Az Iowai Egyetem kutatói iráni tudósokkal együttműködve kidolgoztak egy új módszert, amely segítségével az átültetett őssejtek kisebb valószínűséggel lökődnek ki a recipiensek szervezetéből.

Az egérsejtekből létrehozott úgynevezett hibrid sejtek mind a donor, mind a recipiens DNS-ét tartalmazzák, így segítségükkel elkerülhetővé válhat az embrionális őssejtterápiával járó  kilökődés.

Dr. Nicholas Zavazava, az Iowai Egyetem kutatója munkatársaival két különböző egértörzset használt fel, az egyiket donorként, a másikat recipiensként. Amikor utóbbiakba csontvelői sejteket ültettek át, kiderült, hogy a befogadó állatokban nemcsak a saját és a donor sejtjei, hanem úgynevezett hibrid sejtek is előfordultak, amelyek mindkét egértörzs DNS-ét tartalmazták.

"Azt találtuk, hogy az átültetett csontvelői sejtek a recipiensben nemcsak a csontvelő sejtjeivel, de más, a vérképzésben részt nem vevő sejtekkel is összeolvadtak, például a máj, a vese, a szív vagy a bél sejtjeivel" - mondta el Zavazava. "A folyamat pontosabb megismerésével lehetővé válna a szervsérülések saját csontvelősejtek segítségével történő gyógyítása."

A cikk a FASEB Journal februári számában jelenik meg.

Egy szerdán közzétett amerikai kutatás szerint a sejtkészletek faji diverzitásának hiánya miatt az ázsiaiak és az afrikaiak kisebb eséllyel részesülhetnek az úttörő őssejtkutatás előnyeiből, mint az európai származású emberek.

A Michigani Egyetem kutatócsoportja szerint az őssejtvonalak döntő többsége európai származású személyektől származnak, és emiatt a betegségek más rasszhoz tartozó emberekre gyakorolt hatásait nem lehet megfelelően tanulmányozni.

"Létfontosságú, hogy változatos vonalak álljanak rendelkezésre ehhez a kutatáshoz, hogy minden páciens élvezhesse ezek eredményeit" - nyilatkozta Sean Morrison, az egyetem őssejtkutató központjának igazgatója.

A New England Journal of Medicine szerdai számában megjelenő tanulmány 47 gyakran alkalmazott embrionális őssejtvonalat vizsgált a kutatásokban használt jelenleg körülbelül 700 vonalból. A 47 sejtvonalból mindössze kettő volt ázsiai származású, afrikai illetve csendes-óceáni egyáltalán nem volt, ahogy amerikai őslakosoktól eredő vonal sem.

Az őssejtek, amelyek képesek a szervezet szinte bármely szövetévé átalakulni, a legnagyobb reményt jelentik számos betegség, így a rák és az Alzheimer-kór gyógyításában is, valamint az átültethető szervek és szövetek létrehozása terén.

"Sejtettük, hogy az európaiak többségben vannak, de meglepett bennünket, milyen kicsi a változatosság" - mondta Morrison. "Az embrionális őssejtkutatás azzal a lehetőséggel kecsegtet, hogy megváltoztathatja az orvostudomány jövőjét. Hiányzik azonban a változatosság a manapság felhasznált leggyakoribb emberi embrionális őssejtvonalakból, ami jelentős társadalmi igazságtalanságra hívja fel a figyelmet."

A kutatók közleményükben arra szólítanak fel, hogy nagyobb diverzitásra lenne szükség, mivel "az egyes csoportok másképp reagálhatnak a gyógyszerekre és a kezelésekre."

Az embrionális őssejtkutatás az utóbbi időben gyors előrelépéseket tett, részben az amerikai kormány az új sejtvonalak kifejlesztésére vonatkozó tilalmának feloldásának köszönhetően. Az újabb kutatások megindulásával párhuzamosan azonban az új technológiával kapcsolatos bioetikai kérdések is megszaporodtak.

A kutatás már régóta kérdésesnek számít, mivel az emberi embriókat az őssejtek kinyerése érdekében elpusztítják.

Copyright AFP [2009] / Translation Medipress

"Csontvelő-transzplantált és veleszületett immunhiányos gyermekek találkozóját" tartották a héten a Szent László Kórházban, melyen részt vett Halász Judit. A művésznő koncertet is adott, de előbb meglátogatta a gyermek-transzplantációs osztály kis hőseit is, akikről nagyon kevesen tudják, hogy milyen bátran küzdenek nap, mint nap a túlélésért. A gyermekek beteg vérképző rendszerét ugyanis kemoterápia segítségével elpusztítják, majd egészséges és megfelelő donortól származó transzplantátum segítségével új vérképző rendszert építenek fel. A kezelés alatt álló gyermekeknél komoly immunhiányos állapot keletkezik, ezért az életveszélyes fertőzések megelőzése végett elkülönítve, steril körülmények között ápolják őket, így Halász Judit is csak a szobák üvegajtaján túl üzenhetett az apróságoknak.

A kicsiknek óriási öröm volt találkozni a gyermeki lélek egyik legnagyobb ismerőjével, aki rengeteg kitartást kívánt nekik a "hosszú útra". A betegek ugyanis van, hogy hosszú hónapokig sem hagyhatják el a szobájukat, ezért a külvilággal való kapcsolattartás létfontosságú a lelki egészségük szempontjából..

Jelenleg a Szent László Kórház a hazai őssejt transzplantáció legnagyobb központja, amelyben évente több mint 200 átültetés történik. Az elmúlt 18 évben a betegszám folyamatosan növekszik, az osztályon jelenleg 9 transzplantációs ágyon összesen már több mint 300 átültetést végeztek gyermekeknél. Az osztály munkáját ferezis részleg, csontvelő-fagyasztó és őssejt manipuláló laboratórium segíti.

A Szent László Kórház Gyermekhematológiai- és Őssejt-transzplantációs Osztálya tagja az Európai Csontvelő-átültetési Társaságnak, számos összehangolt kutatási programban vesz részt. Az osztály dolgozói mindent elkövetnek, hogy ezek a csöppségek a lehető legjobb körülmények között vészeljék át a gyógyulással járó bezártságot, de a technikai fejlesztésekhez, és a szakmai továbbképzésekhez azonban megfelelő anyagi háttér kell, ehhez pedig folyamatos támogatásra van szükségük. A kezelés nagyon műszerigényes és költséges, ezért a Szent László Kórház orvosai 1997-ben alapítványt hoztak létre a transzplantációs osztály műszerezettségének fejlesztése érdekében, a betegek életminőségének javítása érdekében, Szent László Őssejt Alapítvány néven.

Az alapítvány számos olyan eszközhöz juttatta az osztályt, amelyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a dolgozók magas színvonalon végezhessék mindennapos, gyógyító-életmentő tevékenységüket. A munkát azonban nemcsak műszerekkel segítik, hanem programokkal, művészeti és élményterápiás foglalkozásokkal is, amelyek a gyermekek rehabilitációját és a visszailleszkedését segítik.
Az osztály a veleszületett (primer) immunhiányos betegek gondozásának egyik legnagyobb hazai központja. Több száz, különböző immundefektusban szenvedő gyermeket kezelnek, részben transzplantációval, részben rendszeres immunglobulin pótlással. E betegek a rosszul működő immunrendszer miatt fokozottan fogékonyak a súlyos, akár életveszélyes fertőzések kialakulására, ezért életük jelentős részét kénytelenek kórházban tölteni - olvasható az eseményről készült sajtóközleményben.

Az embrionális őssejtterápia újabb lépéssel került közelebb a klinikai kísérleti fázishoz, miután amerikai kutatók bejelentették, hogy benyújtották a kérvényt a kormánynak a humán kísérletek jóváhagyására.

A kísérletekben 12 beteg venne részt, akik a jelenleg gyógyíthatatlan Stargardt betegség következtében most veszítik el látásukat. A rendellenesség a fiatalkori vakság egyik gyakoribb fajtájának számít.

A kezelés során egyetlen, embrionális őssejtekből kinyert retinasejteket tartalmazó injekciót adnának be. A patkányokon és egereken végzett korábbi kísérletek azt mutatták, hogy a kezelés mellékhatások nélkül akadályozta meg a további látásvesztést - nyilatkozta Robert Lanza, az Advanced Cell Technology tudományos főmunkatársa.

Úgy fejti ki a hatását, hogy pótolja az elveszett retinasejteket, az úgynevezett retinális pigmentepitéliumot (RPE), amelyek a látáshoz szükséges fényreceptorokat támogatják.

"Ha valaki elkezdi elveszíteni ezeket az RPE-ket, a fényreceptorok környezete leépül" - nyilatkozta Lanza egy telefonos interjúban. "Ha pótoljuk ezeket az RPE-ket, megakadályozhatjuk ezeknek a fényreceptoroknak az elvesztését, és megelőzhetjük a vakság kialakulását."

A kísérletek már a jövő év elején megkezdődhetnek, amennyiben az Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatal (FDA) jóváhagyását adja. A kutató elmondta, hogy ez csupán a második olyan beadott kérvény, amely embrionális őssejtkezelés klinikai kísérletét indítványozza. A másik projekt, amely gerincvelő-sérüléseket próbál kezelni, a kaliforniai Geron cég szerint egyelőre parkolópályára került, és a várhatóan 2010 harmadik harmada előtt nem indítják újra.

"Évekig tartó kutatás és vita után most végre elérkeztünk oda, ami az embrionális őssejtkutatás klinikai értékének lehetőségét rejti. A területnek óriási szüksége lenne egy jelentős klinikai sikerre" - véli Lanza.

Az embrionális őssejtkutatás azért számít ellentmondásos területnek, mert az emberi embriókat elpusztítják annak érdekében, hogy kinyerjék azokat a primitív sejteket, amelyek a szervezet szinte bármely más szövetévé képesek továbbfejlődni. Ugyanakkor nagy reményekkel kecsegtet a rák, a cukorbetegség, az Alzheimer-kór és más betegségek kezelésében, sőt a beültethető szervek és szövetek létrehozásában is.

A kutatóknak sikerült megkerülniük az embrionális őssejtekkel kapcsolatos ellentmondást és a velük folytatott munka nehézségét is azáltal, hogy közönséges bőrsejteket programoztak át őssejtekké. Ez a módszer azonban még annyira új, hogy évekig tarthat az embrionális őssejtekkel végzett kísérletek megismétlése, illetve a hasonló tesztelt sejtvonalak felépítése.

"Ez a következő években nem helyettesítheti az embrionális őssejtterápiát" - állítja Lanza. A massachusettsi székhelyű vállalat olyan humán kísérlethez kér jóváhagyást, amely az időskori makula degeneráció, azaz a szem sárgafoltjának elfajulása kezeléséhez hasonló módszereket alkalmaz.
 

Copyright AFP [2009] / Translation Medipress

A Buffaloi Egyetem kutatói először mutatták be, hogy a felnőtt csontvelő őssejtjeit a simaizomba ültetve helyreállíthatják a szívizomzatot, így visszafordítható a szívelégtelenség.
 
Állatmodell segítségével a kutatók kimutatták, hogy ez a nem invazív eljárás kétszeresére növelte a myociták, vagyis szívizomsejtek számát, ugyanakkor csökkentette a szívizom szöveteinek sérülését 60 százalékát. A terápia jóvoltából javult a bal kamra, vagyis a szív első számú pumpáló üregének működése 40 százalékkal, továbbá akár 50 százalékkal is csökkent a fibrózis, vagyis a szívfal megvastagodása, mely korlátozza az összehúzódásokat.
"Ez a munka bemutat egy új, neminvazív őssejtterápiás eljárást a szívelégtelenségre, mely intramuszkuláris alapokon nyugszik" - mondta Techung Lee, biokémikus adjunktus, a tanulmány szerzője.
Ezek az őssejtek a csontvelőben találhatók, és egy sor sejtfajtává képesek differenciálódni. "Az őssejtek, vagy az általuk kibocsátott faktorok javították a kamra funkcióját, segítették a szívizomzat regenerálódását, csökkentették a sejtek elhalásának mértékét, összegyűjtötték a csontvelő őssejtjeit és a többszörös növekedési faktor gének szívizomban való megnyilvánulását is elősegítették" - mondta Lee. "Az eredmények rávilágítanak a beinjekciózott őssejtek és a befogadó sejtek egymásra gyakorolt hatására, mely a hibás szívizomzat kijavításában csúcsosodik ki."
A fejlesztésről készített jelentés az American Journal of Physiology - Heart Circulation Physiology online újságban jelent meg.

A szívbetegségben elhunytak száma jelentősen csökkent az elmúlt három évtizedben a jobb kezeléseknek köszönhetően. Emiatt most nagyon sokan élnek szívelégtelenséggel. Ezzel az előnnyel azonban csak egy ördögi kört hoztak létre: az egyetlen elérhető terápia a szívelégtelenség gyógyítására a szervátültetés, donort azonban igen nehéz találni.
A szívizom őssejtes terápiájának klinikai kísérletei sebészeti úton zajlottak: az őssejteket egyenesen a szívbe vagy a szívizomba juttatták: olyan invazív módszerrel, mely szövetkárosodást, ritmuszavart, meszesedést vagy a hajszálerek elzáródását okozhatta. "Mi a kutatásunk során sertésszív-modellt használtunk" - mondta Lee. "Felfedeztük, hogy a szívizomba juttatott őssejteknek csak 1-2 százaléka került a szívbe, és nem volt bizonyíték arra, hogy szívizommá differenciálódtak. Ráadásul a beteg szövet nem is igazán kedvező környezet a sejtnövekedés szempontjából. Emiatt, és mert a szívbetegek műtéti kockázati tényezője igen magas, annak láttuk értelmét, ha noninvazív módszerrel juttatjuk be a sejteket a megfelelő helyre. A speciális őssejtek egy fontos tulajdonsága a szövethelyreállító-képesség, melyet ki lehet használni a szívelégtelenség kezelésénél.

Lee megjegyezte, hogy az őssejtek által előállított többszörös trofikus faktorokról a szakirodalom azt állítja, hogy képesek csökkenteni a szövetkárosodást, meggátolni a fibrózist, segíteni az angiogenezist, stimulálni az őssejtek összegyűlését és osztódását, csökkenteni a gyulladásos folyamatokat, mely általában a legfőbb oka a keringési betegségeknek és a szívelégtelenségnek. "Mivel a simaizom-szövet a legelterjedtebb szövet a testben, és kibírja, ha többször nagy mennyiségű őssejtet fecskendeznek bele, gondoltuk, hogy megfelelő módszer lenne az őssejtek bejuttatására. Azt feltételeztük, hogy akkor is képes megmenteni a hibásan működő szívet, ha nem a szívizomzatba juttatjuk" - mondta Lee. "Ez a tanulmány igazolja a feltételezésünket. Kimutattuk, hogy az őssejteket, vagy trofikus faktorokat a simaizomba fecskendezve javítja a kamrai funkciókat, elősegíti a szívizom regenerálódását, csökkentette a sejtelhalást és más tényezőket, melyek szívelégtelenséghez vezethetnek. Ha klinikailag is igazolni lehet ezt a noninvazív eljárást, akkor új lendületet kaphat a szívelégtelenség őssejt-kezelésre."

Lee elmondása szerint a következő lépés az lesz, hogy genetikus és gyógyszerészeti úton serkentik az őssejtek aktivitását, hogy a megfelelő terápiás hatáshoz kevesebb sejt is elegendő legyen. "Ez a célunk. Csökkenthetné a költségeket, és szélesebb körben is elérhető lenne a betegek számára."

Valószínűleg sokak nem csodálkoznak azon, ha megtudják, a heavy metal zene káros. Nos, valószínűleg ők más okokból gondolják azt, hogy a kemény gitárriffekről híres zenei stílus kártékony hatású, mint az orvosok, akik az egyik leghíresebb rocker, Tony Iommi esetével kapcsolatban beszélnek a zenei stílus egészséget befolyásoló hatásairól.
A Black Sabbath alapítója, Tony Iommi valódi gitárlegenda, és eddig is tudott volt, hogy annak ellenére vált azzá, hogy két ujjbegye is hiányzik  - ezeket még 17 évesen, egy baleset következményeként vesztette el - és pótlásukra bőrrel borított fémgyűszűket használ.

Nemrég azonban a rocklegenda arról számolt be, hogy keze egészségének megmentése érdekében őssejt-terápián vesz részt.  Iommi csuklója a több mint 40 évnyi kőkemény gitározás következtében komoly károsodásokat szenvedett. Olyannira, hogy nemrég, tervezett koncertjeit is le kellett mondania, hogy minél előbb gyógykezelésen vehessen részt.

Tony Iommi úgy nyilatkozott, hogy csuklójában a porcfelület olyannyira elhasználódott az ízületek között olyannira elvékonyodott, hogy azok már közvetlenül egymáshoz dörzsölődtek, ami erős fájdalmakat okozott a veterán zenésznek. A 61 éves rocker speciális kézvédővel, gyulladáscsökkentőkkel és fájdalomcsillapítokkal vette fel a küzdelmet a fájdalommal szemben, de orvosai azt javasolták, próbálkozzon meg őssejt-terápiával, amelytől azt remélik, sikeresen újjáépítheti a porcfelszínt, így a fájdalom okát is megszüntetheti. Iommi tünetei azonban nem egyedülállóak a rockzene világában.

Egyre több rockzenésznél diagnosztizálnak erős ízületi kopásból eredő elváltozásokat, és a szakemberek szeretnék a zenészek figyelmét felhívni arra, saját zenei pályafutásukat teszik kockára, ha nem jelentkeznek időben panaszaikkal orvosuknál.