nyolcezer.
Animáció: HáziPatika.com | | forrás: Medipress | 2009. 02. 02. 11:10:01 | | | | |
| | Nyelőcső-őssejt: átültethető szövetté fejlődött | | A Pennsylvania Egyetem kutatói őssejteket fedeztek fel egerek nyelőcsövében, melyek képesek
A Pennsylvania Egyetem kutatói őssejteket fedeztek fel egerek nyelőcsövében, melyek képesek szövetszerű képződményekbe rendeződni. Mikor immunhiányos egerekbe ültették őket, akkor a nyelőcső részei alakultak ki belőlük.
"Azonnal láttuk, hogy ennek segítségével jobban megérthetjük majd ezeknek az őssejteknek a szerepét a normál biológiában, a regeneratív és a rákbiológiában is" - mondta a szerző, Anil Rustgi. "Felhasználhatjuk ezeket az őssejteket olyan betegségek kezelésében, mint a reflux, segítségével jobban megérthetjük Barrett nyelőcsövét, mely a nyelőcső adenokacinómájának előfutára, és azt, hogy miként fordíthatjuk vissza ezt az állapotot a daganat kialakulása előtt."
A kutatók be akarták azonosítani és körülírni a potenciális őssejteket - azokat, melyek önmegújító képességgel rendelkeznek - a nyelőcsőben, hogy megértsék a normál biológiát és azt, hogy a sérült sejtek miként állítják helyre önmagukat. Először is olyan egerekből származó nyelőcsősejteket tenyésztettek, melyekről azt feltételezték, hogy kifejlett őssejtek. Ezek a sejtek olyan telepeket alkottak, melyek megújították önmagukat, majd nyelőcső-szövetté fejlődtek egy háromdimenziós szövetkultúra formájában. "Ezek a szövetkultúra-sejtek egy kifejlett hámszövetet alkottak" - mondta Rustgi.
Ezek után tesztelték a nyelőcsődarabokat az egész állatban. Mikor a szövetdarabokat beültették az immunhiányos egerek bőre alá, a sejtekből hámszövet fejlődött ki. Továbbá imitálták azt, amikor a savas reflux következtében sérül a nyelőcső. A zöld színű őssejtek a sérült sejtekhez vándoroltak és besoroltak a megjavított sejtek mellé, így jelezték, hogy az őssejtek részt vettek a szövetregenerációban.
Végezetül a kutatók genetikailag módosított egereket hoznak majd létre, hogy nyomon kísérhessék a nyelőcső őssejtjeinek molekuláris markereit. A csoport már kifejlesztett emberi nyelőcső sejtsorokat és keresik az egerekben már beazonosított markerek humán verzióit is.
"A végső cél, hogy beazonosítsuk a nyelőcső-őssejteket a betegeknél, kifejlesszük a beteg saját őssejtjeit, és visszaültessék őket a beteg szövetek helyére" - mondta Rustgi. | | forrás: Medipress | 2008. 12. 25. 00:02:00 | | | | |
| 
Valójában az őssejt beadása is szerv-transzplantáció. Az első szervátültetések egyikét Dr. Christian Barnard Dél-Afrikában két különböző bőrszínű ember között hajtotta végre 1967-ben. Ez a szívműtét az apartheid-rendszerben ideológiai jelentőséget is kapott!...  |
Kérdései, kétségei, netán tapasztalatai vannak az őssejtekkel kapcsolatban? Ossza meg bátran másokkal! |  |
|
