Tévhit:

Aki nem dohányzik, nem kaphat dohányzással összefüggő betegséget.

Igazság:

A passzív dohányzás is káros az egészségre. Aki mások cigarettafüstjét lélegzi be, több mint 4000 különböző kémiai anyagot juttat a szervezetébe. A dohányzáskor keletkező füstben található például cián-hidrogén. Ennek legfőbb hatása, hogy csökkenti a légutak kéményseprőjeként működő csillós hengerhám aktivitását, így a váladék nem tud eltávozni a légutakból. Ezek mellett egyre nő azon bizonyítottan rákkeltő anyagok száma, amelyek megtalálhatóak a dohányfüstben is: policiklusos aromás szénhidrogének, aromás aminok, dohányspecifikus nitróz-aminok, radioaktív polónium, azarének, aldehidek, benzén, butadién, vinil-klorid, akrilamid, arzén, króm. Ezek az anyagok a nemdohányzóknál is betegséget alakíthatnak ki. Például a férfiak otthoni dohányzása növeli a nemdohányzó feleségek tüdőrák-kockázatát.

Tévhit:

A vízipipa szívása kevésbé ártalmas a cigarettázásnál.

Igazság:

A káros hatástól mentesnek mondott és kétségtelenül kátránymentes füstölnivaló, az egyre népszerűbb vízipipa a cigarettához képest ötszörösen növeli a vér szén-monoxid-(CO-) tartalmát. A vízipipa füstje tehát valóban kátránymentes ugyan, de CO-tartalma - ami minden további nélkül átbugyborékol a vízipipában lévő vízen - sokkal nagyobb, mint sokan gondolnák, ezért élvezete egyáltalán nem veszélytelen.

Tévhit:

A nagyapám egész életében dohányzott, és 82 évesen halt meg. A dohányzás nem is betegít.

Igazság:

Vannak szerencsés emberek, de a tények azt mutatják, hogy minden második dohányos a dohányzás következtében hal meg idő előtt. Ez olyan, mintha a dohányosok fej vagy írást játszanának az életükkel. Ráadásul a dohányzás miatt meghalt ismerőseink esetében gyakran elfelejtjük, hogy mi okozta a betegségüket. Tény, hogy a dohányosok kétharmada nyugdíjas kor előtt meghal.

Tévhit:

A dohányzás csak a terhesség első három hónapjában jelent veszélyt a magzatra.

Igazság:

Ha az anya a terhesség bármely időszaka alatt dohányzik, nő a magzati halálozás, a vetélés, a koraszülés és a szülés körüli halálozás gyakorisága. A várandós időszak alatti anyai dohányzás a magzati fejlődés visszamaradását idézi elő. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek súlya, testhossza, fej- és mellkörfogata, továbbá az anyai dohányzás kihat a gyermek szellemi, értelmi fejlődésére. A dohányzó terhesek újszülöttjeinek körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés. A szoptatás alatt is káros a dohányzás. Egyrészt a kisbaba passzív dohányosként szívja a füstöt, másrészt az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait. A terhesség illetve szoptatás alatti dohányzás mindenképpen növeli a csecsemőkori hirtelen halál, a "bölcsőhalál" gyakoriságát.

Tévhit:

Bármikor abba tudom hagyni.

Igazság:

A nikotinfüggőség olyan erős, mint a heroinfüggőség. A dohányosok három százalékának sikerül csak önállóan, minden segítség nélkül leszokni a szenvedélyről. Azok a dohányosok, akik alkohol- és kábítószer-függőségtől is szenvedtek, úgy értékelték, hogy az elvonási tünetek erősebbek az alkoholénál. Olyan erősek, mint amikor a kokainról próbáltak leszokni.

Tévhit:

Már 20 éve dohányzom, most már mindegy, fölösleges abbahagyni.

Igazság:

Néhány adat: 10-15 évvel a leszokás után a korábban dohányzók életkilátásai gyakorlatilag megegyeznek a soha nem dohányzókéval. Körülbelül 10 évvel a dohányzás abbahagyása után 30-50 százalékkal kisebb az esélye a már nem dohányzónak arra, hogy tüdőrákot fog kapni, mint annak, aki folytatta a dohányzást. A leszokás csökkenti a többi, a dohányzással összefüggő betegségek kockázatát, beleértve a szív- és tüdőbetegségeket. Amennyiben egy beteg ember hagyja abba a dohányzást, csökkentheti egyes fertőzések, például a tüdőgyulladás kockázatát. A dohányzás abbahagyását követően gyakorlatilag azonnal javul a keringés, a vér szén-monoxid-tartalma pedig csökkenni kezd. Javul a szaglás és ízlelés, valamint könnyebbé válik a légzés. Ha leszokik a cigarettáról, tovább, jobban és többször lelheti örömét a szexben, mert csökken az impotencia veszélye. Fiataloknak fontos tudni, hogy ha valaki 35 éves kora előtt abbahagyja a dohányzást, akkor hosszú távú életkilátásai majdnem azonosak azokéival, akik sosem dohányoztak.

Tévhit:

A light cigaretta kevésbé ártalmas.

Igazság:

A "light" cigaretta végeredményben még veszélyesebb is, mint a normál nikotintartalmú cigaretta. Az ilyet szívók ugyanis azt hiszik, hogy ezekkel kevesebb káros anyag jut a szervezetükbe. Tanulmányok ezzel szemben azt mutatták ki, hogy ha valaki light cigarettát szív, akkor azt mélyebben szívja le, hogy több nikotinhoz jusson. Ráadásul gyakrabban gyújtanak rá és kevésbé hajlanak a leszokásra az ilyen terméket használók, mivel úgy gondolják, hogy ez a cigaretta nem annyira káros. Ez azonban nem igaz. A light cigaretták előállításához számos olyan adalékanyagot használnak, amely igen veszélyes. Köztük van az arzén-monoxid, az aceton, a naftil-metiléter, ami molyirtószerként is használatos, illetve a hidrogén-cianid, ami a náci haláltáborok gázkamráinak egyik méreganyaga volt.

Tévhit:

Ha abbahagyom a dohányzást, elhízom.

Igazság:

A dohányosok átlagos testsúlya valóban alacsonyabb, mint az azonos korú és nemű nemdohányosoké, illetve a dohányzás abbahagyása rendszerint testsúlygyarapodással jár. Ez sok dohányost - főleg nőt - tart vissza attól, hogy abbahagyja a cigarettázást. A dohányzásról való leszokást követő hízásnak többféle oka van. A cigaretta valóban étvágycsökkentő hatású. Nikotin hiányában megnő az étvágy, ráadásul a kéznek és a szájnak hiányzik a cigarettázással járó inger, az "elfoglaltság" - ezt cukorkaszopogatással, nassolással pótolják. A nikotinnak anyagcsere-fokozó hatása van. Ha a szervezetbe nem kerül nikotin, ugyanabból a táplálékmennyiségből kevesebbet "éget el", és többet raktároz el zsírként a szervezet. Az anyagcserének ez a lassulása csupán 2-3 kg testsúlygyarapodást szokott okozni, ami sok, kórosan lesoványodott dohányosnak még előnyös is. Szakemberek szerint a dohányzásról leszokás idején tudatosan el kell kerülni a felesleges nassolást, így lehet védekezni a hízás ellen.