Kutatók arról számoltak be, hogy eddig egyedülálló módon a beteg saját szívéből kinyert őssejtek felhasználásával sikerült helyrehozniuk a szívszövet károsodását.

A Lancet szakfolyóiratban közölt kutatás során az eljárás biztonságosságát tesztelték, de a kutatók a szív pumpáló képességének javulásáról is beszámoltak. Azt állítják, ez volt az első eset, hogy szívsejteket használtak fel emberi kezelésben, miután az állatkísérletek ígéretes eredményeket hoztak.

Az előzetes kísérletben olyan szívelégtelenségben szenvedő betegek vettek részt, akik bypass műtéten estek át, mely során a szívszövet egy darabját kivették a jobb pitvari fülcséből. A mintából őssejteket izoláltak, és minden egyes beteg számára körülbelül kétmillió őssejtet tenyésztettek ki. A sejteket 100 nap múlva befecskendezték.

Az orvosok a bal kamrai ejekciós frakció segítségével mérték a szívverés hatékonyságát. Az adatok azt mutatták, hogy a 14 kezelésen átesett betegben a kezdeti 30,3 százalékos arány a kísérlet negyedik hónapjára 38,5 százalékra emelkedett. Az őssejtkezelésen át nem esett hét beteg ejekciós frakciója nem változott. Dr. Roberto Bolli, a Louisville-i Egyetem egyik kutatója elmondta, az eredmények azért jelentősek, mert azt bizonyítják, hogy a szív őssejtek szignifikáns mértékben képesek javítani a szív kontraktilitását.

Nem a szív azonban az egyetlen forrás, amelyből hasznos őssejteket lehet kinyerni. Már korábban végeztek olyan kísérleteket, melyek során a csontvelőből származó őssejteket használták fel a kezeléshez. Anthony Mathur, a Londoni Orvostudományi Egyetem professzora és John Martin, a University College London professzora már széleskörű, randomizált klinikai kísérleteket folytatnak. Azt vizsgálják, milyen hatást gyakorol a betegekre a saját csontvelőjükből kinyert őssejtek beültetése a szívrohamot követő hat órán belül. Mathur a szíves, őssejtes kísérletekről azt állítja, hogy bár nagyszerű és ígéretes, az eredmények igazolásához nagyobb szabású kísérletekre lesz szükség. A professzor szerint az ejekciós frakció javulása nem ugyanaz, mintha a túlélési arány vagy az életminőség nőne.



Peter Weissberg professzor, a Brit Szív Alapítvány igazgatója szerint a következő lépés az, hogy a javulást az utolsó kísérlettel is bizonyítsák, és kimutassák, hogy a sejtek valóban pótolják a károsodott szívsejteket, vagy olyan molekulákat választanak ki, amelyek elősegítik a szív gyógyulását. A klinikai kísérletek következő szakasza várhatóan 2012-ben kezdődik meg.

Animáció: HáziPatika.com

A beteg saját szívéből kinyert őssejtek felhasználásával sikerült helyrehozni a szívszövet károsodását - számoltak be nemrég egyedülálló eljárásukról brit kutatók.

Az előzetes kísérletben olyan szívelégtelenségben szenvedő betegek vettek részt, akik bypass műtéten estek át. A műtét során a szívszövet egy darabját kivették a jobb pitvari fülcséből. A mintából őssejteket izoláltak, és minden egyes beteg számára körülbelül kétmillió őssejtet tenyésztettek ki. A sejteket 100 nap múlva befecskendezték.

Az orvosok a bal kamrai ejekciós frakció segítségével mérték a szívverés hatékonyságát. Az adatok azt mutatták, hogy a 14 kezelésen átesett betegben a kezdeti 30,3 százalékos arány a kísérlet negyedik hónapjára 38,5 százalékra emelkedett. Az őssejtkezelésen nem átesett hét beteg ejekciós frakciója nem változott. Dr. Roberto Bolli, a Louisville-i Egyetem egyik kutatója elmondta, az eredmények azért jelentősek, mert azt bizonyítják, hogy a szív őssejtek számottevően képesek javítani a szív pumpáló képességén.

Peter Weissberg professzor, a Brit Szív Alapítvány igazgatója szerint a következő lépés az, hogy bizonyítsák, a sejtek valóban pótolják a károsodott szívsejteket, vagy olyan molekulákat választanak ki, amelyek elősegítik a szív gyógyulását. A klinikai kísérletek következő szakasza várhatóan 2012-ben kezdődik.

Majomkísérletes modellben már működött a módszer, melynek során az agy dopamintermelését őssejtek segítségével pótolják.

A Parkinson-kór során az agy substantia nigra nevű területén lévő dopamintermelő sejtek pusztulnak el, ami remegő mozgáshoz, merevséghez és a mozdulatok lassulásához vezet. A betegek zöme fáradtságról, fájdalomról, depresszióról és székrekedésről is beszámol, mely tünetek a betegség előrehaladása során egyre súlyosbodnak.

A betegség leggyakoribb 50 éves kor felett, Magyarországon körülbelül 18-20 ezer embert érint, viszont a betegek huszada 40 év alatti. A Parkinson-kór jelenlegi kezelése dopamintartalmú gyógyszerek szedéséből áll, melyek agy dopaminszintjét hivatottak megemelni, így stimulálva a dopaminérzékeny agystruktúrákat, mérsékelve a tünetek.

Dr. Lorenz Studer és a Memorial Sloan-Kettering Rákközpont (New York) munkatársai majmok agyába olyan őssejteket juttattak, melyek képesek voltak pótolni az elpusztult idegsejtek dopamintermelését. A módszer sikeresen rendezte az állatok mozgásproblémáit. Az áttörő felfedezés - amennyiben embereknél is hatásosnak bizonyul - akár a Parkinson-kór gyógyíthatóságához is hozzájárulhat. Korábban még nem volt teljesen ismert az a jelpálya, melynek következménye az őssejtek dopamintermelés irányába való elköteleződése lenne. Az eddig alkalmazott módszerek eredményeként kialakult sejtek képesek voltak ugyan a dopamintermelésre, azonban az állatok állapotában csak korlátozott javulást tapasztaltak. Az új módszer azonban megoldotta a problémát.

A kutatók majdnem egy évtizede kísérleteznek olyan módszerrel, melynek során az idegrendszeri degenerációs betegség (például Alzheimer-kór, Parkinson-kór, amiotrófiás lateralszklerózis) következtében elpusztult idegsejteket mesterséges úton próbálják pótolni. Azonban az egerektől származó őssejtekből nyert dopamintermelő sejtek eredményeit emberi sejtek esetében idáig nem sikerült reprodukálni. Ráadásul a módszer biztonsági aggályokat is felvet, ugyanis felmerült, hogy az így létrejövő dopamintermelő sejtek elősegíthetik egyes daganatok kialakulását és növekedését. Emiatt aztán a klinikai vizsgálatok beindítása még várat magára.



Az új, a Nature című folyóirat oldalain közölt vizsgálat azokat a speciális biokémiai jelátviteli folyamatokat mutatja be, melyek az őssejtek megfelelő típusú dopamintermelő idegsejtekké való átalakulását segítik elő. Az állatkísérlet során a Parkinson-kórban szenvedő állatok hat injekciót kaptak, mindegyik legalább egymillió sejtet tartalmazott. A kialakuló neuronok sikeresen túléltek, új kapcsolatokat hoztak létre, és visszaállították egerek, patkányok és majmok mozgását anélkül, hogy daganat alakult volna ki. Mindazonáltal a humán gyógyászatban való alkalmazás esetén szigorúbb biztonsági előírásoknak kell megfelelni, így a biomérnököknek lesz még bőven tennivalója.

Animáció: HáziPatika.com

Két éven belül megkezdődhet az őssejtekből előállított mesterséges vér embereken történő tesztelése. A kutatás mögött álló tudósok úgy vélik, az ipari mennyiségben előállított vér segítségével megszűnnek majd a kórházi készlethiányok, és ezrek menekülhetnek meg az idő előtti haláltól.

A nagy áttörés az Edinburgh és a Bristol Egyetem kutatóihoz fűződik, akik a világon először állítottak elő csontvelőből nyert őssejtek segítségével többmilliárdnyi vörösvérsejtet. Sajnos, hiába tűnik soknak ez a szám, egy átlagos transzfúzióhoz - amely 2,5 milliárd vörösvérsejtet tartalmaz - még ez sem elegendő. Ám a kutatók elméletileg hamarosan arra is képesek lesznek, hogy a néhány napos emberi embriókból nyert őssejtek segítségével olyan mennyiségű vért állítsanak elő, amely akár egész Anglia vérellátását biztosítaná.

Az Edinburgh Egyetem professzora, Marc Turner szerint két-három éven belül eljön az idő, amikor egészséges önként jelentkezőkbe fecskendezhet egy teáskanálnyi mesterséges vért. Ezután további klinikai tesztelések következnének, és egy évtizeden belül akár meg is kezdődhetne a mesterséges vér rutinszerű alkalmazása. Húsz éven belül már arra a szintre juthat a tudomány, hogy évi egymillió liter mesterséges vért tudnak majd előállítani, ami az ország teljes igényét lefedné.

Turner professzor úgy véli, célszerű lenne a mesterséges vért 0 negatív vércsoportúvá készíteni, mivel ez a fajta vér a lakosság 98 százalékának adható lenne. A vérgyártáshoz olyan embriókat használnának, amelyek mesterséges megtermékenyítésből maradtak meg, és kutatási célokra adományoztak.

Jelentős áttörést jelenthet a kutatásban, hogy az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) kutatóinak az anyaméhből kinyert, inzulintermelő sejtekké átalakított őssejtekkel sikerült kezelniük az 1-es típusú diabéteszt egerekben.

A méhnyálkahártya az emberi szervezet egyik leggazdagabb őssejtforrása, amely olyan sejtekkel rendelkezik, amelyek minden menstruációs ciklus után helyreállítják a károsodott szövetet. A többi őssejtekhez hasonlóan azonban ezek is képesek más sejtekké alakulni.



A kutatók a méhnyálkahártyából kinyert őssejteket alakították át inzulintermelő szigetsejtekké, melyeket aztán beültettek a cukorbeteg egerek veséjét körülvevő hártyába.

A kutatást vezető dr. Louis DePaolo elmondta, hogy az átalakított sejtekkel végzett kezelésben részesült egerek aktívabbak és éberebbek lettek, mint a kezeletlen állatok. "E sejtek esetében legalább 20-30-szor kevesebb inzulinszekrécióról van szó, mint a magából a hasnyálmirigyből nyert sejtek esetében; nem azokéban, amelyeket hasnyálmirigy sejtekké alakítottak át" - nyilatkozta a kutató.

Animáció: HáziPatika.com

Szerveink öregedő sejtjeit érett őssejtek pótolják, melyek elősegítik a károsodott vagy már működésképtelen sejtek cseréjét. Ezeknek az őssejteknek a pusztulását sikerült kutatóknak megakadályozni, és ezzel egész sor, a kor előrehaladtával megjelenő vagy romló betegség kezeléséhez segítséget nyújtani - ismertette a Cell Cycle legújabb tanulmánya.

Jianrong Wang és tizennégy tagú munkacsoportja a korosodás alapvető kérdéseit vizsgálta emberi őssejteken. A szövetek megújulásának képessége az öregedés során fokozatosan romlik. A kor előrelahadásának jelenleg elfogadott elmélete szerint olyan öregek vagyunk, amilyen öregek az egyes szerveinket pótló őssejtek.

Ennek alapján, ha megértjük azokat a molekuláris folyamatokat, melyek még képessé teszik az őssejteket a megújulásra, szaporodásra, így alkalmassá arra, hogy pótolják a szervek károsodó szöveteit, megteremthetjük a regeneratív orvoslást, és gyógyíthatjuk korral megjelenő betegségeket.

Az érett őssejtek azért fontosak, mert szerveinket egészségesen tartják úgy, hogy a károsodó sejteket pótolják. Ezek a sejtek mindentudók, és szabadon szaporodva bármelyik sejttípussá fejlődhetnek. Ugyanakkor ezek is öregszenek, és elvesztik ezt a képességüket. Ha a kutatók megtalálják a módját annak, hogy az őssejtek fiatalok maradjanak, a sejtek pótolni tudnák az elhalt szívizomsejteket, meggyógyíthatnák a sebeket, vagy pótolhatnák a tönkrement csontokat.

A kutatók fiatal emberek őssejtjeit szövettenyészetben szaporították, majd összehasonlították ugyanazon személyek ifjú őssejtjeivel. Kimutatták, hogy a tenyésztett sejtek a sejt bizonyos részének a károsodásából lesznek öregek, de ennek a kóros résznek a kijavításával az öregedés folyamata megállt.

Meglepetésükre ezek az őssejtek úgy visszafiatalodtak, hogy többféle szerv sejtjeit tudták pótolni, ami az egészséges őssejtek alapvető tulajdonsága. A munkacsoport ezért így próbálja klinikai körülmények között a különféle szövetek megújítását.