Táplálkozás és anyagcsere

Antal Emese

Testünk jól megtervezett, csodálatos szerkezet. Ha megfelelően adagoljuk neki a hasznos üzemanyagot, az időskorig különösebb baj nélkül működik. Ellenkező esetben viszont akár komoly gondokat is okozhat.

A táplálkozás jelentősége

Táplálkozásnak nevezzük a tápanyagok ételekkel történő bevitelét a szervezetbe, azok felszívódását és hasznosulását. A táplálkozás az élet alapvető feltétele, biztosítja a szövetek felépítéséhez, a veszteségek pótlásához szükséges anyagokat, az életfunkciók fenntartásához nélkülözhetetlen energiát. Az emberi táplálék az állat- és növényvilágból származik. A szokások, a hagyományok, az ízlés, a kulturális és szociális körülmények alapvetően meghatározzák, hogy az ember mit választ táplálékául. Ha az emésztőrendszerünk befogadta a táplálékot, segít annak lebontásában, emésztésében és felszívódásában. Az így feldolgozott tápanyagokat a véráram juttatja el a különböző szervekhez, amelyek hasznosítják őket.

Mennyi kalóriát igényel az emberi szervezet?

Az életműködéshez szükséges energiához (zsírok, szénhidrátok, fehérjék) az emberi szervezet tápanyagok elégetésével jut, s ez az energia az anyagcsere-folyamatok során keletkezik. A felszabaduló energia mértékegysége, nemzetközi egysége a joule (J), illetve a kiloJoule (kJ); 1 kcal 4,2 kJ-nak felel meg. A tápanyagok szervezetben történő égésekor különböző mennyiségű energia keletkezik: 1 g zsírból 39 kJ (9,3 kcal), 1 g szénhidrátból és 1 g fehérjéből 17,6 kJ (4,1 kcal). Az egyéni energia- és tápanyagszükségletet számos tényező befolyásolja: például a testtömeg, az életkor, a nem, a fiziológiás állapot (terhesség, szoptatás), a fizikai aktivitás, az erőnlét, a tápláltsági fok, valamint az éghajlat és a környezeti hatások. A növekvő gyermekeknek több kalóriára van szükségük, mint a felnőtteknek, és ahogy öregszünk, egyre kevesebbet igényel a szervezetünk. Terhesség és szoptatás idején viszont megnő a kalóriaszükséglet, hiszen a gyarapodó magzatot, majd pedig a csecsemőt is táplálnia kell az anyának.
Aki rendszeresen néhány száz kilokalóriával többet fogyaszt átlagos szükségleténél, valószínűleg hízni kezd. A hízás csak úgy kerülhető el, ha a fölös energiamennyiséget intenzív fizikai munkával, rendszeres sportolással elégetjük.

Testtömeg-index (BMI)

A testtömegindex kiszámításával megítélhetjük, hogy takarékoskodnunk kell-e az energiával vagy sem. A testtömegindexet megkapjuk, ha a kilogrammban mért testtömeget elosztjuk a méterben kifejezett magasság négyzetével. Ha a hányados férfiaknál 20-27,8 közé, a nőknél 19-27,3 közé esik, akkor testtömegük a normál értéknek felel meg.

A férfiak anyagcseréje gyorsabb, mint a nőké

Az alapanyagcsere az az energia, melyet szervezete naponta minimálisan felhasznál az életfunkciók (légzés, emésztés, testhő, kiválasztás) fenntartásához nyugalmi állapotban. Nem tartalmazza viszont a szellemi és fizikai tevékenységekhez szükséges energiát. A férfiak alapanyagcseréje és vitaminszükséglete bizonyos mértékig eltér a nőkétől, ami egyrészt az eltérő testfelépítésükre és a különböző hormonális szabályozásukra vezethető vissza. Tudományos kutatások igazolták, hogy a férfiak anyagcseréje gyorsabb, mint a nőké. A két nem között eltér a zsíranyagcsere is, és a hormonháztartás is másképpen működik. Ha egy nő testzsírszázaléka nem éri el 12-15%-ot, akkor nem működik rendesen a menstruációja, akadozhat, de akár el is maradhat. Ezt a tényt igazolják azok a régebbi időre visszanyúló felmérések, amelyeket a végletekig "kiszipolyozott" női tornászoknál végeztek. Az anorexia nervosában szenvedő betegeknél hasonlóan jelentkeznek a menstruációs zavarok. A hormonok elsősorban a zsírszövetben raktározódnak, és itt képződnek azok a biztonsági tartalékok, melyek az eltérések kompenzálását teszik lehetővé. Ha valaki hirtelen túlzottan lefogy, elveszíti a raktárkészletet is, és ezért könnyebben felborulhat a hormonok egyensúlya a legkisebb változásra is. A női hormonháztartás szabályozza a menstruáció ciklusosságát, és befolyásolja a terhes nőknél az anyatej kiválasztását. A női szervezetben az első havivérzéssel egyidőben fontos hormonális változások jelentkeznek. Amíg a hormonális egyensúly be nem áll, addig előfordulhatnak fizikai és pszichés zavarok is.
A nők hormonháztartása idősebb korban (változás kora) is jelentős változásokon megy át. Az ilyenkor fellépő tünetek (hőhullám, alvászavar, idegesség stb.) többsége jól kezelhető hormonkészítményekkel.

A pajzsmirigyproblémák elsősorban a nőket érintik

A pajzsmirigy által termelt hormonok (tiroxin, trijód tironin) a szervezetben sokrétű hatást fejtenek ki. Pajzsmirigy-alulműködésről (Hyporthyreosis) akkor beszélünk, ha ezen hormonok szintje a vérben csökken.
Nemzetközi statisztikák szerint a 60 év feletti népesség két százaléka érintett. Jóval gyakoribb idős, mint fiatal korban, és elsősorban nők betegszenek meg benne. Pajzsmirigy-túlműködésről (hyperthyreosis) akkor beszélünk, ha a vérben keringő pajzsmirigyhormonok mennyisége nő. Leggyakoribb formája az úgynevezett Basedow-Graves kór, amely döntően 20 és 40 éves kor közötti nők esetében lép fel, és a pajzsmirigy megnagyobbodásával (golyva) jár együtt. A pajzsmirigy-túlműködésben nemzetközi statisztikák alapján a nők egy százaléka, a férfiak 0,1 százaléka érintett.

Különleges élethelyzetek

A nőknek bizonyos élethelyzetekben speciális tápanyagokra van szükségük, hogy anyagcsere-folyamataik rendben legyenek: premenstruációs tünetek esetén, a menstruációs folyamat során, terhességnél, szülésnél, szoptatásnál és változókorban is. A terhesség és a szoptatás idején az édesanya szervezete komoly terhelésnek van kitéve. Ez azt jelenti, hogy növekszik a folyadékigény, és az eredeti energiaszükséglet mintegy harminc százalékával többet kell fogyasztani. Az A, C, és D vitaminból, folsavból, kalciumból, magnéziumból, cinkből és jódból akár 50 százalékkal is megnőhet a napi szükséglet. A változókorban létfontosságú a megfelelő kalciumbevitel, mivel a kalcium kiváló csontépítő ásványi anyag. Számítások szerint egy felnőttnek napi legalább 1000 mg kalciumra lenne szüksége, a felmérések viszont azt mutatják, hogy 5-600 mg-nál több alig kerül naponta a szervezetbe. Élelmiszereink között gazdag kalciumforrásként ismert a tej és a tejtermékek (túró, a sajtfélék). Sok zöldség is tartalmaz kalciumot. Bár ez rosszabbul hasznosítható, mint a tejtermékekben található kalcium, mégis a brokkoli, a káposzta, a mogyoró és a csonthéjasok jelentős források lehetnek.

Röviden

Változatosan, sokféle alapanyagból, különböző elkészítési módokat alkalmazva állítsuk össze táplálékunkat. A helyes, kiegyensúlyozott táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem. Tény viszont, hogy egyeseket előnyben kell részesíteni, míg mások fogyasztását célszerű csökkenteni.

Gerinctorna

További cikkek
Hozzászólások

VitaminABC tudásteszt

Melyik mikrotápanyag nélkülözhetetlen a szem egészségéhez?

Tippek

A béta-glükán erősíti a szervezet immunrendszerét. Étrend-kiegészítők formájában érdemes bevinni a szervezetbe!