Meggy: a süteménybe megy

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Nyersen is ízletes, de könnyen el lehet csapni vele a gyomrot. Savtartalma nekiesik a fogzománcnak, s az érzékenyek fognyak legkésőbb fogmosáskor jelzi, hogy legközelebb óvatosabban. Főzve, süteménybe téve azonban megszelídül. Együnk minél többet!

Ismerjük meg!

A meggy (Prunus cerasus) a Rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó kedvelt, nálunk nyár elején, közepén érő csonthéjas termésű, bordó színű, erősen festő levű gyümölcs. Apró virágai fehérek, április végén, május nyílnak. Kifejezetten jól bírják a fagyot.
A meggy Eurázsia szerte elterjedt, ősidők óta megtalálható egészen Észak-Indiától a Balkán-félszigetig. Hazánkban a XVII. századig elsősorban a vadmeggyet ismerték, majd elterjedt a spanyolmeggy és az apróbb szemű, finom zamatú cigánymeggy, ami elsősorban nyers fogyasztásra kellemes.
A gyümölcs időjárástól függően május végétől csaknem július végéig, tőlünk északabbra augusztusban érik be. A meggy nem utóérő, éretlenül nem érdemes szedni, netán vásárolni. Jó néhány fajtáját ismert, melyek közül csak a hazai kertek fáit vesszük sorra: Június elején érik a Meteor, a Csengődi csokros, melyek elsősorban friss fogyasztásra ajánlhatók, majd beérnek a Favorit, a Korai pipacsmeggy, az Érdi jubileum, június közepén a kemény húsú Érdi bőtermő meggyek gyümölcsei. A június végi fajták közül kiemelendő híresen finom hazai meggyfajunk az idegen-megporzásra szoruló, ún. önmeddő Pándy meggy. Nem lehet pontosan tudni, hogy honnan származik. A szájhagyomány szerint egy Pándy nevű huszárkapitány magról nevelte debreceni kertjében a múlt század közepén. Más híres gyümölcstermelő városaink is versenyeznek a Pándy meggy gazdája címért. Az érési sorban június vége felé utána következnek a spanyolmeggy, majd a tiszántúli fajták, a Kántorjánosi, a július eleji nagy szemű, világos piros, kemény húsú Debreceni bőtermő és az élénk, kárminpiros színű Újfehértói fürtös. Általában elmondható, hogy a későbbi fajták jobban megfelelnek mélyhűtésre és tartósításra, nagyobb szeműek, könnyebben kimagozhatók.

Miért jó?

A gyümölcs leve értékes antioxidáns színanyagokat tartalmaz, katekineket, flavonoidokat, antociánokat, kumarint. A friss gyümölcs gazdag gyümölcssavakban, melyek közül kiemelendő az almasav. Savtartalmának köszönheti, hogy kevésbé fogyasztják frissen, mint a cseresznyét, inkább főzve és befőttként kedvelt. Savtartalma elfedi ugyani, de jelentős gyümölcscukor-tartalommal is bír.
100 g gyümölcs energiatartalma 58-60 kcal. Rengeteg A-vitamint (1000 NE). B1-vitamint (0,05 mg), B2-vitamint (0,06 mg), C-vitamint 10 mg-ot. A fémek közül gazdag vasban, kalciumban (22 mg) és magnéziumban. Található benne továbbá 19 mg foszfor. Sok gyümölccsel ellentétben frissen fogyasztva sem puffaszt, sőt inkább enyhíti az ilyen panaszokat. A gyümölcs leve segít emésztési zavaroknál, enyhíti a hasmenéses panaszokat, serkenti az anyagcserét, jótékony. májfunkció-zavarok esetében, vérszegénység ellen. Gyümölcse gyulladásgátló hatású, enyhíti a hörgők gyulladását. A termés értékes hatóanyagai az alantoin, amigdalin, aszparagin, cianidin, metil-szalicilát. Levét a gyógyszergyártásban is használják színezőanyagnak, aromaanyagként, mellesleg pedig bizonyos esetekben segíti a hatóanyagok jobb felszívódását.
Levele és az érett gyümölcsről leválasztott, megszárított gyümölcskocsánya - vagy ahogy mindenki ismeri, szára - gyógynövényi drog. Fő hatóanyagai a cseranyagok. Gyógytea-keverékek alkotóiként segíti a vizelet-kiválasztást, vizelethajtó, fogyasztó hatású. Teája kiváló köhögéscsillapító. Ne dobjuk kis meggondolatlanul a szemétbe, inkább szárítsuk meg, és tegyük el téli meghűlések idejére. A gyógyteát láz és idegesség ellen is ajánlott kortyolgatni.
Levelei gyulladásgátló hatásúak, puffadás ellen is hatásos. Uborkaeltevéshez használják a kapor mellé. A népi gyógyászatban is régóta ismert. A gyümölcskocsányt és leveleket a maihoz hasonlóan, a fa sérülésekor kicsurgó gyantát görcsoldóként használták.
Pollenje és a meggyméz is értékes.

Hogyan fogyasszuk?

A meggy a fáról leszedve 3-6 napig tárolható hűtőszekrényben 0 °C körüli hőmérsékleten. Csak -1 °C alatt kezd megfagyni. Bár frissen is ehető, nagy mennyiség nagy gyümölcssav-tartalma miatt hasfájást, hascsikarást okozhat. Miután értékes színes hatóanyagai főzve, sütve is érvényesülnek, fogyasszunk belőle minél többet! Kellemes íze van süteményekben, - főként pitékben, rétesekben, zselés gyümölcstortákban -, gyümölcslevesként, kompótként, gyümölcslének, nektárnak fogyasztva. Friss gyümölcsjoghurtot is keverhetünk belőle. Sokféleképpen tartósítható; mélyhűthetjük, befőttként, rumos meggynek, szörpként télire is eltehető. Bor készíthető belőle.

Tippek, tanácsok

A meggy a talajra nem különösebben igényes, jól tűri a szikes talajt is, viszonylag jól bírja a fagyot. Fája alacsony növésű, ezért könnyen leszedhető, akár sövényként is vágható. A kertek tulajdonosai és a kirándulók nagy örömére gyümölcse érés után sokáig épen marad a fán, nem romlik, nem kukacosodik. Igazán ültethetnénk belőle többet akár díszfaként elegáns kertekbe is. Egy-egy fától 10-70 kg termést várhatunk. Nem árt tudni azonban, hogy a meggy legízletesebb fajtái önmeddőek, ami azt jelenti, hogy a közelében lévő másik meggy- vagy cseresznyefa virágporára van szüksége ahhoz, hogy termést érleljen. Egy meggy tehát nem mindig meggy. Aki meggyfaültetésre szánja el magát, mindjárt kettő különböző, de azonos időben virágzó fajtában gondolkozzon, és kérje kertész tanácsát. Kaphat hideg, meleget, mert könnyen kezelhető gyümölcsfa. Száraz időben azonban érdemes szakszerűen metszeni, mert bő és nagy szemű terméssel hálálja meg. Metszés nélkül viszont gyümölcstelen, kusza vesszőket hajt. Szedéskor a gyümölcsszárakat érdemes ollóval levágni a következő évi termést hozó hajtások védelmében.

Érdekességek

A meggy latin nevében felismerhető cerasus vagy a görög kerasos szó az ókorban egyértelműen cseresznyét jelentett. Nem tudni pontosan, mióta termesztették a meggyet és különböztették meg rokonától, a cseresznyétől. Magyarul minden esetre teljesen más névvel illetjük, és ősi finnugor-eredetű szónak tartják. Helyiségneveinkben és családnevek között is igen gyakori, ami szintén arra utal, hogy a magyarok régóta ismerik a meggyet. A csonthéjas mag archeológiai leletekből is előkerült, s ezek előfordulása szintén keleti, ázsiai elterjedésre utal. Európa nyugati fele csak később ismerte meg a meggyet. Nagyobb mennyiségben csak a XV.-XVII. századtól termesztették. II. Frigyes (1712-1786), porosz király egyik kedvenc gyümölcse volt, híres potsdami Sanssouci kastélyának üvegházaiban termesztette. A meggyfa kemény színes fája értékes bútoralapanyag. A meggy levelét egyébként korábban nem csak teának fogyasztották, dohánylevél helyett is elfüstölték.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az intim szőrtelenítés veszélyeiSzőrtelenítés

Az intim szőrtelenítés veszélyeiMilyen veszélyeket rejthet magában a csupaszság?

Miért lehet fájdalmas az együttlét? Szexualitás

Miért lehet fájdalmas az együttlét? A jelenség mögött gyakran nőgyógyászati problémák állnak

Frissítse fel a lábait!Lábápolás

Frissítse fel a lábait!Egy hosszú nap után fáradtnak, nehéznek érezte a lábait? Tippünk!

A beteg kutat, segítenünk kell nekiOkosgyógyszer

A beteg kutat, segítenünk kell nekiLimfómánál is életet menthet a józan ész

Életmódtippek aranyereseknekAranyér

Életmódtippek aranyereseknekA legfontosabb: rendszeresség és higiénia

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+12, +17 °C
Minimum:
+8, +14 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt többnyire erősen felhős, borult lesz az ég további eső, zápor alakul ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag