Táplálkozás és anyagcsere

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Testünk jól megtervezett, csodálatos szerkezet. Ha megfelelően adagoljuk neki a hasznos üzemanyagot, az időskorig különösebb baj nélkül működik. Ellenkező esetben viszont akár komoly gondokat is okozhat.

A táplálkozás jelentősége

Táplálkozásnak nevezzük a tápanyagok ételekkel történő bevitelét a szervezetbe, azok felszívódását és hasznosulását. A táplálkozás az élet alapvető feltétele, biztosítja a szövetek felépítéséhez, a veszteségek pótlásához szükséges anyagokat, az életfunkciók fenntartásához nélkülözhetetlen energiát. Az emberi táplálék az állat- és növényvilágból származik. A szokások, a hagyományok, az ízlés, a kulturális és szociális körülmények alapvetően meghatározzák, hogy az ember mit választ táplálékául. Ha az emésztőrendszerünk befogadta a táplálékot, segít annak lebontásában, emésztésében és felszívódásában. Az így feldolgozott tápanyagokat a véráram juttatja el a különböző szervekhez, amelyek hasznosítják őket.

Mennyi kalóriát igényel az emberi szervezet?

Az életműködéshez szükséges energiához (zsírok, szénhidrátok, fehérjék) az emberi szervezet tápanyagok elégetésével jut, s ez az energia az anyagcsere-folyamatok során keletkezik. A felszabaduló energia mértékegysége, nemzetközi egysége a joule (J), illetve a kiloJoule (kJ); 1 kcal 4,2 kJ-nak felel meg. A tápanyagok szervezetben történő égésekor különböző mennyiségű energia keletkezik: 1 g zsírból 39 kJ (9,3 kcal), 1 g szénhidrátból és 1 g fehérjéből 17,6 kJ (4,1 kcal). Az egyéni energia- és tápanyagszükségletet számos tényező befolyásolja: például a testtömeg, az életkor, a nem, a fiziológiás állapot (terhesség, szoptatás), a fizikai aktivitás, az erőnlét, a tápláltsági fok, valamint az éghajlat és a környezeti hatások. A növekvő gyermekeknek több kalóriára van szükségük, mint a felnőtteknek, és ahogy öregszünk, egyre kevesebbet igényel a szervezetünk. Terhesség és szoptatás idején viszont megnő a kalóriaszükséglet, hiszen a gyarapodó magzatot, majd pedig a csecsemőt is táplálnia kell az anyának.
Aki rendszeresen néhány száz kilokalóriával többet fogyaszt átlagos szükségleténél, valószínűleg hízni kezd. A hízás csak úgy kerülhető el, ha a fölös energiamennyiséget intenzív fizikai munkával, rendszeres sportolással elégetjük.

Testtömeg-index (BMI)

A testtömegindex kiszámításával megítélhetjük, hogy takarékoskodnunk kell-e az energiával vagy sem. A testtömegindexet megkapjuk, ha a kilogrammban mért testtömeget elosztjuk a méterben kifejezett magasság négyzetével. Ha a hányados férfiaknál 20-27,8 közé, a nőknél 19-27,3 közé esik, akkor testtömegük a normál értéknek felel meg.

A férfiak anyagcseréje gyorsabb, mint a nőké

Az alapanyagcsere az az energia, melyet szervezete naponta minimálisan felhasznál az életfunkciók (légzés, emésztés, testhő, kiválasztás) fenntartásához nyugalmi állapotban. Nem tartalmazza viszont a szellemi és fizikai tevékenységekhez szükséges energiát. A férfiak alapanyagcseréje és vitaminszükséglete bizonyos mértékig eltér a nőkétől, ami egyrészt az eltérő testfelépítésükre és a különböző hormonális szabályozásukra vezethető vissza. Tudományos kutatások igazolták, hogy a férfiak anyagcseréje gyorsabb, mint a nőké. A két nem között eltér a zsíranyagcsere is, és a hormonháztartás is másképpen működik. Ha egy nő testzsírszázaléka nem éri el 12-15%-ot, akkor nem működik rendesen a menstruációja, akadozhat, de akár el is maradhat. Ezt a tényt igazolják azok a régebbi időre visszanyúló felmérések, amelyeket a végletekig "kiszipolyozott" női tornászoknál végeztek. Az anorexia nervosában szenvedő betegeknél hasonlóan jelentkeznek a menstruációs zavarok. A hormonok elsősorban a zsírszövetben raktározódnak, és itt képződnek azok a biztonsági tartalékok, melyek az eltérések kompenzálását teszik lehetővé. Ha valaki hirtelen túlzottan lefogy, elveszíti a raktárkészletet is, és ezért könnyebben felborulhat a hormonok egyensúlya a legkisebb változásra is. A női hormonháztartás szabályozza a menstruáció ciklusosságát, és befolyásolja a terhes nőknél az anyatej kiválasztását. A női szervezetben az első havivérzéssel egyidőben fontos hormonális változások jelentkeznek. Amíg a hormonális egyensúly be nem áll, addig előfordulhatnak fizikai és pszichés zavarok is.
A nők hormonháztartása idősebb korban (változás kora) is jelentős változásokon megy át. Az ilyenkor fellépő tünetek (hőhullám, alvászavar, idegesség stb.) többsége jól kezelhető hormonkészítményekkel.

A pajzsmirigyproblémák elsősorban a nőket érintik

A pajzsmirigy által termelt hormonok (tiroxin, trijód tironin) a szervezetben sokrétű hatást fejtenek ki. Pajzsmirigy-alulműködésről (Hyporthyreosis) akkor beszélünk, ha ezen hormonok szintje a vérben csökken.
Nemzetközi statisztikák szerint a 60 év feletti népesség két százaléka érintett. Jóval gyakoribb idős, mint fiatal korban, és elsősorban nők betegszenek meg benne. Pajzsmirigy-túlműködésről (hyperthyreosis) akkor beszélünk, ha a vérben keringő pajzsmirigyhormonok mennyisége nő. Leggyakoribb formája az úgynevezett Basedow-Graves kór, amely döntően 20 és 40 éves kor közötti nők esetében lép fel, és a pajzsmirigy megnagyobbodásával (golyva) jár együtt. A pajzsmirigy-túlműködésben nemzetközi statisztikák alapján a nők egy százaléka, a férfiak 0,1 százaléka érintett.

Különleges élethelyzetek

A nőknek bizonyos élethelyzetekben speciális tápanyagokra van szükségük, hogy anyagcsere-folyamataik rendben legyenek: premenstruációs tünetek esetén, a menstruációs folyamat során, terhességnél, szülésnél, szoptatásnál és változókorban is. A terhesség és a szoptatás idején az édesanya szervezete komoly terhelésnek van kitéve. Ez azt jelenti, hogy növekszik a folyadékigény, és az eredeti energiaszükséglet mintegy harminc százalékával többet kell fogyasztani. Az A, C, és D vitaminból, folsavból, kalciumból, magnéziumból, cinkből és jódból akár 50 százalékkal is megnőhet a napi szükséglet. A változókorban létfontosságú a megfelelő kalciumbevitel, mivel a kalcium kiváló csontépítő ásványi anyag. Számítások szerint egy felnőttnek napi legalább 1000 mg kalciumra lenne szüksége, a felmérések viszont azt mutatják, hogy 5-600 mg-nál több alig kerül naponta a szervezetbe. Élelmiszereink között gazdag kalciumforrásként ismert a tej és a tejtermékek (túró, a sajtfélék). Sok zöldség is tartalmaz kalciumot. Bár ez rosszabbul hasznosítható, mint a tejtermékekben található kalcium, mégis a brokkoli, a káposzta, a mogyoró és a csonthéjasok jelentős források lehetnek.

Röviden

Változatosan, sokféle alapanyagból, különböző elkészítési módokat alkalmazva állítsuk össze táplálékunkat. A helyes, kiegyensúlyozott táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem. Tény viszont, hogy egyeseket előnyben kell részesíteni, míg mások fogyasztását célszerű csökkenteni.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

31982

Orvos válaszol
Aktuális
Miért kell nyáron erősíteni az immunrendszert?Probiotikumok

Miért kell nyáron erősíteni az immunrendszert?Probiotikus baktériumok nélkül nincs egészséges ember

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukobetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

VitaminABC tudásteszt

Mit egyen az, aki szeretné a pellagra nevű betegséget megelőzni?

Tippek

A nyers paprika C-vitamin-tartalma kétszer akkora, mint a citromé, így ha választhatunk a hazai zöldség és külföldi citrusféle között, a paprika mellett érdemes dönteni!