Allergológiai ismeretek
Gyakori kérdések
- Milyen sport ajánlható allergiásoknak?
Az egyéni érzékenység és a betegség súlyossága alapján kell mérlegelni a körülményeket. Gondolni kell például arra, hogy a tornatermekben sok lehet a poratka, esetleg a penészgomba, a szabadban űzött sportágaknál viszont számítani kell a pollenek allergizáló hatására, tehát akik ezekre érzékenyek, ennek megfelelően döntsenek. Érdemes hát körülnézni! Azok, akik a háziállatok szőrére allergiásak, nyilván ne válasszanak lovassportot. Legnagyobb körültekintésre az asztmásoknak van szükségük: számukra általában az úszást szokták javasolni, mert ez vált ki a legritkábban asztmás rohamot, és a meleg, páradús uszoda jó hatással van a betegségükre. Az ekcéma viszont az erősen klóros víz hatására rosszabbodhat. - Hogyan öltözködjenek az allergiás betegek?
Az időjárásnak és a körülményeknek megfelelő, szellős, kényelmes, laza ruhanemű ajánlható. Kerüljék viszont az esetleg irritáló textíliákat, a gyapjút, a selymet, a műszálat, a valódi tollal töltött kabátot, prémeket, helyette a pamutruházat javasolt. A bizsuk, az övek nikkelcsatjai könnyen kontaktekcémát okozhatnak. Bőrallergiásoknál az izzadság fokozhatja a panaszokat, ezért nedvszívó, laza, réteges öltözködésre törekedjenek, sem a túl meleg, sem a túl szoros öltözet nem megfelelő. Nem mindegy, milyen mosószer-maradványok kerülnek a ruhával a bőr közelébe. Az öblítőszereket lehetőleg hagyjuk el. - Öröklődik-e az allergia?
Igen, a statisztikák azt mutatják, hogy nagyobb eséllyel lesz allergiás az a gyermek, akinek egyik vagy mindkét szülője allergiás. Ha csak az egyik szülő érintett, 30, ha mind a kettő, akkor mintegy 60 százalék az esély arra, hogy a gyerekben is kifejlődik a túlérzékenység. - Milyen esetekben hatásos az allergénnel végzett immunterápia vagy hiposzenzibilizáció?
Az allergén immunterápia lényege, hogy a szervezetet fokozatosan hozzászoktatja az allergénhez annak érdekében, hogy csökkenjen, illetve megszűnjön ellene az ellenanyag termelődése. A legegyértelműbb eredményeket a darázs- és méhméreg-allergia esetében hozta ez az eljárás: a 3-5 éves kúra hatására a betegek 85-95 százaléka válik tünetmentessé. - Van-e mellékhatása vagy veszélye a hiposzenzibilizáló kezelésnek?
Általában veszélytelen az injekciókúra, de a tűszúrás helyén rendszerint enyhe gyulladás, ritkán erős helyi reakció keletkezik, ami kellemetlen. A szájon át szedhető készítmények esetén még kevesebb a mellékhatás. A kezelés kapcsán allergiás reakció előfordulhat, a legenyhébb tünetektől annak legsúlyosabb formája, az egész szervezetet érintő anafilaxiás reakcióig, ez azonban csak nagyon ritkán alakul ki. A kezelés biztonsága érdekében a hiposzenzibilizáció injekciós formáját csak megfelelő felszereltségű rendelőben végezheti a szakorvos. Az elmúlt húsz évben a terápiával nyert tapasztalatoknak, a szigorú előírásoknak és a készítmények jó minőségének hála, a kezelés már biztonságosnak tekinthető. - Elmúlhat-e a gyerekkori allergia?
A legtöbb ételallergia, így a tehéntej-, a szója-, a búzaallergia és viszonylag hosszabb idő után a tojásallergia speciális étrend alkalmazása mellett általában elmúlik, de az allergiás hajlam megmarad. A földimogyoró és egyéb olajos magvak, valamint a hal által kiváltott érzékenység tartósabb bizonyul, akár egész életen át megmaradhat. A légúti allergiákról az mondható el, hogy minél fiatalabb korban jelentkezik, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy megmarad kamaszkorra, illetve felnőttkorra. A késői kamaszkorban induló szénanátha felnőttkorban is meg szokott maradni, azonban a kor előrehaladtával a panaszok enyhülnek. - Szabad-e reménykedni a gyermekkori allergiás asztma elmúlásában?
Igen. A legtöbb asztmás 18 éves korára ?kinövi? betegségét, bár csak mintegy 35 százalékuknál szűnik meg végérvényesen. Sokuknál ugyan még kiújulhat, ennek valószínűsége azonban a kor előrehaladtával csökken. - A felnőttkorban kezdődő allergia elmúlhat-e még?
Igen, bár a hajlam ebben az esetben is marad. Az évek múlásával egyre csökken az allergiás megbetegedések kialakulásának esélye. - Hogyan lesz a táplálékallergiából, az allergiás náthából allergiás asztma?
Az allergénekkel szemben mutatott érzékenység (táplálékallergia, allergiás nátha) és a gyermekkori asztma kialakulása között egyértelműen kimutatható az összefüggés, a gyermekkori asztma azonban kinőhető. Felnőttkorban inkább az allergiás nátha asztmává fejlődése jellemző. - Hogyan lehet megszabadulni a poratkától, hiszen minden textíliától nem lehet megválni?
A poratka a viszonylag párás (65-80 % páratartalmú), meleg helyeket kedveli, úgyhogy allergiásoknak a mérsékelt páratartalom és a 18-20 ?C lakáshőmérséklet a legmegfelelőbb. Szellőztessen gyakran! Nem kell minden textilt eltávolítani a lakásból, viszont gyakran kell ezeket mosni, tisztítani, tehát az anyaguk legyen ennek megfelelő (a szőnyegekre is vonatkozik). Az allergént át nem eresztő anyagból készült ágyneműhuzatok szintén jó szolgálatot tehetnek, és a bőr-, műbőr kárpiton sem tud megtelepedni a poratka. Lehetőleg naponta kell port törölgetni nedves ronggyal, és porszívózni hepa-filterrel ellátott porszívóval. A hepa-filteres porszívó használata, a portörlés és a textíliák gyakori mosása elég jól csökkenti az allergiát okozó atkaürülék mennyiségét.
Cikkek
- Allergológiai ismeretek
- Az allergológusnál
- Harc az allergének ellen
Tudásteszt
Hogyan jelez a Prick-teszt?